A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-08 / 10. szám
nap közben pedig türelmesen kapcsolja át a ki tudja hányadik telefonhívást; virág jár a szőke fiatalasszonynak, aki az élelmiszerbolt pénztárában villámgyorsan adja össze a tételeket; annak a „konyhatündérnek" is, aki a menzán a nagyétkűeknek duplán méri a levest; a nővérkének, aki a kórházban szorongásainkból s fájdalmainkból nemcsak pirulával, hanem mosollyal is segit(ett) kigyógyulnunk. Hóvirágot kap a tanárnő, ibolyát az óvodai tanítónő, néhány szál szegfűt a menyasszony, fréziát avagy jácintot a feleség. A lányok, asszonyok sokan vannak. Ha zánk lakosságának több mint a fele nő. Szinte már hagyomány, hogy az újságok nőnapi számában nők nyilatkoznak munkájukról, terveikről, életükről. Ezúttal kissé eltérünk a megszokottól, és a szót az „erősebb nem" képviselője; dr. Mihalovics László, a Bratislavavidéki Járási Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa kapja meg. doktor, gyermekkorát tekintve, felsőszemerédi (Horné Semerovce) származású, lényegében azonban egyetemi tanulmányainak megkezdése óta — kis híján három évtizede — Szlovákia fővárosában él. Tehát figyelem: egy férfi mondja — a nőkről! — Gyöngébb nem? A nőkre ezt szokták mondani. Izomtömegük valóban kevesebb, anatómiai felépítésük gyengébb; munkám során én mégis úgy találom, hogy a gyöngébb nem az élet bizonyos helyzeteiben erősebb, mint mi, férfiak. Ha a férfiakra volna bízva a társadalom reprodukálása, ha nekünk kellene vállalni a gyermekszülést, a táplálással és gondozással járó szoros kötöttséget, mit mondjak? ... Aggódnék az emberiség jövőjéért. A női nem igazi nagysága — a szülész számára — az anyaság vállalása kapcsán teljesedik ki. Engem ma is, akárcsak kezdő orvos koromban, határtalan tisztelettel tölt el az a hivatástudat, ahogy a nők legtöbbje készül az anyaságra. A terhesség fiziológiai állapot, természetesen, a szülés sem „betegség", és az orvostudomány mai állása szerint egyre kevésbé veszélyes folyamat. Ennek ellenére minden szülés rejt magában bizonyos ismeretlen faktort, amely veszélybe sodorhatja a magzatot, sőt az anyát is. A szülő nő tisztában van ezzel, tudja — és vállalja. Szeretem, hogy a mai ifjúság értelmes, hogy a fiatal lányok felvilágosultak; ám azt szeretem a legjobban, ha a fiatalasszonyok megtartják szülési kedvüket és az újszülött vállalásából adódó átmeneti gondok ellenére sem mondanak le az életadás, a gyermeknevelés öröméről. Or. Mihalovics László nem mondja, de tűnődő, halk szavaiból a riporter hamarosan kiérzi, hogy az orvostudománynak ezt az ágazatát nemcsak szakmának tekinti, hanem egyúttal szenvedélyének is érzi. A szülész-nőgyógyász sokrétű teendőinek keretében'elsősorban a veszélyeztetett terhességek megelőzésének kérdéseivel, illetve az ehhez kapcsolódó terhesgondozással foglalkozik. Persze, ez a szakrendelés csupán szükebb szakterülete a klinikán adódó napi teendőknek. Az itt töltött esztendők során réges-régen megszokta már az átvirrasztott, szolgálatban eltöltött éjszakák bágyasztó fáradtságát; a leendő mamák egyre mélyebb sóhaját, egyre fájdalmasabb jajkiáltását a szülőszobákban és ismeri a kismamák megkönnyebbült, boldog mosolyát is, amikor először pillantják meg, először fektetik oda melléjük újszülött fiukat vagy lányu-Az éjszakai, vagy a szombat-vasárnapi ügyeleteket megszokhatja ugyan az ember, de egy szülész sohasem támaszkodhat pusztán a rutinjára!... Az orvos itt nemcsak a fájdalmat, hanem az új élet sarjadását is látja. A sok fájdalommal járó komplikált szülések után is jobbára megkörinyebbülés, boldogság tükröződik a kismamák arcán, amit a szülész szintén átérez, hiszen akaratlanul is része van abban, hogy világra segíthette