A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-05 / 1. szám
Ady Lőrinc fejfáját. A szomszédos sírkövön Kabay Pál neve mellett egy másfél esztendős leányka, Ady Ilonka nevét olvasom. Ki lehetett vajon ez a korán elhalt csöppség? A faluban senki sem tudta rá a választ megadni. A község általános iskolájában alig pár gyermek tanul. Az emberek zöme negyvenedik esztendejét is túlhaladta már. Bolt van, kocsma is. Adyfalva közigazgatásilag a hét kilométernyire lévő Káváshoz tartozik. Innen jár ki az orvos és a rendőr is. A termelőszövetkezet meg a tanács szintén kávási székhellyel működik. Vonat, buszközlekedés a faluba nincsen. Ezerkilencszázhetvenhétben, a költő születésének századik évfordulóján már jártam Érmindszenten. Frissen aszfaltozott úton gördültek a kocsik a kúriáig. Mára tönkrement az országút, hepehupás, a gödrökkel, kátyúkkal sűrűn tarkított kilométereken ökrösszekérrel is körülményes közlekedni. Ady Endre, s ezt már az irodalomkönyvekböl mindannyian tudjuk, ismerjük, az alig pataknyi Er mellöl indulva, a falu világából kiemelkedve, küzdelmes úton igaz, de eljutott a nagy Óceánig. „Dózsa György unokája" 1877. november 22-én született Érmindszenten, ma Adyfalva (Románul Ady Endre), amely Szatmár megyében található, a Román Szocialista Köztársaság területén. Közel Tasnádhoz, Nagykárolyhoz. Az emlékházat a költő születésének 80. évfordulója megünneplésekor alapították. Ekkor kapta Érmindszent falu a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének Dekrétuma révén a költő nevét. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei A HUSZONHATODIK SZÜLETÉSNAP 1959. január elseje korszakváltás Kuba történelmében. Ezen a napon vonultak be a forradalmi hadsereg katonái Havannába, így 1985. január elsején a szocializmus felé haladó Kuba betöltötte huszonhatodik életévét Kuba példája igen fontos az egész amerikai földrész szempontjából, szélesebb értelemben a nemzetközi munkásmozgalom számára is. Az Egyesült Államok közvetlen közelében, 150 kilométerre a floridai partoktól, ma is magasba emelkedik a szabadság, függetlenség és szociális haladás zászlója. Kuba példája hatást gyakorol Latin- Amerika forrongó országaira. Az ő példája is hatott 1979-ben Nicaraguában, ahol a sandinista front ugyancsak fegyveres úton döntötte meg a hírhedt Somosa-diktatúrát és kezdett hozzá társadalomátalakító programjához. Salvadorban a forradalmi erők immár negyedik éve ostromolják a rendszer bástyáit. Az Egyesült Államok láthatóan nem tanult a kubai példából, Nicaragua vagy Salvador esetében ma is a katonai megoldást erőlteti a haladó mozgalmak visszaszorítására. Az 1983 őszén végrehajtott grenadai fegyveres intervenció is ezt a célt szolgálta. Nem kell túlságosan jártasnak lenni külpolitikai kérdésekben, hogy megértsük, mennyire szálka Kuba ma is az Egyesült Államok szemében. Természetesen kénytelenek tudomásul venni, hogy Kuba nem Grenada, amelyet néhány ezred tengerészgyalogossal meg lehet „rendszabályozni". Viszont látnunk kell azt is, hogy Kuba társadalmi és gazdasági fejlődésére is kihat, hogy állandó önvédelmi készültségben kell lennie az Egyesült Államok fenyegetésével szemben. A katonainál is súlyosabb a Kubára nehezedő gazdasági nyomás. Az ország exportbevételeinek hagyományosan 80%-át adó cukor világpiaci ára a nyolcvanas években is tartósan zuhant. Egy font (0,46 kg) cukorért Kuba 1980-ban 29 centet kapott, egy évvel később 17-et, 1983-ban már csak 8 centet. Ez már a termelési költségeket sem fedezheti. Felvetődik a kérdés, hogy tudják a nagy kapitalista terménytőzsdéken ilyen alacsonyra lenyomni az árakat. A magyarázat egyszerű. Az Egyesült Államok és néhány további tőkés ország nagy készleteket halmozott fel cukorból, és hajlandó ezt jóval áron alul is a piacra dobni. Ugyanakkor elegendő anyagiakkal rendelkeznek ahhoz, hogy saját termelőiket jelentős állami hozzájárulással segítsék és serkentsék a további fokozott cukortermelésre. így az amerikai farmer vagy a szövetséges ország cukortermelője nem érzi közvetlenül saját bőrén a problémát. Amikor a chilei népi forradalmat akarták a hetvenes évek elején nehéz helyzetbe hozni — illetőleg hozták is —, így nyomták le a réz világpiaci árát, amivel a chilei népgazdaságot kétvállra fektették. A fejlődő országok jól ismerik ezeket a módszereket, és ebből ered bizalmatlanságuk az imperialista hatalmakkal, kiváltképp az Egyesült Államokkal szemben. Merőben más a szocialista országok gazdaságpolitikája. A KGST-országok júniusi moszkvai csúcstalálkozójukon, majd az októberi havannai tanácsülésükön ismét leszögezték, a kevésbé fejlett tagországok, így Kuba gyorsított megsegítésének szükségességét. Tavaly a kubai gazdaságnak a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére, melynek következtében csaknem egymillió tonna cukorral kevesebbet termeltek, szinte minden tervmutatót sikerült túlteljesítenie. A gazdasági növekedés üteme a tervezett 2—2,5 °/o helyett 5,7 %-os volt, az adósságállomány a tervezettnél kisebb mértékben növekedett. Ám a sikeres év ellenére Kuba nem tudja maradéktalanul megoldani fizetési gondjait. Az okok változatlanok. A cukor világpiaci ára a korábbinál is alacsonyabb, miközben az iparosításhoz szükséges korszerű gépek drágulnak. A kubai kormány igyekszik ezeket a gazdasági problémákat úgy megoldani, hogy a lakosság a mindennapi életben ezeket ne érezze. A dolgozók életszínvonalát sikerült az eddigi szinten megőrizni. A behozatal szükséges korlátozásából fakadó gondok inkább az életszínvonal javítását célzó tervek időleges elhalasztásában jelentkeznek. A vártnál lassabban javulnak a lakáskörülmények, az állam kevesebb lakást tud majd építeni, s egyelőre nincs lehetőség a meglévő, de már elöregedett házak megfelelő karbantartására sem. Ez pedig a szubtropikus, páradús éghajlat feltételei között különösen nagy gond, mert a nedvesség ugyancsak gyorsan pusztítja a házak vakolatát. Most, amikor a forradalom fejlődésének huszonhetedik évébe lépett, folytatódik az iparosítás politikája, a gazdasági szerkezet korszerűsítése. Jelenleg a nikkelbányászat kapott központi szerepet a tervekben. Új nikkelművek épülnek a KGST-országok, mindenekelőtt a Szovjetunió együttműködésével. Az utóbbi években rohamosan fejlődött a textilipar, 1983 nyarán adták át az ország legnagyobb textilkombinátját Santiago de Kubában. A forradalom kezdete óta léteznek és egyre intenzívebbek a csehszlovák—kubai gazdasági kapcsolatok. Az együttműködés kiterjed a gazdaság számos területére, beleértve a kubai munkaerő hazánkbeli szakmai képzését is. A kubai forradalom megszilárdult és visszafordíthatatlanná vált Amerika földjén. STRASSER GYÖRGY A szerző felvételei 21
