A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
492 11 Szlovákiai magyar néptáncok ZOBORAUA Talárt ez az a tánctípus, amelyet a legkevésbé lehet kiemelni Zoboralja tánckincséböl. Napjainkig csupán két községben folyt táncgyüjtés, Lédecen (Ladice) és Ghymesen (Jelenec). Az egyik községben —, Ghymesen — nem is filmeztek, Lédecen pedig csak egy nő tudta táncolni a verbunkot. Ebből a két nyúlfarknyi adatból nehéz meghatározni a tájegységet jellemző vonásokat. Annyi azonban bizonyos, hogy a tánc újstílusú, ámbár az sincs kizárva, hogy teljesen mü eredetű. A táncot eredetileg mint azt az adatközlők elmondták, két férfi egymással szemben keresztkézfogással táncolta. A tánc további feltárása lenne kívánatos, viszont el kell mondjuk, hogy ez csak központi támogatással lenne lehetséges. A táncgyüjtés anyagi szempontból talán a néprajzi kutatások egyik legigényesebb része. A filmfelvevőgép, a vele szinkronban dolgozó magnetofon, amely a tánc alá való zenét rögzíti, valamint a nyers film és magnetofonszalag sokszor bizony komoly összegekbe kerül. Szinte elképzelhetetlen, hogy magángyüjtő ezt vállalni tudja. A gyűjtések további szorgalmazása azért is elengedhetetlenül fontos, mert az a nemzedék, akinek tudása még tartalmazhat a néprajzi tudomány számára értékeket, szinte a huszonnegyedik órájában jár. Tudvalévő, hogy az 1920-as évek után születettek már a paraszti társadalom más rétegeiben sem voltak annyira hagyományőrzők, mint a néhány évvel még előttük járók. Az 1920-as években már teljesen természetes volt, hogy a bálokon, mulatságokon tangót, keringőt, szambát, foxot és hasonló táncokat táncoltak saját paraszttáncaik helyett. KATONA ISTVÁN Fotó: Prandl Sándor