az emberi közösségbe érkezett apró teremtést. — Több ezer szülés levezetése után, férfi létére, miben határozná meg az anyaságot ? — Anyának lenni öröm és felelősség. Egy nő sohasem azért szül, hogy tán népességszaporodási, vagy egyéb eszmék vezérlik. A nő azért szül. hogy élete tartalmasabb legyen, a mindennapjai célt és értelmet kapjanak, elvégre természetes vágya, hogy gyermeket akar. — Minden esetben? — A természet ősi törvénye szerint igen. Igaz, olyasmi sem ritkaság, hogy valaki lányként szégyell gyereket szülni, vagy megfelelő lakás, esetleg a kívánt anyagi biztonság hiányában házasságban élve sem akarja vállalni az anyaságot. Az is megtörténhet, hogy valaki nem akar többet két-három gyereknél, ezért ha mégis teherbe esik, benyújtja az abortuszkérvényt. — Pedig megfontolt családtervezéssel, okos életvitellel... — ... valóban az esetek zömében elkerülhető lenne, hogy valakinek is vállalnia kelljen a terhesség megszakításával járó egészségügyi ártalmak veszélyét. Főképpen az első terhesség megszakítása jár komoly kockázattal. Előfordulhat, hogy az illető nem eshet többé teherbe, és ha mégis, a csecsemő könnyen koraszülöttként jön a világra. Nyilvánvaló hát, hogy a családtervezés tárgykörében sok népszerűsítő munka vár még ránk. Annál is inkább, mert a kívánt terhességeknél viszont jóleső érzéssel vehetjük tudomásul, hogy a kismamák s az újszülöttek iránti gondoskodás tekintetében hazánk a világ valóban fejlett országai közé tartozik. Ebben jelentős része van a szülészetek és a nőgyógyászati klinikák korszerű műszaki felszereltségének. A kardiotokográf például a magzati szívműködés ritmusát és a szülés megindulásának egyes fázisait jelzi, de hasonlóképpen nagy segítséget nyújt az ultrahang diagnosztikus felhasználása. A terhesgondozás hónapjaiban ma már szinte szívhangról szívhangra nyomon követhető a magzat fejlődése. — Világszerte mégis emelkedőben van a koraszülöttstatisztika! Hazánkban is, külföldön is vajon miért emelkedik a veszélyeztetett terhességek és az idő előtti szülések száma? — Ennek elsődleges okát részint az anyák egészségi állapotában, korábbi terhességmegszakítások szövődményeiben, részint a mindennapi életvitel gondjaiban kell keresni. Sok baj eredője a rohanó életstílus, az állandó idegesség, káros a dohányzás és az italozás is. Az embereknek egyszerűen nincs idejük egymásra, hiányzik a megértés, de az is, hogy valakinek nyugodtan és őszintén elmondhassák bizalmas dolgaikat. Veszélyes jelenség ez, mondhatnám, az elmagányosodás egyik oka; mindennek következményeivel pedig gyakran találkozom a nőgyógyászati rendelőben. Egy asszonynak, ha terhes, távolról sem elkényelmesedő, ám mindenképpen kiegyensúlyozott életmódra van szüksége, arra, hogy megértőén és együttérzően beszélgetni tudjon valakivel. Kevesen tudatosítják, hogy a gyermek már a megszületése előtt is igényli, hogy a szülei közötti kapcsolat harmonikus legyen. A praxisomban úgy tapasztalom, hogy a közérzet érzékeny pontjainak okos eligazításában is a gyöngébb nem — az erősebb, a türelmesebb. A magzati szívhangokat figyelő, a leendő kismamák sóhajait és sikolyait is értő nőgyógyász, úgy tűnik, kicsit pedagógus, kicsit pszichológus, bár minden ízében elsősorban — orvos, aki egyszer a rendelőben, másszor a szülőszobában végzi gyakorlati feladatait. A klinika folyosóján állva pedig szinte tételszerűen leszögezi: — Nem szívesen használom a gyengébb nem fogalmát. Én inkább az élet dolgainak nehezebb részét, az anyaságot vállaló szebbik nemről beszélek. És azt sem titkolom, hogy a férfiaknak éppen ezért kell figyelmesnek, megértőnek, segítőkésznek lenniük a nőkkel szemben. Otthon és a munkahelyen egyaránt. MIKLÓSI PÉTER F. Rakovský felvétele 5
