A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
Csak egy percre... Jogi tanácsok A tél derekán múlt három esztendeje, hogy a gömöri származású CMOREJ Gyula 1982 februárjában az IBUSZ akkoriban megnyílt bratislavai fiókirodájának vezetője lett. Mai beszélgetésünk apropója, hogy a legnépszerűbb magyarországi utazási iroda szlovákiai kirendeltsége a napokban újonnan létesített, immár végleges otthonába költözött. — A bratislavai IBUSZ-iroda címe eleddig igencsak gyakran változott... — Valóban így van, hiszen a kapunyitás még a Kollár téren volt, egy olyan épületben, amelyet időközben már le is bontottak. Tavaly ezért a belváros kellős közepébe, a Nálepka utcába költöztünk, jelenleg viszont párszáz méterrel arrább, irodánk végleges otthonában fogadjuk ügyfeleinket. Igaz, kirendeltségünk vadonatúj termeinek hivatalos megnyitását június legelejére tervezzük, ám a folyamatos ügyvitel érdekében már most is itt bonyolítjuk le napi munkánkat. A főidényben lényegesen több gondot, esetenként akár bosszúságot is okozhatott volna a költözködés. — Mi hát az IBUSZ szlovákiai fiókirodájának új bratislavai címe? — Hviezdoslavovo námestie 7, a telefonszámaink pedig: 338—321 és 338—355. — Mit mondhatnál el irodátok belső kialakításáról? — Három irodahelyiségünk van, ami távlatilag hét munkaerő alkalmazását is lehetővé teszi. Valamennyi helyiségünkben formatervezett bútor és otthonos légkör várja vendégeinket, irodánk esti világítása viszont a Hviezdoslav tér éjszakai képét teszi hangulatossá. — Jelenleg azonban még csak két dolgozó bonyolítja le az ügyfélforgalmat... — Már folyamatban van egy újabb munkaerő felvétele, minden további létszámbővülés pedig irodánk évi forgalmának további gyarapodásától függ. — Az új környezetben újszerű szolgáltatásokat is kínáltok ? — Én inkább a korábbiaknál is körültekintőbb, tartalmasabb ajánlatokról beszélnék. A küszöbönálló turistaidényben főképpen arra törekszünk majd, hogy a megszokott turistaútvonalakon kívül az eddig kevésbé ismert, ám nemkevésbé szép és vonzó tájak iránt is fölkeltsük az érdeklődést. Gondolok itt például Székesfehérvárra, Sopronra, Debrecenre és Magyarország számos egyéb sarkára. ** Persze, emellett azoknak is a rendelkezésére állunk, akik a hagyományos úticélok bármelyikében, tehát Budapesten, a Balatonnál, a harkányi, hajdúszoboszlói, hévízi vagy más gyógyfürdőkben kívánják eltölteni szabadságukat. — Ezen kívül mit mondanál el még turistacsalogatóképpen ? — Elsősorban azt, hogy az egyénileg utazókat épp oly szívesen látjuk irodánkban, mint a csoportos kirándulások iránt érdeklődőket. Magyarország szinte valamennyi idegenforgalmilag ismert zugában tudunk szállást és étkezést, nomeg ehhez kapcsolódó programokat is biztosítani. Színházlátogatás és hangverseny, filmvetítés, sportrendezvény és pop-koncert egyaránt szerepel az általunk biztosított szolgáltatások között. (mik-) ANATOL POTEMKOWSKI Lifthasználat Zalzenovicz úr, a bérház egyik lakója, panaszos levelet küldött a házkezelöségünkhöz, s ebben ezt kérdezte: miként lehetséges az, hogy ő, aki a második emeleten lakik, ugyanannyit fizet a liftért, mint Patasonski úr — a tizenkettedik emeleten. Mi a panaszt jogosnak tartottuk, s mivel mi, a házkezelőség dolgozói, a lakók minden bejelentését igen alaposan megvizsgáljuk, és a lakók érdekeit mindig szem előtt tartjuk, úgy határoztunk, hogy legott intézkedünk. Azonnal hozzákezdtünk a kérdés megtárgyalásához. — Minél feljebb lakik valaki — jelentette ki Kutia munkatársunk —, annál nagyobb liftdíjat kell fizetnie. — Helyes — jegyezte meg Zizio kollégánk —, de a családtagok számát is figyelembe kell venni. Tehát a liftdíj a család létszámától és az emeletek számától függjön. Először igen jónak találtuk az ötletet, de amikor az egyik, éppen ott tartózkodó házfelügyelönö