A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-12 / 15. szám
I A Gsemadok életéből azokkal az időszerű, a kulturális fejlődést jól tükröző jelenségekkel foglalkozott, amelyek pozitív és negatív előjelű lecsapódásai markánsan mutatkoznak meg a csehszlovákiai magyar sajtó és könyvkiadás, az iskolarendszer terén, ill. a CSEMADOK kulturális munkája során. Mihály Géza mérnök, az SZSZK Munkaügyi és Szociális Minisztériumának dolgozója „Dél-Szlovákia gazdasági fejlődése a felszabadulás után" c. előadásában kitűnő áttekintést adott Dél-Szlovákia gazdasági életének a szlovákiai gazdaság egészében betöltött szerepéről és jelentőségéről. Ismertette az eddig elért eredményeket és azokat a feladatokat, amelyeket a lakosság életkörülményeinek és életszínvonalának kiegyenlítése érdekében tűztek ki az állami szervek. A szeminárium résztvevői az esti órákban író—olvasó találkozó keretében találkoztak Duba Gyula érdemes művésszel, a Madách Kiadó főszerkesztőjével. A dedikálással egybekötött esten dr. Szeberényi Zoltán irodalomtörténész vázolta fel Duba írói pályaképét. Másnap dr. Szeberényi Zoltán kandidátus, a nyitrai Pedagógiai Fakultás docense tartott „Történelmi szemléletünk tükröződése a csehszlovákiai magyar irodalomban" címmel gondolatgazdag, a két világháború közötti irodalmunk időszakának a jelenhez szorosan kapcsolódó szálait kiemelő előadást. ban jogi-, társadalomtudományi és nyelvművelő előadásokkal, illetve művelődési klubok létrehozásával és azok rendszeres működtetésével. A Kassa-vidéki járásban a CSEMADOK munkájának mindenekelőtt a népművészeti életben érezni hatását. A szinai (Sena) Rozmaring, a nagyidai (Veľká Ida) llosvai, a szepsi (Moldava nad Bodvou) Bódva népművészeti együttesek az utóbbi években is szépen dolgoztak és sokat hallattak magukról — nemcsak Dél-Szlovákiában, hanem az ország más tájain és Magyarországon is. A Tavaszi szél... országos népművészeti vetélkedőn, valamint a különböző országos, kerületi, járási, körzeti és helyi ünnepségeken, seregszemléken az elmúlt időszakban összesen 17 felnőtt és ifjúsági CSEMADOK-csoport képviselte — kiválóan — a járás, a községek és az ott élő magyar nemzetiségű lakosok színeit — közöttük a szesztai, hími. alsólánci, jánoki, péderi, szepsi, bodollói, felsölánci. zsamói éneklőcsoportok, a szepsi, tornai, szinai, szesztai alapiskolások és a somodi fiatalok népművészeti csoportja. A szepsi, tomaújfalusi és buzitai énekkarokhoz tavaly egy újabb, a Bodollói EFSz vegyeskara csatlakozott. A szabadtéri CSEMADOK-napokat, népművészeti seregszemléket országos méretben nem osztályozzák, nem rangsorolják, ám ha egy ilyen verseny is lenne, abban a járás hagyományos rendezvényei — a Somodiban megrendezett járási dal- és táncünnepély, a buzitai és nagyidai ünnepségek, valamint a Daloló Alsólánc — bizonyára igen előkelő helyen végeznének. Nem vall szégyent a járás a színjátszásban sem, s ugyanakkor mindig akad egynéhány ügyes szavalója és prózamondója is. Külön említést érdemel a CSEMADOK-nak a járás illetékes állami szerveivel, tömegszervezeteivel és termelőüzemeivel való kitűnő együttműködése. Ezt vitafelszólalásában Peter Ružička elvtárs is kiemelte és megdicsérte, mint ahogy nagyra értékelte a járás ma-Dr. Csizmadia Dezső kandidátus, a központi történelmi-honismereti szakbizottság elnöke előadásában a forradalmi hagyományok feltárásának és propagálásának elméleti-módszertani kérdéseivel foglalkozott. Az előadásokat követő élénk és tartalmas vitákban a hozzászólók elsősorban nemzetiségi létünk egyes szféráira vonatkozó kérdéseket tettek fel. A vitában egyértelműen kirajzolódott annak az igénye, hogy elmélyültebben kell foglalkoznunk a szocialista hazafiság és internacionalizmus nemzetiségi körülmények között megvalósuló elveivel, tovább kell bővíteni és erősíteni nemzetiségi önismeretünket, nagyobb figyelmet kell szentelnünk azon értékeink propagálásának, amelyek nem csupán nemzetiségi kultúránkat, hanem az egyetemes csehszlovák kultúrát reprezentálják és erősítik. A szeminárium zárszavában dr. Lukács Tibor, a CSEMADOK KB vezető titkára a történelmi-honismereti munka időszerű