A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
A Csemadok életéből KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK MŰSORA 1985. március 14. 14.00 CSEMADOK Csermely kórusának műsora Megnyitó Ünnepi beszéd 14.30 Grétsy László (Magyarország): Életünk és a szaknyelvek 19.00 Irodalmi est a Fábry-klubban 1985. március 15. 8.00 Rácz Endre (Magyarország): A nyelvi rétegeződés problémái 9.30 Kiss Jenő (Magyarország): A jelenségmonográfia készítésének elvi és gyakorlati kérdései 11.00 Kovács László: A csehszlovákiai magyar nyelvjárásgyűjtés eredményei, módszerei EBÉDSZÜNET 14.30 A szép magyar beszéd versenyének országos döntője 19.00 Színházi előadás 1985. március 16. 8.00 A szép magyar beszéd versenyének értékelése — díjkiosztás 8.30 Mayer Judit: Nyelvhasználati gondjainkról 9.30 Montágh Imre (Magyarország): A tudatos és tudattalan kommunikáció a Csehszlovák Rádió magyar adása is Anyanyelvűnk című műsorával, a többi lap is, amelyek foglalkoznak ezzel. Az Új Szó Kis Nyelvőr rovatát sokan olvassák. Ezt a viszszajelzésekböl tapasztaljuk. Az utóbbi időben már szótárszerűen is közlünk időnként szlovák—magyar szójegyzéket. Ez a pedagógusoknak és másoknak is segítséget nyújt. A járási lapok szerkesztői is meríthetnek belőle. MADI ILONA: A hatás, ahogy Jakab István mondta, nagyon nehezen mérhető fel. De, és ezt hangsúlyozni szeretném, 1981-től helyi szervezeteinkben szervezett nyelvművelés folyik. Célunk a dolgozók és az ifjúság nyelvi, nyelvhasználati szintjének az emelése. Példának említem, hogy tavaly 64 anyanyelvi ismeretterjesztő előadás hangzott el, s ezeknek 3 636 résztvevője volt. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy a nyelvművelés nem csupán a szakemberek dolga. Hogy az ifjúságot még jobban bevonjuk a nyelvművelésbe, 1981-től járásonként játékos nyelvi vetélkedőket szervezünk. FIBI SÁNDOR: Az eredmények mellett tudatában vagyunk annak is, hogy különösen az ifjúság nyelvhasználata korántsem felel meg a müveit köznyelv követelményeinek. A Csehszlovák Rádió és Televízió magyar adásából is lemérhető, hogy a nyelvművelő tevékenységet nem tekinthetjük eléggé hatékonynak. JAKAB ISTVÁN: Még mindig nem tudunk eléggé hatni az üzemi és a szövetkezeti dolgozók nyelvhasználatára. Ök csak esetleg a lapok nyelvművelő rovataiból, a rádió nyelvművelő adásából meríthetnek nyelvi ismereteket, közülük csupán az érdeklődőbbek vesznek részt egy-egy klubelöadáson vagy nyelvi vetélkedőn. MADI ILONA: Tavaly járásonként megszerveztük a játékos nyelvi vetélkedőt, s ebben legfontosabbnak azt láttuk, hogy 547 fiatal valóban tevékenyen kapcsolódott be a versenybe. 3. FIBI SÁNDOR: A nyelvművelő tevékenységbe egyre nagyobb tömegeket sikerül bevonni. El kellene érnünk, hogy a CSEMADOK járási és helyi tevékenységében még nagyobb szerepet kapjon a nyelvművelés feladata. JAKAB ISTVÁN: Fontosnak tartom, hogy fizikai dolgozókhoz is közelebb vigyük a nyelvművelést. Erre kínálkoznak is bizonyos formák. Több klubelödás keretében lehetne foglalkozni nyelvi, nyelvhasználati kérdésekkel, s a szervezőknek többet kellene tenniük azért, hogy tömegesen jelenjenek meg ezeken az előadásokon. A központi, a járási és üzemi lapok is foglalkozhatnának nyelvhelyességi kérdésekkel. Tudjuk, annyi szakelőadónk nincs, hogy mindenüvé jusson belőlük, de nem igaz, hogy nem akad minden járásban néhány lelkes pedagógus vagy műszaki dolgozó, aki alkalmas lenne klubelöadás tartására vagy nyelvművelő cikk írására. FIBI SÁNDOR: A CSEMADOK járási szervei ne tekintsék a nyelvművelést csupán a sok feladat egyikének. Keressék azokat a vonzó formákat és módszereket, amelyekkel érdekessé tudják tenni a nyelvművelést az ifjúság és a felnőttek számára. CSETÖ JÁNOS: A nyelvművelés nem látványos munka. El tudnám képzelni, hogy a faluban a jól képzett agronómus elbeszélgetne a fiatalokkal a mezőgazdasági szakkifejezésekről. Szerintem ez a beszélgetés lehetne olyan érdekes, mint minden más természetű nyelvművelés. MADI ILONA: A szakember-hálózat kiépítése állandó feladatunk. Csak megfelelő szakemberek segítségével tudjuk kielégíteni az igényt. Művelődési klubjainkban és iskoláinkban is lehetne a jelenleginél több nyelvi szakkör. 