A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-26 / 17. szám
Hétvégi levél h£t Következő számunk tartalmából: Krocsány Dezső, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke: A TÖRTÉNELMI ÚT Miklósi Péter: AZ ARANYVÁROS HÉTKÖZNAPJAI A. M. Szologjan: FELSZABADÍTÓ SEREG -internacionalista hőstett Varga Erzsébet: AZ ÉN LENINGRÁDOM Az Emlékek, vallomások, találkozások című sorozatban Ozsvald Árpád írása Németh Gyula : HÁRMAN EGY NEMZEDÉKBŐL Címlapunkon Prandl Sándor felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési dij egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések : Vydavateľstvo Obzor, ’ inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Közeleg a munkásosztály nagy napja, május elseje. Az esemény alkalmából ismét gyakran idézzük a múltat. Visszagondolunk a régi májusokra és arra a küzdelemre, amelyet a munkásosztály — az új kor történelmének főszereplője és meghatározója — a hatalomért, valamint az egységért és szolidaritásért vívott és vív. A munkásosztály harcát ezernyi gát akadályozta a múltban és akadályozza ma is. Törekvése azonban a nehézségek ellenére is sikeres. A politika barométere ma is változó időt mutat. Annak vagyunk a tanúi, hogy a nemzetközi imperializmus a világnak szinte minden részén összpontosított támadást indít a szocializmus, a béke és a haladás erői ellen. A töke farkaserkölcse és az imperializmus aktivizálódása korparanccsá teszi, hogy a nemzetközi munkásosztály összefogjon, egyesítsük az atiimperialista erőket, növeljük az ellenállást, valamint a helytelen nézetekkel szembeni eszmei harcot. Május elseje a dolgozó milliók seregszemléje, a munka és a nemzetközi összefogás ünnepe. Május elsején szerte a világon a városok és falvak utcáit elárasztják az emberek ezrei és tüntetnek a békéért, a haladásért, a szocializmusért. Május elsejét a U. Internacionále kongresszusi határozata tette a proletariátus nemzetközi ünnepévé. A világ dolgozóinak az 1890-ben megtartott első nagy seregszemléjéről Engels így írt: „a mai nap látványa az egész világ tőkéseinek és földesurainak megmutatja, hogy manapság a világ proletárjai valóban egyesültek." Amikor e sorokat Engels papírra vetette a tőkésrendszer, a kizsákmányoló osztály életének fénykorát élte. A világ proletariátusa távolról sem dicsekedhetett olyan szervezettséggel, mint az ellenfél. A dolgozók mégis felvonultak, tüntettek a kizsákmányolás ellen, síkra szálltak jogaikért, életkörülményeik megjavításáért. A május elsejét ünneplők seregét ma is a munkásszolidaritás, az internacionalizmus szelleme hatja át Közben számvetés készül arról, hogy hol tart a munkásosztály abban a hatalmas küzdelemben, amelyet örök ellensége: a tőke, a nemzetközi imperializmus ellen vív. A felvonulás napja, a nagy ünnep lelkesít és milliókat győz meg a munkásosztály erejéről és összeforrottságáról. Az erőviszonyok alakulása a munkásmozgalomnak, a felszabadító harcnak kedvez. Felvonulásunkkal — a sok egyéb mellett — ma is ezt juttatjuk kifejezésre. Az első májusi megmozdulások többnyire a „három nyolcas" — nyolc óra munka, nyolc óra szórakozás, nyolc óra pihenés — követelésének a jelszavával zajlottak le mind nálunk, mind a mozgalomban részt vevő valamennyi országban. Volt idő, nem is olyan régen, amikor május elsején a dolgozók a munkáért és a kenyérért tüntettek. Sok helyen május elsején a dolgozók még ma is az alapvető emberi jogokért kénytelenek tüntetni, szót emelni, harcba menni. Mi — immár 40 éve — május elsejét új jelleggel és tartalommal ünnepeljük. A mi május elsejénk valóban a béke, a munka, a haladás, a szolidaritás ünnepe, a dolgozó nép hatalmának és erejének a kifejezője. A mostani május elsejének növeli a jelentőségét, hogy a világ proletariátusa 95 évvel ezelőtt tartotta meg első nagy harci seregszemléjét