A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-29 / 13. szám
gyobb területen gazdálkodó szövetkezete lényegében hat falu egykori gazdasági területét egyesíti és műveli. A 6 37* hektáros mezőgazdasági területből 4 928 hektár a szántóföld. A szövetkezetnek jelenleg 788 állandó dolgozója van. Az évzáró taggyűlésen a dolgozók képviseletében mintegy kétszáz küldött vett részt a tanácskozáson. Mint minden gazdasági összegezés, értékelés ez az évzáró tagsági gyűlés is alapvetően azt a célt szolgálta, hogy az elmúlt év — évek — eredményeit számba vegye, s hogy a mindennapi munkából fakadó tapasztalatokat ésszerűen fölhasználják a következő években. A bodolói egyesült szövetkezet gazdasági eredményei a Kassa-vidéki járás legjobb szövetkezeteihez mérten a hetvenes évek végén nem voltak kimagaslóak, az elmúlt négy év céltudatos gazdasági tevékenysége azonban egyértelműen emelkedő tendenciát mutat. Például az 1980-as gazdasági évben a szövetkezet mezőgazdasági össztermelése 96 millió korona volt. Az azóta eltelt idő alatt ez 20 százalékkal emelkedett, ami átlagosan évi 5 millió koronás növekedést jelent. Ugyancsak a fejlődés egyenletes ütemét mutatja, hogy a jelzett időben a növénytermesztés 21 százalékos növekedést ért el. A szövetkezet vezetőségének az elmúlt évről szóló értékelése, amit Köteles Ágoston mérnök, a szövetkezet elnöke terjesztett elő, azt is megállapította, hogy a pozitív irányban megváltozott gazdálkodás és a rentabilitás ellenére is a termékek többségét még mindig viszonylag drágán állítják elő, s drágábban, mint a répakörzetek tudományosan indokolt költségszintje. Az elmúlt esztendőben a bodolói egyesült szövetkezet 2 840 hektáron termelt gabonaféléket. 1 500 hektáron búzát, 600 hektáron árpát, 230 hektáron zabot, 510 hektáron pedig kukoricát. Mint ismeretes, a tavalyi aszályos esztendő nem kedvezett a növénytermesztésnek. Ennek ellenére a bodolói szövetkezet átlagos gabonatermelése jobb volt a tervezettnél. Búzából 3,9 tonnát, árpából 4,6 tonnát, zabból 3,5 tonnát takarítottak be hektáronként. Kivételesen bö termést hozott a kukorica, amiből 5,66 tonnát termeltek meg, s takarítottak be egy hektárról. Szakmai szempontból figyelmet érdemel az a tény, hogy a Kassa-vidéki járásban a búza terméshozama általában jobb az árpáénál. Tavaly a bodolói szövetkezetben ez fordítva volt. Mindez azt jelzi, hogy az agrotechnikai lehetőségeket ésszerűbben kell kihasználni, nem kis súlyt fektetve a helyes növényvédelemre, a megfelelő talajelőkészítésre, s főleg a betakarítási veszteségek lehetséges csökkentésére. Ilyen szempontból úgy tűnik, jelentősek a szövetkezet tartalékai. A bodolói szövetkezet lényegében az állattenyésztésre szakosodott. Ezért alapvető fontosságúvá vált a takarmányfélék termesztése és tartósítása. Az évzáró taggyűlésen elhangzott beszámolóból kitetszik, hogy ennek a követelménynek igazából tavaly sikerült először eleget tenni. A tervezett 65 ezer tonna takarmány helyett ugyanis 75 ezer tonnát termeltek meg, s takarítottak be. Ez a takarmánymennyiség megfelelő tartósítás esetén biztosítja az állattenyésztés számára a gazdaságos termelést és a hasznossági mutatók betartását. Az állattenyésztésben elért múlt évi eredmények jó alapot teremtettek az idei tervfeladatok megvalósításához is. A szakosított állattartás mellett — a bodolói szövetkezet főleg szarvasmarhatenyésztéssel, tejtermelésbodolói egyesült szövetkezet az idén február végén tartotta meg zárszámadó közgyűlését Bodolón (Budulov) a helyi művelődési központban. A kelet-szlovákiai kerület egyik legna-12
