A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-01 / 9. szám
A Gsemadok életéből Az elnökségi asztaI... ...sa küldöttek (D. Streda) Szovjetuniónak a fasizmus fölött aratott győzelme nélkül, ma nem alkothatnánk békében és biztonságban. Elmondta továbbá, hogy a CSEMADOK Központi Bizottsága nagyra értékeli a járás földműves szövetkezetei által a helyi szervezeteknek nyújtott anyagi és erkölcsi támogatást. Sajnos, nem minden járásban köszönhetünk ilyen sokat a földművesszövetkezeteknek, de jó példa mindenütt van. Az elismerés és a köszönet jeléül a CSEMADOK Központi Bizottsága aranyplakettal tüntette ki a somorjai Kék Duna, a dióspatonyi, a dercsikai (Jurová) Barátság, a csenkei (Čenkovce), a várkonyi, a csilizközi, a hegyétei (Kútniky) és a hodosi földművesszövetkezeteket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a felsorolt gazdaságok viselik szívükön a helyi szervezet támogatását. Nagymegyeren például az állami gazdaság és a szövetkezet is „élteti" a helyi szervezetet. Varga László, a CSEMADOK nagymegyeri helyi szervezetének küldötte elmondta, hogy náluk az elmúlt három év legfőbb erénye a taglétszám állandó növekedése. Nem hallgathatjuk e), hogy bár helyiséghiánnyal küzdenek, 1978 óta mégis rendszeresen tevékenykedik a közművelődési klub. Előadásaik többnyire ismeretterjesztő jellegűek, tán ebből is adódik a népszerűségük. Színjátszásuk, vegyeskaruk sikerei közismertek. A CSEMADOK-szervezetek a hagyományápolás, a népi hagyományok és a forradalmi múlt feltárásra és közkinccsé tétele terén is derekas munkát végeztek. A rendkívüli odaadással és lelkesedéssel elindított gyűjtőmunka oly jelentős értéket hozott létre, mint a Somorjai Városi Honismereti Ház, az alistáli, nagyegyeri és a bősi tájház, mely utóbbi tavaly novemberben nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. Sajnos, Varga László felszólalásából azt kellett megtudnom, hogy bár már nem a helyi szervezeté a tájház, mégis aggódnak érte, aggódnak, mert nem fejlesztik tovább, megszűnt az anyaggyűjtés, raktár kellene a már meglevő gyűjteménynek és szakszerű tartósításra, restaurálásra is szükség lenne. Ehhez kérte felszólalásában a felettes szervek támogatását. Tartalmában, formájában javuló műsorkínálattal lép tagjai és a város közönsége elé a CSEMADOK Somorjai Helyi Szervezete. Célunk, hogy közösen eltöltött idő értelmes időtöltés, termékeny idő legyen — mondta felszólalásában Szilvásy József, a helyi szervezet küldötte. — Örülünk az eredményeknek, de nem szeretnénk az önteltség hibájába esni! Azt akarjuk, hogy a szellem napvilága ragyogjon be minden lakótelepi lakás és családi ház ablakán! Egészen más gondokkal, működési feltételekkel küzdenek a járás falusi helyi szervezetei. Földes Lajos, a vásárúti (Trhové Mýto) küldött elmondta, hogy a fiatalok elköltözése, a lakosság lélekszáma a kulturális élettől is függ, nemcsak a gazdasági feltételektől, a munkahelyek számától. Szerencsére ilyen gond nálunk még nincs, mert a helyi szervezet munkáját támogatja a földművesszövetkezet és nagyon jó az együttműködés a kultúrotthon, a könyvtár és az iskola között. A színjátszásnak van a legnagyobb hagyománya nálunk, ezért erre építenek. Rendszeresen betanulnak valamilyen darabot, járják a környéket is, mosolyt és tapsot fakasztva. Gondjuk a darabválasztással van. A régi színdarabkönyveket veszik elő, mert újhoz nem jutnak. Egy ilyen régi színmüvet, Szigligeti Ede: A cigány című színdarabját porolták le most és tanulják be. A dolog érdekessége, hogy ezt a színművet már egyszer bemutatta a falusi színjátszócsoport, de az olyan régen volt, hogy alig akad ember, aki emlékezne rá. Helyi szervezetük élénk és eredményes tevékenysége ismét jó példa arra, hogy a jó munkának nem okvetlenül előfeltétele a kultúrház. — A könyvtárban élünk — mondta Földes Lajos —, ott zajlik a szervezeti élet. A bakaiaknak még könyvtáruk sincs, mégis a járás legjobb helyi szervezetei közé tartoznak. Szinte nevetséges, de hinnem kell Ecsedi Sámuelné felszólalásának, hogy polchiány miatt már egy éve zárva tart náluk a könyvtár. — Szervezetünk szórakoztatta, tanította, művelte tagságát. Nagy sikere van nálunk az író-olvasó találkozóknak — mondta a küldött. — Kiállítást is rendeztünk, előbb a helyi régiségeket, majd amatőr festők, fafaragók és népművészek munkáit mutattuk be. Vendégül láttuk a MATESZ-t és a várkonyi színjátszó csoportot. Együttműködünk a Nőszövetséggel és a Jednota fogyasztási szövetkezettel. Sokat segítettünk az óvoda és az iskola építésénél. Van közművelődési klubunk is, ami teremhiány miatt ugyan nehézkesen idnult, mára közkedvelt lett. Ilyen és hasonló hangvételű felszólalások hangzottak el, s aki időhiány miatt nem jutott szóhoz, az írásban nyújtotta be a hozzászólását, amit a járási bizottság