közbeszólt, kétségek merültek fel bennünk: — Kukula például mindig a feleségével megy a liften — közölte a mindentudó házfelügyelőnő —, mert egyedül sehová sem engedik. Tehát két ember használja egyszerre a liftet, de az csak egyszer működik. — Rendben van, a Kukula családnál figyelembe vesszük ezt — szólt Kutia. — De a súlyról sem szabad megfeledkezni — mondta ismét a házfelügyelönö. — Például Patasonski meg a felesége ketten sem nyomnak annyit, mint Przeradzka asszony egyedül. — Nagyon helyes észrevétel — mondta Kutia — a lakók súlyát is figyelembe vesszük. — De a téli súlyt, vagy a nyári súlyt? — kérdezte Zizio kartárs. — Télen ugyanis az emberek bundában sokkal nehezebbek. — Igen, így igaz. — mondta Kutia —. Az a legjobb, ha havonta végzünk ellenőrző mérést. — De mi lesz a vendégekkel? — szólt közbe újra a házfelügyelönö. — Nem lehetne őket is megmérni? — Dehogynem ... Csakhát akkor mérjük meg őket, amikor vendégségbe jönnek, vagy amikor távoznak? — kérdezte tűnődve Zizio. — Hát az biztos, hogy Przeradzka asszony vendégei hazafelé menet könnyebbek, mint amikor jöttek — olyan fukar az a no. — Igazuk van — jelentette ki Kutia. — Valamennyi észrevételt figyelembe kell vennünk. Nagyon fontos ugyanis, hogy a lift ne fogyasszon feleslegesen energiát. Ezért azt javaslom, hogy néhány fővel bővítsük a házkezelőség létszámát. Szükség van egypár emberre, aki rendszeresen méri a lakók testsúlyát, és ellenőrzi a lifthasználatot. Hiszen köztudott: ez az év a takarékosság éve! Ford.: Gallért György N. M. kassai (Košice) olvasónk az iránt érdeklődik. hogy köteles-e az ügyvéd feljelentést tenni akkor, ha az ügyfelétől valamilyen bűncselekmény elkövetéséről szerzett tudomást, illetve milyen esetekben köti őt az ügyvédi titoktartás. Ezzel kapcsolatban azt kérdezi még. hogy van-e az állampolgároknak általános feljelentési kötelezettségük ? 1. Az ügyvédek jogait és kötelességeit a Szlovák Nemzeti Tanács 1975. évi 133. számú törvénye szabályozza. Eszerint az ügyvédek — a kerületi ügyvédi szövetség tagjaiként — az ügyvédi munkaközösségekben hivatottak arra, hogy a polgároknak jogsegélyt nyújtsanak, jogi tanácsokat adjanak és képviseljék őket a polgári peres eljárásokban a polgári bíróságok előtt, valamint a más állami szervek (pl. a nemzeti bizottságok) előtti eljárásokban, továbbá, hogy okiratokat, szerződéseket készítsenek, és biztosítsák a polgárok védelmét a büntető eljárásokban. Az ügyvédek e feladataik teljesítésekor az érvényes szocialista jogrendből indulnak ki s ennek keretében megbízóik utasításai szerint járnak el. Az ügyvédnek nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy az általa képviselt személy jogos igényeit érvényesítse és védje, kihasználja a törvényadta lehetőségeket és felhasználjon mindent, amit a meggyőződése és az ügyfele utasítása alapján előnyösnek tart. Az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen kell végeznie. Az ügyvédi tevékenységért az igazságügy-miniszter 1965. évi 50. számú hirdetményében meghatározott munkadíj jár, ami az ügyvédi szervezetet illeti. Az ügyvédnek a képviseletért nem szabad semmiféle jogtalan anyagi előnyt (pénzt vagy ellenszolgáltatást) szereznie sem a maga, sem más számára. Az ügyvédet köti a hivatali titoktartás. Ez azt jelenti, hogy köteles mindazokat a tényeket titokban tartani, amelyekről a képviselettel. illetve a jogsegély nyújtásával kapcsolatban tudomást szerzett. Ez alól csak az általa képviselt fél mentheti fel. Az ügyvédi titoktartás kötelezettsége nemcsak az ügyvédre, hanem az ügyvédi alkalmazottakra (ügyvédjelöltekre, irodai alkalmazottakra) is vonatkozik. Az ügyvédnek tehát a fentiek értelmében nincs törvényes feljelentési kötelezettsége a már elkövetett bűncselekményeket illetően. Az ügyvédi törvény rendelkezése szerint azonban rá is vonatkozik a büntető törvénykönyv 167-ik szakaszának az a rendelkezése, amely szerint mindenki köteles bizonyos készülő súlyosabb bűncselekményeket megakadályozni, ha ilyenről hitelt érdemlő adatokat szerez. Ilyen bűncselekmény elkövetését azzal is meg lehet akadályozni, ha idejében feljelentést tesz az ügyészségen vagy a közbiztonsági szervnél. 