A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-05 / 14. szám

. leg érzékeny belvárosban csak így foghatunk hozzá a meglévő lakások felújításához, illetve új házak építéséhez.

— Valóban: mit tartalmaz a városmag rendbehozatalának, részleges újjáépítésének terve?

— A felszabadulás óta, de főképpen az utóbbi másfél évtizedben, amióta Bratislava az SZSZK fővárosa lett, sokat fejlődött és változott a hagyományos értelemben vett belváros. A Mihály-kapu, az opera, a Hal-tér háromszögéből kitiltották a gépkocsiforgalmat és a hangulatos, szűk utcácskákat szegélyező házakon rendbe hozták a homlokzatok jelentős részét. A Városi Műemlékvédelmi Felügyelőséggel együttműködve az a célunk, hogy a Váralja, az ősi városközpont, lényegében az egész centrum történelmi hitelű, de korszerű legyen. Ennek a városalakítási elképzelésnek megfelelően „berendeződnek" az utcák, a terek és látványosabbak lettek a kirakatok is. Jópár évvel ezelőtt a város szíve tele volt még aládúcolt, elhanyagolt, olykor piszkos és sötét házakkal is. Mindezt egy átfogó és részletes tereprendezési és műemlékfelújítási terv alapján eltüntettük, vagy felújítottuk. Rövidesen eredeti szépségében tündököl majd a Zichy-palota, a Hummel-ház, az Eszterházy-palota vagy akár a Zsigray-kúria is, de hosszasan sorolhatnám a már felújított, avagy a közeljövőben megújuló épületeket. Ehelyett hadd mondjak el csupán annyit, hogy a nyolcadik ötéves tervben több mint 500 millió koronát fordítunk majd a főváros műemlékeinek, jeles épületeinek, történelmi hitelű utcáinak és tereinek felújítására.

— Befejezésül engedjen meg egy személyes kérdést: On kelet-szlovákiai

származású és 1959-töl. főiskolai tanulmányainak megkezdése óta él Bratislavában, ahol polgármesterhelyettesként — egyebek között — a tervezésügy, a pénzügy és a lakásügy gondozója. Van-e ágazat, amely a többinél közelebb áll a szivéhez ?

— Azt hiszem nincs. A hozzám tartozó területek felügyeletét csak egymással összhangban tudom elvégezni. Ez nem is nehéz, hiszen gondolja csak meg: ha jól tervezünk, segítjük a pénzügyek okos elosztását. Ha célszerűen gazdálkodunk, akkor egyre több és jobb minőségű, valóban komfortos lakást építhetünk. A lakáskérdés megoldásával viszont az életszínvonal emelését és a közművelődés igényét segítjük. Mindez szorosan összefügg egymással, bár az is igaz, hogy bizonyos időszakokban kialakul egy-egy olyan feladatrendszer, amire elsősorban azért figyel az ember fokozottabban, mert megoldása fővárosi, ugyanakkor országos érdek. És ami közügy — számomra az személyes feladat és hivatali ügy.

tést érdemlő, tehát vízvezeték, központi fűtés és szociális helyiségek nélküli otthont számlált. Egy-egy lakásban akkoriban négy-öt ember lakott. A felszabadulás óta eltelt évtizedek során viszont 130 ezer elsőkategóriájú lakást adtunk át a fővárosiaknak, aminek eredményeképpen a bratislavaiak négyötöde már 1945 után épült lakásban él. A házkezelőségek gondozta lakások 98 százalékában vezetékes víz folyik a csapokból, a lakások 75 százalékában központi fűtés ontja a meleget, az otthonok 94 százalékában hűtőszekrény,

84 százalékában mosógép, 92 százalékában tévékészülék, 46 százalékában telefon van; s úgyszólván minden második FOTÓ: KONTÁR GYULA

— Olvasóink nevében köszönöm az fővárosi családnak saját személygépkocsi interjút.

áll rendelkezésére. Az életszínvonal emel- MIKLÓSI PÉTER

kedését igazolandó, aligha találni ennél beszédesebb adatokat! Az utóbbi évek lakásgyarapodási rátája lehetővé tette, hogy manapság már ne csupán az új otthonok számszerű növekedését tartsuk szem előtt, hanem az építésügyi minisztérium támogatását élvezve a minőség követelményeit is szigorúan vegyük. A lakótelepek, a korszerű épületegyüttesek tekintetében is természetes követelmény az ilyesmi, számunkra azonban — a következő esztendők feladataira gondolva — a minőségi fegyelem szinte kulcsfontosságú kérdéssé válik, hiszen a műépítészeti-5