A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-05-10 / 19. szám
tunk nyilván, jelenleg pedig 19 600 dolgozónk van. A fejlődés ütemét kitünően érzékelteti, hogy 1965 és 1980 között vállalatunk huszonegy vadonatúj nagyáruházát nyitott meg; a nyolcvanas évek első felében viszont nem kevesebb, mint tizenöt korszerű PRIOR-áruház építését sikerült befejezni és átadni rendeltetésének hazánk legkülönbözőbb pontjain. Gondolom, ezek a tények mindennél beszédesebben bizonyítják, hogy áruházainknak ma már döntő fontosságú szerepük van a lakosság vásárlási igényeinek mind teljesebb, mind színvonalasabb kielégítésében. — Milyen elképzelések szerint dolgozták ki több szintes üzletközpontjaik létesítésének beruházási tervét? — Fontosnak tartottuk, hogy elsősorban Prágában, Bratislavában és a kerületi székhelyeken, másodsorban pedig a jelentősebb járásszékhelyeken épüljenek föl az új nagyáruházak. Célkitűzéseinket tekintve pedig arra törekszünk, hogy a kiskereskedelmi üzlethálózat egyéb boltjaival együtt, szocialista versengésre ösztönző kereskedelmi partnerkapcsolatban teljesítsük piaci kötelezettségeinket. Ez a felfogás jó feltételeket teremthet az egészséges versengéshez és a szükséges árubőség megteremtéséhez. — Feltételes módban fogalmaz. Joggal merül fel hát a kérdés: véleménye szerint a gyakorlatban sikerül-e valóra váltani ezt a célkitűzést? — Érzésem szerint igen. Tapasztalataink azt mutatják, hogy ahol áruházat építettünk, ott jelentősen javultak a vásárlási feltételek. A kiskereskedelmi forgalomból származó bevételek folyamatos emelkedése egyben azt is jelzi, hogy növekvőben van a lakosság vásárlási kedve, ugyanakkor a látogatottság arányosan oszlik meg részint a nagyáruházak, részint a kiskereskedelmi üzlethálózat szaküzletei és más boltjai között. — A megfelelő árukészletek kialakítása, főképpen a nagyáruházakban, a beszerzésnél kezdődik Milyen a PRIOR- lánc üzletközpontjainak poziciója a termelőkkel szemben ? — Az utóbbi években javult az együttműködés, növekedett a termelésben érdekelt vállalatok felelősségérzete a belföldi ellátásért. Ezt részint az ezzel kapcsolatos tárgyalások tapasztalataként, részint a raktárainkba érkező áru mennyisége láttán jelenthetem ki bátor lelkiismerettel. Trösztünk kereskedelmi létesítményeiben a forgalomba kerülő fogyasztási cikkek kereken nyolcvan százalékát a hazai termelők gyártják; ennek a tekintélyes mennyiségnek nem kevesebb mint két harmadát — főként textilárut és ruházati cikkeket — pedig közvetlenül a gyártásból kapjuk. Áruházaink kínálatának fennmaradó húsz százalékát az államközi megállapodásokban szabályozott behozatal egészíti ki. Ennek lényeges elemét jelentik a jól bevált és a lakosság körében is rendkívül népszerű áruházi cserék, ami nemcsak piperecikkekből vagy sportszerekből, hanem számos egyéb lényeges közszükségleti cikkből is kiegészíti a nálunk kapható választékot. Nem titok, hogy országszerte nemegy olyan PRIOR- áruház van, amely már öt-hat külföldi nagyáruházzal létesített állandó baráti cserekapcsolatot. Fontos szempontként tűnik fel, hogy a külföldről érkezett áruk minősége sok esetben ösztönzőleg hat a hazai termelőkre is arra sarkallva őket, hogy hasonló kvalitású, esetleg a behozott árunál is jobb minőségű cikkeket gyártsanak. — Miként vélekedik az áruházaikban kapható iparcikkellátás színvonaláról? — Ebben a tekintetben nemkevés gondunk van, mert ezeknek az áruféléknek zömét a nagykereskedelmi raktárak készleteiből kapjuk mi is. Áruházaink iparcikkellátása ennek ellenére javuló tendenciát mutat, hiszen az utóbbi időszakban sok termékből sikerült megteremteni a kereslet és a kínálat egyensúlyát. Vonatkozik ez lakberendezési tárgyakra s egyéb kultúrcikkekre, világítási eszközökre, húzott s hengerelt árukra, porszívókra, mosógépekre, hűtőszekrényekre, gáz- és vízmelegítőkre, tűzhelyekre vagy akár sportcikkekre is. Viszont továbbra sem tudjuk hiánytalanul kielégíteni a mélyhűtőszekrények, a színes tévék, a varrógépek és a kerékpárok iránti keresletet. — A vásárlási körülmények fontos része, miképpen foglalkoznak a vevővel, hogyan orvosolják panaszaikat, milyen a vásárlói érdekvédelem. Áruházaik látogatottságát tekintve, gondolom, önöknél fokozottan érvényes követelmény az ilyesmi. . . — Valamennyi áruházunkra vonatkozó egységes tételként elmondhatom, hogy kereskedelmi törekvéseink alapvető célja a fogyasztói érdekek védelmi és az alkalmazottainkra vonatkozó, etikailag kifogásolható magatartások visszaszorítása. Ezzel kapcsolatban az elmúlt év végében önálló vállalati szabályzatot léptettünk érvénybe, amelynek főbb elvei közül hadd említsem meg a fogyasztói jogok érvényesítésének fontos követelményét, a szigorúbb ellenőrzést és az előírások megszegőinek következetesebb felelősségre vonását. Ezeknek az új rendelkezéseknek szeretnénk mielőbb és minél tökéletesebben érvényt szerezni. — Befejezésül tehát hadd kérdezzem meg: mindez azt jelenti, hogy a PRIOR- lanc áruházainak egyes osztályain a jövőben nagyobb rend, a pultokon gazdagabb választék, a pultok mögött pedig mosolygósabb arcokat és kedvesebb bánásmódot talál majd a vevő? — Valóban ez a célunk. Az árubőség állandó fokozása mellett több figyelmet fogunk fordítani alkalmazottaink szakképzettségének növelésére, illetve a vásárlókkal szemben tanúsított magatartásukra. A vásárlók és az eladók kölcsönös bizalmának növelésével, nomeg az árukínálat gyarapításával azt szeretnénk elérni, hogy szolgáltatásaink további minőségi javításaként a vevőnek a mi áruházainkban ne kelljen tülekednie, kapkodnia, sorban állnia a pénztárnál; hogy a kényelmes vásárlás nálunk még csúcsforgalom idején is öröm, esetenként közös élménynek számító családi program legyen. — Olvasóink nevében köszönöm az interjút. MIKLÓSI PÉTER Fotó: archívum 13