és ünnepelte meg először május elsejét. A napokban emlékeztünk meg Lenin születésének a 115. évfordulójáról s néhány nap múlva lesz 40 éve, hogy vereséget szenvedett a fasizmus, felszabadult Csehszlovákia és a Vörös Hadsereg győzelmével Európában befejeződött a második világháború. Felvonulásunkkal az említett évfordulókat is ünnepeljük. Csehszlovákia végső felszabadítását meghozó prágai hadművelet a szovjet hadsereg utolsó hadművelete volt az európai kontinensen. Megvalósítására akkor került sor, amikor Berlin eleste és a hitlerista Németország hadigépezetének széthullása után hadseregének főerőit a szövetséges csapa tok szétzúzták. 1945 május elején a nyugati és az olasz fronton harcoló német csapatok sorra megadták magukat és már csak a szovjet—német fronton és Jugoszláviában folytatták értelmetlen harcukat. Az ellenséges erők Csehországban még elég nagyok voltak. Schörner marsall Közép hadseregcsoportja az egyéb hadseregcso portokkal, illetve hadseregmaradványokkal együtt több mint 65 hadosztályt tett ki, amelyekben 900 000 katona volt. Ezekkel az erőkkel próbálta — Eisenhower tábornok szavaival élve — a „Hitler hatalmának ron gyos köpenyét" felöltő Dönitz tengernagy kormánya feltartóztatni a szovjet csapatokat és kedvezőbb feltételeket teremteni a fegyverletételre. Ezzel tulajdonképpen éket pró bált verni a nyugati hatalmak és a Szovjet unió közé. A fasiszta csapatok védelme a prágai irányon több védelmi vonalból állott, amelyeknek az lett volna a küldetésük, hogy megakadályozzák a szovjet hadsereg keletről nyugatra irányuló előrenyomulását. Mint később kiderült, a védelem gyengéje az volt, hogy nem számolt a szovjet csapatok északi irányból indított támadásával Drezdától Prága felé. 1945 május elején a cseh országrészek birtoklására és ezzel a szovjet csapatok megállítására törekvő hitleristák minden igyekezete hiábavaló volt. Ekkorra olyan helyzet alakult ki, amely egyértelműen a szovjet hadsereg számára volt kedvező. A szovjet hadsereg előző hadműveleteinek A prágai hadművelet Felszabadítóinkat mindenütt lelkesedéssel fogadták eredményeként május 5-ig a csehországi német erők körül hatalmas harapófogót hozott létre, amelyet északi, keleti és délkeleti irányból az 1., 4. és 2. ukrán front hadseregei képeztek. 1945 április végén — május elején a cseh nép is igyekezett aktívan hozzájárulni saját felszabadulásához. Szabadság utáni vágya a májusi felkelésben csúcsosodott ki. A gyengén felfegyverzett felkelők azonban segítségre szorultak. így a szovjet csapatoknak a német erők likvidálására irányuló feladata egybefolyt a cseh népnek nyújtandó internacionalista segítséggel, amely egyébként az 1943-as csehszlovák—szovjet barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és a háború utáni együttműködési szerződésből fakadt. A prágai hadművelet célja az volt, hogy a szovjet csapatok a Prága felé ívelő irányokban néhány csapást mérjenek az ellenségre, majd rövid időn belül legyőzzék a német csapatokat Csehszlovákia területén, és meg akadályozzák őket, hogy déli vagy délnyugati irányban visszavonuljanak. A Közép hadseregcsoport szárnyai elleni föcsapásokat Drezdától északnyugatra eső területről az 1. ukrán frontnak, a Bmótól délre eső területről pedig a 2. ukrán frontnak kellett mérnie. A prágai hadművelet legfontosabb alkotóeleme az 1. ukrán front csapása volt Drezda —Prága irányban, amely meglepetésszerűen az ellenfél hátbatámadására irányult és 300 km mélységben elvágni készült ez ellenséges erők visszavonulási útvonalait Morvaországtól nyugatra. Ennek érdekében nagyméretű átcsoportosítások után Drezdától északnyugatra létrejött az 1. ukrán front legnagyobb csapást mérő csoportosítása, mely három összfegyvernemi és két páncélos hadseregből, két páncélos- és egy lovas- Folytatás a 4. oldalon 2
