A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
A kismadárról, Hát így történt: A ház ablaka előtt nőtt egy fa. Se kicsi, se nagy, ágait pedig úgy nyújtogatta fel a magasba, mintha karjai lettek volna. Körülötte nem volt se tél, se nyár, de pirosalmás ősz sem — csak olyan télutó, tavaszelő. Nem fenyegetett a fagy, de nem esett még az eső. Vándorúton járt a nap, nedves volt a föld, lágyan lengette a nyitott ablak függönyét a szél. Egy vékonyka ágra pici tollgombolyag telepedett. Egy kismadár. Ugrált az ágon, csőrével kopogtatta, farkát mozgatta, s hol erről, hol arról az oldalról kukucskált lefelé. Nem volt ez a madár se kék, se zöld, sárgának se lehet mondani — egyszerű kis szürke jószág volt, fekete szemekkel. Üldögélt a fán, és így csivitelt magában: — Ugyan mit csináljak?... Énekelni nem fogok, nem akarok, nem szeretek..., de hát akkor mit csináljak, valami mást?... Moziba nem mehetek — nem engednek be. Csokoládét nem ehetek — mert ki veszi meg nekem? Kakaót nem ihatok — mert azt sem tudom, mi fán terem ... Korcsolyázni nem mehetek — mert nincs korcsolyám, jég sincs, és a madarak nem is szoktak korcsolyázni..., igazán nevetséges lenne egy korcsolyázó kismadár... Fejecskéjét csóválta, és tovább morfondírozott: — De hát mit csináljak, ha nem akarok, nem szeretek és nem is fogok énekelni? ... Fürödhetek a csermelyben vagy a homokban. Koncsol László ''' TÉL/—TAVASZI' Éjjel zsörtölődött csonttörő Fagyocska, nappal sürgölődött jégevő Napocska. Tegnap lábnyomokban borzongó vizecske, ma lengő rajokban repeső rügyecske. Délelőtt gomolygott házfaló Ködöcske, délután mosolygott ködivó Rögöcske. Éji rózsa száron didergő bogárka, bimbós déli ágon füttyögő madárka. amelyik nem akart énekelni Röpködhetek a levegőben, és úgytehetek, mintha kis repülőgép lennék. Felcsipegethetem a magvakat, amiket a gyerekek szórnak nekem. Fészket is rakhatok itt, ezen a vékonyka ágon. Ez utóbbi ötlet nagyon megtetszett a kismadárnak. — Jó gondolat — csivitelte, és mindjárt munkához is látott. Összeszedett mindenféle szalmaszálat, gallyacskát, füvecskét, papírkát — és délfelé már készen is volt a fészek. És ekkor a szürke kismadár kényelmesen elhelyezkedett a saját fészkében (éppúgy, mint mi a szobánkban), berzenkedett, tollászkodott egykicsit, aztán csőrét a szárnya alá dugta, szemét becsukta, és így szólt: — Most pedig aludni fogok. Meghallotta ezt a fa, és rámondta: — Jól van, hadd aludjon. És vékonyka ágacskáin kibontotta az apró, élénkzöld, selyempuha és selyemfényű leveleket. És a zöld levelekből tetőt hajtott a fészek fölé. Meghallotta a szél, és ő is rámondta: — Jól van, hadd aludjon. És a levelek közé ezüstös rügyeket fújt, melyek tapadósak voltak, mint a mézcukor. Ezekből a rügyekből lett kerítés a fészek körül. Meghallotta az eső is. Mint nedves madár, hullott a fára, és előcsalta a rügyekből a virágokat. Nagy sima, tavaszillatú, rózsafehér szirmokat. És a virágok szépen feldíszítették a fészket. S hát a nappal mi történt? Vándorolt, vándorolt az égen az óriási, forró nap, mígnem végül megállt a fészek fölött. És ekkor, e kis meseféle végén, felsusogott zöld lombjaival a fa, illatozni kezdett, rózsaszín virágba borult, zümmögő méhraj körülcsengettyűzte, és ekkor az egyszerű és teljesen szürke kismadár — elkezdett énekelni. Alicja Dryszkiewicz meséje Állapítsátok meg, hogy melyik hajóhoz, milyen horgony (vasmacska) tartozik. De lehetőleg vonalzó nélkül! Innen-onnan Az IMDK-beli Herbert Kny üvegfúvó mester az egyszerű formákat kedveli, remekműve így testesíti meg a tökéletes harmóniát. Ez a háromkerekű kocsi jóval olcsóbb, mint az alsó képen látható Volvo. Napelemre működik, feltalálója azt állítja, hogy több száz kilométert is meg lehet vele tenni. A Ladoga-tó hullámait gyakran szántják halászcsónakok. A kalinyinovi kolhoz halászai gazdag zsákmánnyal térnek haza. Svédországban ezidén kerül piacra az új, Volvo 760-as kombi személyautó. Bár jelenleg a nagy autók iránt nincs nagy kereslet, de ez, előnyei végett — tágas 20
