A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-12 / 2. szám

A Csemadok életéből

Heltai J: Primadonna — a hetényi Csokonai színpad előadásában.

EGY MOZGALOM EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI

Javában tart már az amatőr művészeti mozgalom felkészülési időszaka. Ennek ellenére nem tartom teljesen haszontalannak néhány olyan észrevétel, tapasztalat leírását, amely a drámai műfajokban elért eredmények értékelése során merült fel a komáromi (Komárno) járás mozgalmát illetően. A járás kezdettől fogva jelentős szerepet tölt be ebben a mozgalomban.

Napjainkban — műkedvelői szinten — a klasszikus színjátszás hanyatlásáról, vagy legjobb esetben egyhelyben topogásról beszélünk, s ez érvényes a komáromi járásra is. Csakhogy! Ha kicsit behatóbban vizsgáljuk a dolgot azt látjuk, hogy a járás szerencsés helyzetben van, mivel a klasszikus színjátszás hanyatlásának kezdetével szinte egyidőben erőteljes fejlődésnek indult az irodalmi, majd később a kisszínpadi mozgalom. Míg az 1984-es esztendőben mindössze egyetlen úgynevezett szinjátszócsoport, a komáromi, dolgozott aktívan a járásban, az országos kisszínpadi mozgalom bázisát éppen a komáromi járás kisszínpadi mozgalma képezi. Évente 6—10 kisszínpad dolgozik a járásban, s azoknak a fele az utóbbi esztendőkben ott van az országos versenyen is, ami kézenfekvő bizonyítéka, hogy a minőségi mutatók megfelelnek az országos élvonal követelményeinek. A mozgalom fejlődését figyelemmel kísérve, azt hiszem, nincs helye a különösebb aggályoskodásnak a klasszikusabb színjátszást illetően sem, mert a hoszszabb ideje rendszeresen dolgozó csoportok munkájuk során egyre többet merítenek a klasszikus színjátszás eszköztárából, amit talán az idei Jókai-napok néhány egyfelvonásosa bizonyít a legjobban. Persze, ez már nem az ötvenes-hatvanas évek klasszikus amatőr színjátszása, hanem a korhoz, a mindennapi élet rohamos változásaihoz (és rohanásához), a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó, azokat akceptáló amatőr színjátszás. Ezt a hetényieknél (Chotín) vagy a komáromi (Komárno) gimnázium diákszínjátszást felújító kísérleteinél is láttuk.

Fontos tényező az utánpótlás, a folytonosság megléte ill, hiánya. Annak ellenére, hogy a 84-es esztendőben országos viszonylatban nem értek el kimagasló eredményt a járás gyermekcsoportjai, van megfelelő utánpótlásbázisa a mozgalomnak a járásban. A gyermekmozgalomban ténykedő csoportok száma majd minden esztendőben megegyezik a felnőtt csoportok számával.

A járásban jelenleg csak gyermekbábozásról lehet beszélni. Az utóbbi néhány év során tapasztalt mennyiségi visszaesést sikerült megfékezni, s az idén ismét emelkedett a mozgalomban tevékenykedő csoportok száma. A komáromi Napsugár vagy a marcelházai (Marcelová) Prücsök neve szinte már fogalommá vált a bábmozgalomban, s ebben az esztendőben is első és második helyezést értek el az országos versenyen, s a Napsugár ott volt a martini „Scénická žatva" országos seregszemlén is. Amit viszont mind a mai napig nem sikerült elérni, s azt hiszem ez nemcsak ennek a járásnak a problémája, hogy az iskolából kikerült, a bábozás alapjait már elsajátított gyermekeket legalább az ifjúsági csoportok szintjén tovább lehetne működtetni a mozgalomban.

A szavalás és prózamondás kategóriájá-A világ legszebb lánya — jelenet a Napsugár bábegyüttes műsorából.

