A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-12 / 2. szám

A Csemadok életéből Heltai J: Primadonna — a hetényi Csokonai színpad előadásában. EGY MOZGALOM EREDMÉNYEI ÉS FELADATAI Javában tart már az amatőr művészeti moz­galom felkészülési időszaka. Ennek ellenére nem tartom teljesen haszontalannak néhány olyan észrevétel, tapasztalat leírását, amely a drámai műfajokban elért eredmények érté­kelése során merült fel a komáromi (Komár­no) járás mozgalmát illetően. A járás kezdet­től fogva jelentős szerepet tölt be ebben a mozgalomban. Napjainkban — műkedvelői szinten — a klasszikus színjátszás hanyatlásáról, vagy legjobb esetben egyhelyben topogásról be­szélünk, s ez érvényes a komáromi járásra is. Csakhogy! Ha kicsit behatóbban vizsgáljuk a dolgot azt látjuk, hogy a járás szerencsés helyzetben van, mivel a klasszikus színját­szás hanyatlásának kezdetével szinte egy­­időben erőteljes fejlődésnek indult az irodal­mi, majd később a kisszínpadi mozgalom. Míg az 1984-es esztendőben mindössze egyetlen úgynevezett szinjátszócsoport, a komáromi, dolgozott aktívan a járásban, az országos kisszínpadi mozgalom bázisát ép­pen a komáromi járás kisszínpadi mozgalma képezi. Évente 6—10 kisszínpad dolgozik a járásban, s azoknak a fele az utóbbi eszten­dőkben ott van az országos versenyen is, ami kézenfekvő bizonyítéka, hogy a minőségi mutatók megfelelnek az országos élvonal követelményeinek. A mozgalom fejlődését figyelemmel kísérve, azt hiszem, nincs helye a különösebb aggályoskodásnak a klassziku­sabb színjátszást illetően sem, mert a hosz­­szabb ideje rendszeresen dolgozó csoportok munkájuk során egyre többet merítenek a klasszikus színjátszás eszköztárából, amit ta­lán az idei Jókai-napok néhány egyfelvoná­sosa bizonyít a legjobban. Persze, ez már nem az ötvenes-hatvanas évek klasszikus amatőr színjátszása, hanem a korhoz, a min­dennapi élet rohamos változásaihoz (és ro­hanásához), a megváltozott körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó, azokat akceptáló amatőr színjátszás. Ezt a hetényieknél (Cho­­tín) vagy a komáromi (Komárno) gimnázium diákszínjátszást felújító kísérleteinél is láttuk. Fontos tényező az utánpótlás, a folytonos­ság megléte ill, hiánya. Annak ellenére, hogy a 84-es esztendőben országos viszonylatban nem értek el kimagasló eredményt a járás gyermekcsoportjai, van megfelelő utánpót­lásbázisa a mozgalomnak a járásban. A gyermekmozgalomban ténykedő csoportok száma majd minden esztendőben megegye­zik a felnőtt csoportok számával. A járásban jelenleg csak gyermekbábozás­ról lehet beszélni. Az utóbbi néhány év során tapasztalt mennyiségi visszaesést sikerült megfékezni, s az idén ismét emelkedett a mozgalomban tevékenykedő csoportok szá­ma. A komáromi Napsugár vagy a marcelhá­­zai (Marcelová) Prücsök neve szinte már fogalommá vált a bábmozgalomban, s eb­ben az esztendőben is első és második helyezést értek el az országos versenyen, s a Napsugár ott volt a martini „Scénická žatva" országos seregszemlén is. Amit viszont mind a mai napig nem sikerült elérni, s azt hiszem ez nemcsak ennek a járásnak a problémája, hogy az iskolából kikerült, a bábozás alapjait már elsajátított gyermekeket legalább az ifjúsági csoportok szintjén tovább lehetne működtetni a mozgalomban. A szavalás és prózamondás kategóriájá-A világ legszebb lánya — jelenet a Napsugár bábegyüttes műsorából. ban a járás már a mozgalom kezdetei óta ott van az országos élvonalban, s ebből adódó­an gazdag hagyományokkal és kimagasló eredményekkel rendelkezik. 