A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-15 / 11. szám
AZSÚRRAL SZEGÉLYEZETT FEHÉRHÍMZÉS , •••••• •• %••••••••#« «•••••••••i <0 o LL LU —I LU A dohányzás során kétféle füst keletkezik : az egyik, amit a dohányzó szív be,, illetve szív le, majd kifúj. A másik a parázsló cigaretta, szivar vagy pipa füstje, ami közvetlenül kerül a levegőbe. Az előbbit főfüstnek, az utóbbit mellékfüstnek nevezik. Mérésekkel bebizonyították, hogy a dohányzás során körülbelül kétszer annyi a mellékfüst, mint a föfüst, hiszen a dohányzók nem szívják állandóan a cigarettát, pipát, szivart. A HÉT RECEPTJE Ü/ nJ/ vU U* \J/ »C vi# *1 > \j/ vb ^b ^b vb U/ vb \b Uy y|/ yb \b vb ^b ^ ýTv m ^ ^ ^ ^ ^ m Jf* 7|c vjsT 7|\ 7|v Jp, v|C ^ ^ * 'Tv 'T' T' /T' •/t' 'f'- m ^ ^ /rv t» m m 'T' -t' t1 'h -t> ^ •'r- -T- ^ ■m- ^ -T' m -T- ^ 'T' * * * * * * * * * * * * * ¥ * * * * * * * * * * * * SERTÉSCOMB GÖNGYÖLVE Hozzávalók: 80 dkg sertéscomb, 2 db tojás, 2 db hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 30 dkg kelkáposzta, 5 evőkanál olaj, só, bors Készítése: A sertéscombot vékony nagyobb szeletekre vágjuk, kiveregetjük, sózzuk, borsozzuk, szétzúzott fokhagymával megkenjük. A megmosott kelkáposztát sós vízben megfőzzük, leszűrjük. A hagymát olajon megpirítjuk, hozzáadjuk az apróra vágott kelkáposztát és a megfőzött, összevágott tojásokat, megsózzuk, borsozzuk, majd ezt a keveréket rákenjük a hússzeletekre, összegöngyöljük, vastagabb cérnával átkötjük, tűzálló edénybe rakjuk, olajat meg vizet öntünk rá és lefedve lassan sütjük, miközben a saját levével öntözzük (ha kell még kevés vizet önthetünk rá). Ha megsült leszedjük róla a cérnát, felszeleteljük. Főtt burgonyával tálaljuk és bármilyen salátát adhatunk hozzá. Továbbá: a mellékfüstben sokkal több a mérgező anyag, mint a főfüstben, mert a cigarettázók jelentős része füstszűrös cigarettát szív és a leszívott füst méreganyagának nagy része a szervezetükben, a tüdőben marad. A mellékfüst hosszú ideig tartó folyamatos belélegzése hasonló betegségeket okozhat, mint maga a dohányzás, csak ritkábban és enyhébb formában, mert a kilélegzett (és a mérgesanyagoktól nagyrészben megtisztult) főfüst, valamint a mellékfüst is felhígul a levegővel, nem éri olyan töményen a passzív dohányost, mint magát a dohányzót, aki természetesen a mellékfüstöt is beszívja. A passzív dohányzás káros hatása már az anyaméhben kezdődik. A magzatnak árt, ha a terhes anya dohányzik — valószínűleg, azért mert a dohányban levő mérgek, valamint a füstben levő szénmonoxid rontják a magzat vérellátást. Ennek az a következménye, hogy a dohányzó anyák csecsemőinek kisebb a születési súlyuk és még kisgyerekkorban is elmaradnak mind a testi, mint a szellemi fejlődés tekintetében azoktól a kortársaiktól, akiknek az anyja a terhesség ideje alatt nem dohányzott. Minthogy a károsító tényező nem számítható ki — terhesség alatt tilos a dohányzás! És arra is ügyelni kell, hogy mások füstjét se szívjuk be. A saját egészségével mindenki a saját belátása szerint sáfárkodhat, de arra senkinek sincs joga, hogy mások egészségét veszélyeztesse! I