feladatairól beszélt. A jól sikerült szeminárium, úgy érezzük, méltó nyitánya volt annak a rendezvénysorozatnak, amelyet a CSEMADOK KB hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából — az előző évi SZNF-megemlékezésekhez szorosan kapcsolódva — az idén rendez. gyár nemzetiségű dolgozóinak a termelésben kifejtett áldozatkész társadalomépítö munkáját is. A konferencia vitája szintén tartalmas és jó felépítésű volt. Vajányi László a magyar nemzetiségű dolgozók eszmei nevelésének s a CSKP politikája minél tökéletesebb megismerésének és népszerűsítésének a fontosságáról beszél, Mura Ferenc szinai példák említésével a kultúrmunka feltételeit, valamint az idősebb és a fiatalabb generáció kapcsolatteremtésének formáit körvonalazta. Győri Sarolta egy Válek idézettel („Igazat szólj, akárhogy is fogadják!") vezette be az erkölcsi nevelés néhány időszerű kérdését érintő felszólalását. Szakács József az alapiskolák nélkül maradó kis települések kultúréletének sokszor és sokban hiányos feltételeit latolgatta. Szalacsi József, Burkus István, Bocskorás Bertalan és Zachariás István a tornai és a szepsi helyi szervezetek munkáját elemezték. Iván László, a Szövetségi Gyűlés képviselője s egyben a Bodollói EFSZ fögépesítöje a CSEMADOK és az egységes földmüvesszövetkezetek együttműködését jellemezte, Nagy Imre a Csehszlovák Rádió adásvételi lehetőségeiről, illetve annak távlatairól tájékoztatta a konferencia résztvevőit, Bubenko András pedig a pedagógusoknak a kultúra területén végzett munkáját méltatta. Nagy Jánosné a Tavaszi szél... legújabb évfolyamának versenyfeltételeivel kapcsolatos észrevételeit tette közzé — kifogásolta, hogy ebben a mozgalomban az éneklőcsoportok ezúttal kisebb teret kapnak, mint eddig. Lipusz György, az MSZMP Encsi Városi Bizottságának titkára a két tájegység, a két járás igazán gyümölcsöző együttműködéséről szólt. Neszméri Sándor pedig többek között a szövetség soron következő feladatait ecsetelte. A járási bizottság elnöke továbbra is Gál Sándor, a titkára pedig ismét Kolár Péter. A küldöttek és a vendégek elégedetten távoztak a konferenciáról. GAZDAG JÓZSEF (A szerző felvétele) Mérlegeltünk Az évzáró taggyűlések jelentőségét emelte az a tény, hogy az idén ünnepeljük felszabadulásunk 40. évfordulóját, továbbá, hogy az évzáró taggyűléseket követően került sor a járási konferenciákra, ahol alkalom nyílt arra, hogy számot adjunk a XIII. országos közgyűlésen elfogadott határozatok teljesítéséről. A járási bizottságok elnökségei a CSEMADOK Központi Bizottságának irányelvei alapján kidolgozták a helyi szervezetek évzáróinak összehívására vonatkozó politikai szervezési harmonogramot, amit minden esetben megtárgyaltak az SZLKP járási bizottságával és a járási nemzeti bizottságok kulturális osztályával. Az irányelvben meghatározott időszakban 455 helyi szervezetünk tartotta meg az ülését. Egyes járási bizottságaink évzáró taggyűléseiket azonban határidő után rendezték, amit helyiséghiánnyal, illetve a helyi szervezetek passzivitásával indokoltak. A legtöbb helyi szervezet évzáróján megjelentek a pártszervezetek és a hnb képviselői, valamint a tömegszervezetek, a SZISZ, a CSSZBSZ, a Nőszövetség, a Vöröskereszt küldöttei. A CSEMADOK Központi Bizottsága levélben fordult a Szövetség tagságához, hogy tudásuk és erejük legjavát latba vetve dolgozzanak szocialista társadalmunk céljainak megvalósítása érdekében. A CSEMADOK KB arra kérte a tagságot, a csoportok és a helyi szervezetek vezetőit, hogy még nagyobb mértékben kapcsolódjanak be az állami ünnepek és évfordulók gazdagításába, a polgári ügyek testületének munkájába, és tenniakarásukkal bizonyítsák elkötelezettségüket szocialista hazánk, s nemzetiségünk kultúrája iránt. A KB tagjai és az apparátus dolgozói a lehetőségekhez mérten részt vettek az évzáró taggyűléseken. A KB tagjai közül sokan különböző társadalmi funkciót is betöltenek. A jelentős tanácskozásról többen Írásban számoltak be a KB titkárságának. Az apparátus dolgozói 82 évzáró taggűlésen vettek részt. Sajnos 11 helyen nem sikerült megvalósítani az évzáró taggyűlést. Az 507 megtartott évzáró taggyűlésen 2 029 vitafelszólalás hangzott el és 38 565 személy vett részt. 