1984-ben a vers- és prózamondó verseny járási döntőjén az öt kategóriában 136-an szerepeltek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a járási versenyt öt körzeti elődöntő előzte meg, ahonnan csak az első három helyezett jutott el kate­góriánként a járási versenyre, s hogy a körze­ti versenyekre csak a helyi iskolai versenyek legjobbjai jutottak el, akkor nagyjából tiszta képet alkothatunk a vers- és prózamondás iránt érdeklődők számáról. A tömegesség mellett magas a minőségi színvonal is. En­nek szemléltetésére egy adat: a kerületi versenyen a járás szavalói, prózamondói öt első-, két második-, és három harmadik helyezést értek el, s ezzel — a Kerületi Népművelési Központ értékelése szerint — a komáromi járás nyerte a járások versenyét, nyolc ponttal megelőzve a második helyezett dunaszerdahelyi járást. S az eredmény ter­mészetesen nem maradt el az országos versenyen sem. A kulturális tevékenység eredményeit illetően a Járási Népművelési Központ is elévülhetetlen érdemeket szer­zett, ugyanis szakmai tanfolyamokat szervez a járási döntőig eljutott versenyzők részére már évek óta a CSEMADOK járási bizottsá­gával közösen. A mozgalom egyetlen komo­lyabb hiányossága, hogy az első négy kate­góriából kinőtt szavatoknak, prózamondók­nak csak nagyon kis hányada marad hű a mozgalomhoz, aminek következtében évről­­évre nagyon kevés a felnőtt kategóriában versenyzők száma. A jövőt illetően úgy pró­bálunk segíteni ezen, hogy az arra illetékes szervekkel, intézményekkel közösen hirdet­nénk meg ennek a kategóriának a járási versenyét, külön formát, és egy jóértelemben vett attraktivitást biztosítva annak. Összegezve: a meglévő gondok, hiányos­ságok mellett is színvonalas a műkedvelő kulturális tevékenység a járásban. Az elsőd­leges feladat ebből adódóan a jövőt illetően, hogy továbbra is a tömegekre támaszkodva, a meglévő minőségi szintet szem előtt tartva fejlesszük tovább a mozgalom minden egyes ágazatát. Fontos tényezője ennek a mozga­lomban tevékenykedő vezetők, rendezők, szereplők szakmai, módszertani ismereteinek permanens mélyítése, megtalálva ehhez mindig a legmegfelelőbb és leghatékonyabb formákat és módszereket. A másik fontos tényezője pedig a CSEMADOK járási bizott­ságának, a járási népművelési központnak és minden arra illetékes szervnek és intézmény­nek az eddiginél is tökéletesebb és össze­hangoltabb munkája. NÉMETH GYULA Fotó: archívum Az énekkari mozgalom hírei Megtartotta őszi ülését a Központi Ének-Ze­nei Szakbizottság (KÉZSZ), a CSEMADOK KB művészeti osztályának szakmai és módszer­tani testületé. Javaslatára és többek kérésé­re közöljük a VI. Kodály-napok Koszorúpá­lyázatának (minősítési verseny) az eredmé­nyét: — „Aranykoszorú a zsűri dicséretével" minősítést kapott a CSEMADOK Kassai (Ko­šice) Járási és Városi Bizottságának Cser­mely kórusa (karnagy Havasi József) és a pelsőci (Plešivec) Vörös Csillag EFSZ női kara (karnagy Samu Katalin). „Aranykoszorús" minősítést szereztek: — a CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Helyi Szervezete és a VMH Bartók Béla vegyeskara (karnagy Jarábik Imre); — a CSEMADOK Somorjai (Šamorín) He­lyi Szervezete és a VMH Híd vegyeskara (karnagy Pokstaller László); — a CSEMADOK Zsérei (Žirany) és Koloni (Kolíňany) Helyi Szervezete Zobor Hangja vegyeskar (karnagy Simek Viktor); — a CSEMADOK Dióspatonyi (Orechová Potôň) Helyi Szervezete és a Művelődési Otthon Barátság vegyeskara, (karnagy ÁG Tibor); — a CSEMADOK Zselizi (Želiezovce) Helyi Szervezetének vegyeskara (karnagy Horváth Géza). Ezüstkoszorús énekkar lett: — a CSEMADOK Komáromi (Komárno) Helyi Szervezetének vegyeskara (karnagy Stubendek István); — a galántai Kodály Zoltán Daloskor (kar­nagy Józsa Mónika); — a komáromi Szakszervezetek Háza Líra női kara, (karnagy Anton Krištof); — a Magyar Tanítók Tőketerebesi (Trebi­­šov) Járási Énekkara (karnagy Kovács Ala­dár) ; — a CSEMADOK rimaszombati (Rimavská Sobota) Helyi Szervezetének Gömör vegyes­kara (karnagy Lévay Tibor); — a CSEMADOK Szenei (Senec) Helyi Szervezetének Napsugár vegyeskara (kar­nagy Vinczéné Ásványi Mária); — a Gömörhorkai (Gemerská Hôrka) Celu­­lozár Üzemi Klub Sajó Völgye vegyeskara (karnagy Máté László); — a CSEMADOK Nagymegyeri (Čalovo) Megvalósítható tervek A CSEMADOK Kassa-vidéki Járási Bizottsága 1984 november 4-én tartotta meg Szepsiben (Moldava nad Bodvou) az őszi választmányi ülését. A tanácskozáson jelen volt dr. Tamás Sándor elvtárs az SZLKPJB ideológiai titkára, valamint Sidó Zoltán a CSEMADOK KB elnö­ke. A plénum tagjai a lényegi napirendi ponto­kat megelőzően meghallgatták dr. Tamás Sándor megemlékező előadását a NOSZF 67. évfordulója alkalmából. 6

Next

/
Thumbnails
Contents