A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 14. szám

Az újjáépített Vigadó Budapesten

klasszikus beépítésű Duna-parti panorámába szépen beillik az új szállodasor, amely a rohamosan fejlődő idegenforgalom igényeit hivatott kielégíteni. (Az elmúlt évben több mint 13 millió külföldi érkezett Magyarországra, csaknem 30%-al több, mint egy évvel korábban.)

Régi szépségében ragyog a Vigadó és az Opera. A Lánchíd budai oldalán, fönn a hegyen a kultúra és a művészetek fellegvára — a Nemzeti Galéria, a Munkásmozgalmi Múzeum, a Várostörténeti múzeum és az éppen most odaköltözött Széchenyi Könyvtár — monumentális épületegyüttesének kupola teraszáról messzebbre lát a szem. A klasszikus alaprajzú városközpont peremén túl az új lakónegyedek toronyházai fehérlenek együtt az új Budapest Sportcsarnokkal. Körbetekintve látom a budai hegyek tövében a nemrég átadott Kongresszusi Központ, délen pedig a Csepel Művek gyárkéményei jelzik a város ipari voltát.

Hófehér személyhajó úszik a Dunán az átépített Árpád-híd felé, ahol a meghosszabbított metróvonallal együtt alakították ki mindkét parton a közlekedési

TÉNYÉK«

ADATOK, . ,

VALOSAG

Balatoni látkép

Fényes tavaszi szél lengeti a nemzetközi munkásmozgalom tűzszínü zászlóit és a nemzetiszínű lobogókat. A szabadságot és a győzelmet szimbolizáló szobor magasra emeli a pálmaágat fönn a Gellérthegyen, tiszteletet adva a szovjet hősöknek, akik negyven évvel ezelőtt vérükkel írták be ezt a pirosbetűs napot, április 4-ét Magyarország történelmébe!

Négy évtizeddel ezelőtt, amikor Magyarország nyugati határán túl még morajlottak, ropogtak a fegyverek, itt a Duna táján egy háború sújtotta nép éledezett. Akkor még nem hitte senki, hogy a rombadőlt Budapesten majdan metró röpíti az utasokat a Keleti pályaudvarról Budára. Elsárgult régi képek a tanúi, ahogy a front után rozoga kordákon húzták-cipelték az emberek batyuit, kimentve a füstölgő, kiégett falak közül mindazt, ami megmaradt. Elhitte-e volna valaki a felrobbant hidak, felszaggatott vasútvonalak és lerombolt gyárak láttán, hogy atomerőmű épül majd Pakson (amibe mi is segítünk) és áramot ad sok százezer új lakásnak, amelyben színes televízión nézi az ország apraja-nagyja a hazai és külföldi eseményeket, a színdarabokat, filmeket vagy éppen a labdarúgást? A Viharsarok egykor éhező szegényparasztja és zsellére hitte-e volna, hogy egyszer majd a saját gépkocsiján hajt ki a határba megnézni az idei termést, s hogy azon viszi a városba a kertjében fólia alatt termett paprikát, paradicsomot, a szövetkezet központjában pedig számítógép segíti az okos gazdálkodást, a világszínvonalú termelést?

Ma fejlett iparral és mezőgazdasággal rendelkező társadalom építi a hazát és a baráti szocialista országokkal együtt halad a szocializmus útján.

A világ számos fejlődő államában néhány emberöltönyi idő keilene az ilyen előrelépéshez, amit itt a szocialista országok egyikében az ember lát, ahol négy évtized alatt Dunaújváros, Kazincbarcika és Leninváros mintájú új szocialista városok épültek. Az egykori álmos kisvárosok pedig — Nyíregyházától a fejlett iparáról, kultúrájáról és művészeti életéről ismert Pécsig, vagy a nehéziparáról híres Miskolctól Szegedig, az olajvárosig, Debrecentől a görgöscsapágy-gyártás központjától a Rába gépgyárról és balettszínházáról nevezetes Győrig egyetemekkel és főiskolákkal rendelkező komoly ipari és kulturális központokká fejlődtek.

Nézem a Halászbástyáról a kétmillió Budapest színeit, életét, lüktetését, az ország szívét. A régi

csomópontokat. Alapozás közben a budai oldalon régi római fürdő maradványaira bukkantak az építészek. Féltő gonddal vigyáztak a napvilágra került ókori leletekre, a régészekkel együtt restaurálták azokat, és szabadtéri múzeumot alakítottak ki belőlük. Ennek az építkezésnek köszönhetően kerültek elő újabb értékes épületek az egykor rómaiak lakta Aquincumból, amit a későbbi török időkből megmaradt kupolatetös műemlékfürdök egészítenek ki, sőt, mai, modernvonalú fürdőszállókat is társítottak melléjük.

Nézem az alattam hömpölygő nagy folyót, egymást érik rajta a különböző nemzetiségű gabonát, gépeket és nyersolajat szállító hajók.

Budapest egyben fontos közlekedési csomópont is. Innen ágaznak szét, illetve futnak be az autópályák, vasutak és légiutak. Nyaranta, a turistaidény kezdetén legforgalmasabb a balatoni autópálya, olyannyira.

8

Kőszeg, történelmi belváros