a további munka során, a tervek kidolgozásakor majd figyelembe vesz. A dunaszerdahelyi járás kulturális életét értékelve nem hagyhatjuk szó nélkül az országos hírű és rangú népművészeti együtteseket, gyermek színjátszó csoportokat, vegyeskarokat. Ezek a dunaszerdahelyi Kis Fókusz, a somorjai Napsugár, a dunaszerdahelyi „B" kategóriás minősítésű Bartók Béla Vegyeskar, a Kodály-napok koszorúpályázatán „Aranykoszorús" minősítést nyert dunaszerdahelyi, somorjai Híd, és dióspatonyi Barátság kórust. A nagymegyeri Bárdos Lajos Vegyeskar pedig „Ezüstkoszorús" énekkar lett. A néptánchagyomány ápolásában a Csalié dolgozott a legkövetkezetesebben. Ezt bizonyítja a fényes sikerrel bemutatott legújabb műsoruk is. A gyermektánccsoportok közül a járásban a Csali képviseli a legmagasabb színvonalat. A járási konferencián sok évi eredményes munkájuk elismerése ‘jeléül átadták Méry Dezső és Csicsay Lajos elvtársaknak a CSEMÁDOK-emlókérem arany fokozatát. A konferenciát követő első ülésén az elnökség köszönettel, virágcsokorral búcsúzott Lukács Emíliától, aki nagyon hosszú ideig volt a testület tagja. Itt választották ismét a CSEMADOK járási elnökévé Gyurcsík Józsefet, alelnökévé Mag Gyulát, titkárául Fél Miklóst. FISTER MAGDA Fotó: D. Majd a vagy stilizált népzenét játszó együttesek (V. kát.) — létszáma ne haladja meg a nyolc főt. Ebben a kategóriában az ún. parasztzenekaroknak vagy táncházi együtteseknek biztosítottunk versenyzési lehetőséget. A tánchází vagy parasztzenekarok hangszerei már alkalmasak a népdal (népzene) harmonizált, díszített megszólaltatására és ritmusának „cifrázására". A zenekar tagjai feltételezhetően zenei képesítéssel rendelkeznek, a népi előadói stílust pedig tanulták. Nem feltétel a műsorválasztást saját tájegységük népdalkincséhez kötni, csu pán a műsoridőt betartani, amely itt is három perc. — A folklórcsoportok (VI. kát.) — létszáma se haladja meg a harminc főt. Csakis saját tájegységük népi hagyományát mutathatják be, évközi szokásokat (a téli, tavaszi, nyári és őszi ünnepekhez kapcsolódó hagyományt); névnapi köszöntőket (énekes előadásban); családi szokásokat (születés, házasság, halál); egyes munkafolyamatokhoz kapcsolódó szokásokat (aratás, fonás, tollfosztás, stb.) Az 5—15 perces műsorban helyet kaphat az archaikus néptánc is. A folklórcsoportok kategóriájában további elvárás, hogy a lehető legkevesebb összekötő szöveg (magyarázat) legyen az összeállításban, helyette a szokáshagyományt a népdal és a népzene mutassa be, díszítő elem lehet a néptánc. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok a csoportok, amelyek eredeti népviseletben, népi használati tárgyak igénybevételével jelenítik meg a népszokást. Az összeállítás ideje ne haladja meg a műsoridő jelzett felső határát. Az új koncepció foglalkozik a hagyományőrző szólóénekesek, éneklő csoportok, népi hangszereken játszó szólisták és együttesek, valamint a hagyományőrző (archaikus) táncosok szerepeltetésével is. A Tavaszi szél vizet áraszt verseny eddigi nyolc évfolyamának statisztikája azt bizonyítja, hogy a valóban hagyományőrző szólisták és csoportok száma egyre csökken. Azok az énekesek, és a többi műfaj képviselői, akik az elmúlt évfolyamokban átütő sikert arattak, nem maguktól jelentkeztek, hanem a néprajzi gyűjtések alkalmával fedezték fel őket, és csak rábeszélés után vállalták a versenyen való szereplést. Nélkülük azonban szegényebb lett volna a rendezvényünk. Elveszítette volna jellegzetességét, amit az ősi népzenei és néptáncanyag, valamint a régies és tiszta (romlatlan) előadói stílus adott. A hagyományőrző szólistákat és csoportokat a Tavaszi szél vizet áraszt rendezvényünk minden fordulójára vendégként meghívjuk, így törekszünk a magyar népzene és népi tánc eredetiségének megőrzésére. A versenyen való szereplésük jutalma a Népművészet Mestere cím arany, ezüst vagy bronz fokozatának elnyerése lesz. A hagyományőrzők meghívását az eddigi néprajzi gyűjtések adatközlőinek értékelése alapján javasoljuk. Szövetségünk központi népzenei és néprajzi szakbizottságának javaslata egyben biztosíték arra, hogy a meghívott hagyományőrző szólista, ill. csoport megfelel az elvárásoknak, hogy műsorukat népi hagyományaink legtisztább forrásaiból merítették. A néprajz más műfajaiban egyelőre nem kerül sor a Népművészet mestere cím fokozatainak odaítélésére. Ajánljuk viszont, hogy a IX. Tavaszi szél vizet áraszt népdal és népzenei verseny járási fordulóinak helyén és idején szervezzenek kiállítást a járás területén dolgozó népi használati tárgyakat készítő emberek alkotásaiból. A CSEMADOK járási bizottságainak dolgozói ezzel mozgósíthatják a járási néprajzi szakbizottságok tagjait és gazdagíthatják a bizottság munkáját, a verseny járási fordulóinak folklórműsorát. DEBRŐDI D. GÉZA 7