411 helyen színvonalas kultúrműsor vagy keretműsor is volt, s a meglévő csoportokon kívül az iskolák tanulói és az óvodások is felléptek. Hiányosságként róható fel, hogy 96 helyi szervezet nem biztosított kultúrműsort. A beszámolók általában reálisak voltak, az elért eredmények felsorolásán kívül rámutattak a hiányosságokra is. Minden tevékenységi beszámolót kül- és belpolitikai helyzetet elemző beszámoló előzött meg. A munkatervek a legtöbb helyen a járási tervből indultak ki, de helyi jellegű akciókat is tartalmaztak. A tagság meghallgatta és jóváhagyta az új vezetőségre tett javaslatot és a szocialista kötelezettségvállalásokat. A szocialista kötelezettségvállalások hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére születtek, teljesítésük a vezetőségeket sokkal aktívabb munkára kell hogy ösztönözzék. Az évzáró taggyűlések vitáját illetően megállapíthatjuk, hogy a vitafelszólalások jelentős része érintette a CSEMADOK tevékenységének mindhárom munkaszakaszát. A szervezeti életet illetően a vitafelszólalások jelentős hányada foglalkozott szövetségünk megalakulásának 35. évfordulójával, az elmúlt három és fél évtized kulturális tevékenységével. Fontos helyet kapott a vitafelszólalásokban a tagtoborzás kérdése. Az 1984-es év eredményei már részben igazolják, s a felszólalásokban elhangzottak pedig a jövőt illetően biztatnak arra, hogy sikerült jelentősebben előrelépnünk ezen a fontos területen. Továbbra is fontos szerepet kapott az évzáró gyűlések vitájában a községek egységes kulturális tervének problémaköre is. Főként a helyi szervezetek képviselői és a jb képviselői hangsúlyozták felszólalásaikban annak fontosságát, hogy a CSEMADOK helyi szervezetek tevékenységének terve is szerves részeként épüljön bele a községek, városok egységes kulturális tervében. Többen foglalkoztak vitafelszólalásukban az év jelentős társadalmi eseményeivel, a feszült világpolitikai légkörrel, egyöntetűen állást foglalva a Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikája mellett. Foglalkoztak továbbá a vitafelszólalások a Héttel, a sajtóterjesztés terén tapasztalt hiányosságokkal, az óvodák, iskolák nemzetiség szerinti megoszlásával. Jelentős számú vitafelszólalás foglalkozott a CSEMADOK művelődési tevékenységével. Ez mindenképpen azt bizonyítja, hogy egyre növekvő szerepe van szövetségünkben a művelődési munkának, amelyben fokozott szerepre van a klubjellegű tevékenységnek. Továbbra is népszerűek a különböző irodalmi rendezvények, az író—olvasó találkozók, könyvkiállítások, árusítások. Voltak felszólalások, melyek a hatékony nyelvművelő tevékenységet hiányolták. Több felszólalás foglalkozott a képzőművészeti kiállítások szervezésével, az esztétikai neveléssel, a képzőművészeti klub tevékenységével. CSEMADOK-tevékenységünk legproduktívabb és legtömegesebb szakasza az amatőr művészeti mozgalom, s ez megmutatkozott abban is. hogy a vitafelszólalásoknak igen jelentős része érintette ezt a munkaterületet. Továbbra is a népi éneklőcsoportok, a kisszínpadok és a tánccsoportok fejtik ki a legaktívabb tevékenységet. Foglalkoztak a vitafelszólalások a mozgalom irányítói-módszertani kérdéseivel is. A vitafelszólalások egy része érintette még a Szőttes tevékenységét, az Ifjú Szívek, a CSMTKÉ munkáját, a MATESZ müsorpolitikáját is. Voltak olyan évzárók is, ahol a csoportok vezetői hiányolták a szakmai segítséget. Ezek a problémák főleg a töketerebesi járásban vetődtek fel. Annak ellenére, hogy járási bizottságaink többsége megfelelően készítette elő az évzáró taggyűléseket, nem lehetünk elégedettek az évzáró taggyűléseken való megjelenéssel. Országos méretben tagságunk csupán 46,1 %-a vett részt az évzáró tagsági üléseken. A legjobbak közé tartozik a lévai és a nagykürtösi járás, ahol a jelenlévők száma a tagság 60 %-a körül mozgott. A CSEMADOK tagsághoz viszonyítva gyenge volt a megjelenés a losonci és a Bratislava-város szervezeteiben. A CSEMADOK tagsága az 1984-es evh,.,. társadalmi munkában 175 613 órát c zott le. GYENGE JÁNOS, a CSEMADOK KB osztályvezetője F. J. Fotó: Prandl 1