4. FIBI SÁNDOR: A CSEMADOK központi rendezvényei közé tartoznak, és a nyelvi szakbizottság legkiemelkedőbb, legtömegesebb rendezvénye. Minden évben megközelítőleg 200 olyan érdeklődő vesz részt rajta, aki a szerzett tapasztalatokat a gyakorlatban is kamatoztatni tudja. Ha a résztvevő 80—100 pedagógus visszatér az iskolába, és továbbadja az új ismereteket a tantestület tagjaföiskolások Juhász Gyula Ifjúsági Klubja fejt ki gazdag tevékenységet. A felsőkirályi Petőfi Sándor Ifjúsági Klub tevékenysége még időszakos. A konferencia beszámolója kritikusan értékelte a HÉT terjesztése és az előfizetők növelése érdekében végzett munkát. Megállapította, hogy a terjesztésben mélyen a járás lehetőségei alatt maradtak, annak ellenére, hogy a járási székhelyen és a községekben 260 HÉT talál gazdára. Ebből csak tíz százaléka kel el előfizetésben, ami méltatlanul kevés. A konferencia főbeszámolóját élénk vita követte. Összesen huszonegy küldött szólalt fel. A delegáció vezetői is kifejtették véleményüket a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága munkájáról és általában a CSEMADOK- tagok helytállásáról a munkahelyen és a társadalom más posztjain. A járási párt- és állami küldöttség vezetője, Dr. Štefan Balia különösen nagyra értékelte a magyar nemzetiségű dolgozók kezdeményezőkészségét, a járás kulturális életében és szocialista társadalmunk építésében végzett munkáját. A vitafelszólalások több közérdekű kérdéssel a CSEMADOK szervezeti, művelődési és művészeti tevékenységével foglalkoztak. Művészeti és művelődési ágazatok gyarapítását, a szervezettség növelését és a kulturális munka hatékonyságának növelését szolgáló javaslatokat tettek. Szóltak a HÉT terjesztésével kapcsolatos problémákról, a postai kézbesítés fogyatékosságairól és a hetilap belső tartalmáról. Sok szó esett az anyanyelv oktatásáról, az óvodai és alapiskolai tanításról. Többen foglalkoztak a Csehszlovák Televízió A CSEMADOK KB küldöttségét Petrik József titkár vezette. inak, a rendezvény tömegessége még hatványozódik. MADI ILONA: Röviden annyit mondanék, hogy tizenhat év alatt nagyon sok embernek keltették fel az érdeklődését a nyelvművelés iránt a Kazinczy Nyelvművelő Napok. CSETÖ JÁNOS: A nemzetiségi sajtóbizottság ötödik éve vesz részt a Kazinczy Nyelvművelő Napok rendezésében és szervezésében. Eddig 164 újságíró volt jelen az eseményen. Ennek a hatása kétféleképpen is felmérhető. A sajtóban nagyobb teret kapnak a Kazinczy Nyelvművelő Napok. És most már azok mennek Kassára, akiket valóban érdekel a nyelvművelés. Igyekszünk olyan témákat műsorra tűzni, amelyek vonzóak az újságírók számára (Mitől szöveg a szöveg? A publicisztika műfaji és nyelvi követelményei, a magyar nyelv fejlődésének tükröződése a csehszlovákiai magyar sajtóban stb.). Nem véletlen, hogy az idei Kazinczy Nyelvművelő Napok egyik előadásának címe: Életünk és a szaknyelvek. Az ilyen és hasonló jellegű előadások önművelésre serkentik az újságírót. FIBI SÁNDOR: A Kazinczy Nyelvművelő Napok az utóbbi öt évben színesebbek lettek azáltal, hogy részükké tettük a Szép magyar beszéd versenyének országos döntőjét. így a tanulóifjúságot is bevontuk résztvevőként a rendezvénybe. 5. JAKAB ISTVÁN: Mind az újságírónak, mind a pedagógusnak, mind más érdeklődőnek, sőt a verseny résztvevőinek is nyújtson valamit. Nyújtson ismereteket a beszédművelésről, a nyelv helyes használatáról, a nyelvjárásgyüjtőknek meg konkrét szakmai és módszertani segítséget a nyelvjárási anyag öszszegyüjtéséhez és feldolgozásához. A beszélgetést vezette és feldolgozta: MÁCS JÓZSEF magyar nyelvű adásával is. A küldöttek észrevételeire a járási bizottság elnöksége a legközelebbi ülésén visszatér és a más intézményeket érintő kérdéseket továbbítja a címzettekhez. A meghívott küldöttek végül tizennégy pontból álló határozatot fogadtak el, amelynek célja az elkövetkező időszak feladatainak meghatározása, a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága munkájának minőségi és mennyiségi továbbfejlesztése, eredményességének a növelése. Az újonnan választott elnökség első ülésén egyhangúlag Dr. Veres János tanfelügyelőt választották a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottsága elnökévé. Az ügyvezető titkári tisztségben Sándor János megbízatását meghosszabbította az elkövetkező választási időszakra. Összegezve a CSEMADOK Nyitrai Járási Bizottságának XXV. konferenciáját, elmondhatjuk, hogy valamennyi problémára kitérő, alkotó légkörben lezajlott tanácskozás volt, amelyre a testvéri, szocialista együttélésre kész és ezért tenni akaró emberi készség volt jellemző. DEBRÖDI D. GÉZA Fotó:.Balkó Imre 7
