A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
krími konferencia idején ebben a dolgozószobában tartotta megbeszéléseit az angol delegáció tagjaival — egyben tanácsadóival — Winston Churchil. A szoba négerbarnára pácolt, ornamentumokkal díszített faburkolata, a halványzöld selyemtapéta, a rusztikus, míves faragású bútorok a szoba megannyi impozáns eleme. A dioritból kiképzett ajtóboltozatok, kandallók úgyszólván minden helyiségben megtalálhatók. A fogadószobát kínai szőnyegekkel, dísztárgyakkal, bútorokkal rendezték be. A vendégszoba talán a palota legszebb helyisége. Az építészeti, épületszobrászati remeklések mellett számos értékes festmény található itt. Nagy élmény volt számomra, hogy nemcsak reprodukciókon, hanem élőben is láthattam Ajvarovszkij, Borovikov, Schedrin vedútáit, nagy tudással megfestett tájképeit. A biliárdteremben viszont a 16.—18. században élő és alkotó neves holland, olasz, francia festők müveiben gyönyörködhet a művészeteket kedvelő látogató. Voroncov palotájának télikertje maga a harmónia: egzotikus növények, halk csobogású szökőkút, fehér márványból készült szobrok. A kert dél felé néző üvegfala mentén áll II. Katalin cárnő, s más történelmi személyiségek mellszobra. A világ minden tájáról összegyűjtött porcelán díszíti a tágas étkezőt. A könyvtár „kódexpolcán" ezerszám várakoznak az egyenként is nagy értékű könyvek arra, hogy a tudósok kis hada újabb és újabb történelmi összefüggéseket ismerhessen fel — szemtanúk írott emlékeiből. Igazat adtam magamban a szovjet újságíró kollégának, hogy azt ajánlotta, a palotát a parkon keresztül, hátulról ajánlatos megközelíteni. Ugyanis amikor az ember szinte már a fellegekben jár a park, az épület belsejének szépségétől, ekkor jön a „Jollye Joker". A palota homlokzata — amit az építész arccal a tenger felé fordított — lenyűgöző látvány. Erre szokták mondani: az építész tudásával piedesztálra emelte épületét. Annak ellenére, hogy más és más stílusok jegyeit észlelni a homlokfalon, Blore nagy alkotásában gyönyörködhet a szemlélődő. Első látásra egy mešita képe tűnik fel előttünk, ám ha jobban szemügyre vesszük a palotát, akkor észleljük, hogy az indiai mohamedán architektúra elemei összevegyülnek, harmonikusan egybeolvadnak a késő gótika legjelentősebb formáival. Blore itt a pompát, a finoman kidolgozott épületrészleteket „egyesítette" a gótika maszszív elemeivel. A palota előtt építették ki az „oroszlánteraszt.” A főbejárat felől érkező széles lépcsősoron, fehér márványból faragott oroszlánok sorfala között közelítheti meg az épületet. A szende leókat sem műkedvelő kőfaragó készítette. Az olasz szobrászat egyik nagy alakja, Bonanni tesz itt tanúbizonyságot a késő korok emberének arról, hogy a szoborfaragás mellett akár anatómiát is taníthatott volna a világ bármelyik egyetemén. Még mielőtt kísérőm Alupka sziklákkal övezett tengeri mólója mellett beindította volna a jacht motorját, egy utolsó pillantással búcsúztam el a Krím-félsziget mesés kisvárosától. KALITA GÁBOR A szerző felvételei v, :: >w*Yi¥rt y Ez az iráni szőnyeg a gyűjtemény egyik legértékesebb darabja Bonanni márvány oroszlánjai ma is ,.őrzik" az alupkai kasu A télikert — lenyűgöző látvány Alupka tengerparti része — festő vász nára kívánkozik mást kelti az idegenben, hogy az objektum belseje is ilyen kimért, ekonomikus díszítésű. Ám ez koránt sincs így. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a néphatalmi szervek az Alupkai-palotát múzeummá nyilvánították. Az épületet idővel kívülről-belülrő! felújították, gondosan restaurálták az értékesebbnél értékesebb műkincseket. A mai nézelődő úgy ismerheti meg a palota belső tereit, ahogyan azt a 19. század közepén lakták. Mihail Voroncov dolgozószobájában meghatódva álltam meg, hiszen történelmi jellegű olvasmányaimból tudom: ebben a helyiségben az eredeti tulajdonos élete alatt és után több neves „világformáló" személyiség fordult meg. Hogy csak egyet említsek: 1945 februárjában a 21