ban a járás már a mozgalom kezdetei óta ott van az országos élvonalban, s ebből adódóan gazdag hagyományokkal és kimagasló eredményekkel rendelkezik. 1984-ben a vers- és prózamondó verseny járási döntőjén az öt kategóriában 136-an szerepeltek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a járási versenyt öt körzeti elődöntő előzte meg, ahonnan csak az első három helyezett jutott el kategóriánként a járási versenyre, s hogy a körzeti versenyekre csak a helyi iskolai versenyek legjobbjai jutottak el, akkor nagyjából tiszta képet alkothatunk a vers- és prózamondás iránt érdeklődők számáról. A tömegesség mellett magas a minőségi színvonal is. Ennek szemléltetésére egy adat: a kerületi versenyen a járás szavalói, prózamondói öt első-, két második-, és három harmadik helyezést értek el, s ezzel — a Kerületi Népművelési Központ értékelése szerint — a komáromi járás nyerte a járások versenyét, nyolc ponttal megelőzve a második helyezett dunaszerdahelyi járást. S az eredmény természetesen nem maradt el az országos versenyen sem. A kulturális tevékenység eredményeit illetően a Járási Népművelési Központ is elévülhetetlen érdemeket szerzett, ugyanis szakmai tanfolyamokat szervez a járási döntőig eljutott versenyzők részére már évek óta a CSEMADOK járási bizottságával közösen. A mozgalom egyetlen komolyabb hiányossága, hogy az első négy kategóriából kinőtt szavatoknak, prózamondóknak csak nagyon kis hányada marad hű a mozgalomhoz, aminek következtében évrőlévre nagyon kevés a felnőtt kategóriában versenyzők száma. A jövőt illetően úgy próbálunk segíteni ezen, hogy az arra illetékes szervekkel, intézményekkel közösen hirdetnénk meg ennek a kategóriának a járási versenyét, külön formát, és egy jóértelemben vett attraktivitást biztosítva annak.

Összegezve: a meglévő gondok, hiányosságok mellett is színvonalas a műkedvelő kulturális tevékenység a járásban. Az elsődleges feladat ebből adódóan a jövőt illetően, hogy továbbra is a tömegekre támaszkodva, a meglévő minőségi szintet szem előtt tartva fejlesszük tovább a mozgalom minden egyes ágazatát. Fontos tényezője ennek a mozgalomban tevékenykedő vezetők, rendezők, szereplők szakmai, módszertani ismereteinek permanens mélyítése, megtalálva ehhez mindig a legmegfelelőbb és leghatékonyabb formákat és módszereket. A másik fontos tényezője pedig a CSEMADOK járási bizottságának, a járási népművelési központnak és minden arra illetékes szervnek és intézménynek az eddiginél is tökéletesebb és összehangoltabb munkája.

NÉMETH GYULA

Fotó: archívum

Az énekkari

mozgalom

hírei

Megtartotta őszi ülését a Központi Ének-Zenei Szakbizottság (KÉZSZ), a CSEMADOK KB művészeti osztályának szakmai és módszertani testületé. Javaslatára és többek kérésére közöljük a VI. Kodály-napok Koszorúpályázatának (minősítési verseny) az eredményét:

— „Aranykoszorú a zsűri dicséretével"

minősítést kapott a CSEMADOK Kassai (Košice) Járási és Városi Bizottságának Csermely kórusa (karnagy Havasi József) és a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag EFSZ női kara (karnagy Samu Katalin).

„Aranykoszorús" minősítést szereztek:

— a CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Helyi Szervezete és a VMH Bartók Béla vegyeskara (karnagy Jarábik Imre);

— a CSEMADOK Somorjai (Šamorín) Helyi Szervezete és a VMH Híd vegyeskara (karnagy Pokstaller László);

— a CSEMADOK Zsérei (Žirany) és Koloni (Kolíňany) Helyi Szervezete Zobor Hangja vegyeskar (karnagy Simek Viktor);

— a CSEMADOK Dióspatonyi (Orechová Potôň) Helyi Szervezete és a Művelődési Otthon Barátság vegyeskara, (karnagy ÁG Tibor);

— a CSEMADOK Zselizi (Želiezovce) Helyi Szervezetének vegyeskara (karnagy Horváth Géza).

Ezüstkoszorús énekkar lett:

— a CSEMADOK Komáromi (Komárno) Helyi Szervezetének vegyeskara (karnagy Stubendek István);

— a galántai Kodály Zoltán Daloskor (karnagy Józsa Mónika);

— a komáromi Szakszervezetek Háza Líra női kara, (karnagy Anton Krištof);

— a Magyar Tanítók Tőketerebesi (Trebišov) Járási Énekkara (karnagy Kovács Aladár) ;

— a CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) Helyi Szervezetének Gömör vegyeskara (karnagy Lévay Tibor);

— a CSEMADOK Szenei (Senec) Helyi Szervezetének Napsugár vegyeskara (karnagy Vinczéné Ásványi Mária);

— a Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Celulozár Üzemi Klub Sajó Völgye vegyeskara (karnagy Máté László);

— a CSEMADOK Nagymegyeri (Čalovo)

Megvalósítható

tervek

A CSEMADOK Kassa-vidéki Járási Bizottsága 1984 november 4-én tartotta meg Szepsiben (Moldava nad Bodvou) az őszi választmányi ülését. A tanácskozáson jelen volt dr. Tamás Sándor elvtárs az SZLKPJB ideológiai titkára, valamint Sidó Zoltán a CSEMADOK KB elnöke.

A plénum tagjai a lényegi napirendi pontokat megelőzően meghallgatták dr. Tamás Sándor megemlékező előadását a NOSZF 67. évfordulója alkalmából.

6