2. Általános feljelentési kötelezettség áll fenn akkor is. ha valaki hitelt érdemlő adatokat szerez a már elkövetett súlyosabb bűncselekményekről, mint amilyen a hazaárulás, a köztársaság felforgatása, a terror, a szabotázs, a kémkedés, a gyilkosság, ezeket a büntető törvénykönyv 168. paragrafusa foglalja magába. (Ez nem vonatkozik az ügyvédre). Ettől a feljelentési kötelezettségtől meg kell különböztetni a büntető törvénykönyv 167. paragrafusában foglalt megakadályozási kötelezettséget. Eszerint mindenki köteles megakadályozni a készülő súlyosabb bűncselekményt, ha erről hitelt érdemlően adatai vannak, ilyen bűncselekmények pl. a hazaárulás, a köztársaság felforgatása, a terror, a szabotázs, a kémkedés, a gyilkosság és mások. Az ilyen bűncselekmények elkövetését azzal is meg lehet akadályozni, ha az illető idejében feljelentést tesz az ügyészségen vagy a közbiztonsági szervnél. A készülő bűncselekményt — ha erről az ügyvéd hitelt érdemlő tudomást szerez — neki is meg kell akadályoznia. Erre az esetre nem vonatkozik az ügyvédi titoktartás, amit a társadalom hathatós védelme indokol. A. T. olvasónk „ VI" jeligére örökösödési ügyben azt kérdezi, hogy miként érvényesítheti öröklési jogát az édesapja után. aki több mint 20 évvel ezelőtt elvált az édesanyjától, s új családot alapított. A hagyatéki tárgyaláson az özvegy nem jelentette be az elhunyt vagyonát (gépkocsik, közösen épített családi ház), így olvasónk eddig nem kapott semmit. A hagyatékot tárgyaló közjegyzőnek kötelessége megállapítani, hogy milyen vagyon maradt az elhunyt után. Az elhunytnak a feleségével a 20 éves házasság alatt szerzett vagyona kettejük osztatlan hányadnélküli tulajdonát képezi, ennek fele házassági vagyon címén az özvegyet illeti, míg a másik fele hagyatékot képez. Ezt a hagyatéki vagyont öröklik a törvényes örökösei, mégpedig az özvegy, a második házasságból származó gyermekek, valamint olvasónk, mint az elhunyt első házasságából származó gyermek — mégpedig egymás közt egyenlő arányban. Jelentse be a közjegyzőnek, hogy édesapja után egy családi ház, valamint — ez pontosan megjelölendő — gépkocsik maradtak, s kérje, hogy a közjegyző szerezze be a tulajdoni lapot, az ingatlan-nyilvántartóból (stredisko geodézie), valamint a helyi nemzeti bizottságtól, esetleg a járási forgalmi felügyelőségtől (dopravný inšpektorát) a gépkocsikra vonatkozó adatokat. A vagyontárgyak megállapítása után ezeket hivatalosan fel kell becsültetni, s csak ezután lehet a hagyatéki vagyon értékét megállapítani, majd a vagyon felosztását megejteni az örökösök között. F. A. olvasónk „Már úgyis késő" jeligére munkajogi ügyben kér tanácsot Takarítónőként dolgozik már nyolc éve, s nincs megelégedve azzal, hogy ugyanazért a bérért sokkal több helyiséget kell rendben tartania, mint másnak. Egyszer már felmondott, de aztán mégsem ment el, mert az esti munkaidő megfelelt neki. A fizetési előírás meghatározza a nyolc órai munkaidőért járó fizetést. Ennek keretében kérhet béremelést. Úgyszintén a szakszervezet segítségével kérheti, hogy vizsgálják felül a munkabeosztást, nevezetesen azt, hogy a helyiségek száma, nagysága (térmértéke) megfelel-e a bér- illetve fizetési előírásnak. A munkabeosztására, ahol nyilván fel van tüntetve az is, hogy milyen bérelőírás alapján kapja a fizetését. Konkrét kérdésével és panaszával a járási szakszervezeti tanács munkajogi bizottságához (pracovnoprávna komisia OOR) is fordulhat. Dr. B. G. 19
