A Hét 1985/1 (30. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-15 / 7. szám

Szlovákiai magyar néptáncok

A pásztorok tánckultúrája, és egyáltalán a pásztorkultúra, a hagyománykincs külön fejezetét képezi. így van ez Gömörben is. Gyüjtökörútjaink során a pásztortánccal a fennsíki részeken és a Sajó, illetve a folyók völgyében egyáránt találkoztunk. A fennsíkon Borzován (Sil. Brezová) és Szilicén (Silica), a völgyben Berzetén (Brzotín), Kőrösön (Kružná), Péterfalán (Petrovce) Nagybalogon (Veľký Blh) és más helyeken is előfordul. A leggazdagabb, ma is élő pásztortánccal Borzován találkoztunk. Főleg ebből az anyagból kiindulva jellemezzük majd a tánc egyik fajtáját.

A pásztorkodásnak nagy hagyománya van Gömör egész területén. A pásztorok Gömörben általában a falvakban éltek, de csak ritkán olvadtak össze a falvak paraszti lakosságával. Önálló kasztot képeztek. A pásztorélet íratlan szabályai határozták meg a viselkedésüket, a falutársadalom életéhez való kapcsolódásuk normáit, de egyben a ruházkodásuk módját is.

„A pásztortáncok előadásmódját nagyban meghatározza a bot (juhászkampó, balta) használata. A bot hordásmódjával sokszor már a pásztor táncos kiállását, testtartását is

haj, szilaj „verekedésben". A virtuskodó vetélkedő után mindegyik folytatja a saját kötetlen táncát. Mindenki szabadon figurázik, illetve a különböző tánclépéseket szabadon alkalmazza.

Táncaikban a „hármaslépések", illetve a „cifralépések" a dominálók. A „verekedéseknél", az „összefutásoknál" egyszerű futó-lépő motívumokat alkalmaznak. Táncukat — ritkán — egykezes „csapásolóval" is díszítik. A botot középen tartva forgatják, és pörgetik. A „verekedésnél" a botot vékonyabb végénél fogva a testük mellett, vagy a fejük felett egyszerkétszer megforgatják és aztán ütnek vele. Ütés közben gyakori a bot két kézre fogása is. Sokszor a védekezés módja sem passzív, mert a védekező fél „szembeüt" és így a két ütésre lendült bot félúton a levegőben találkozik, utánozván a kardvívást.

A Sajó, Murány, Rima és Balog völgyében találkoztunk a „botos" kanásztánc változatával is: két botot a földön egymáson keresztbe helyeznek, és az így nyert térközökben lépeget, illetve ugrál a táncos. Természetesen erősen ügyel arra, hogy a földre helyezett botokat a helyükről el ne rúgja.

megszabja (pl. a vállravetett, vagy a test mögött keresztbe tartott botnál). Azonban kötetlen testtartásban is fontos szerepet játszik: amíg a lábak táncolnak, vagy az egyik kéz csapásol, addig a másik kéz forgatja, vagy ujjaival pörgeti a botot, csoportos összeállásban pedig a játékos viaskodás eszközévé válik. Emellett a földre támasztott vagy földre dobott bot is számtalan mozgáslehetőségre nyújt módot. (pl. a bot különböző átugrálása, körültáncolása stb.)" ... írja róla tömör jellemzésként Maácz László (Magyar népi táncok, táncos népszokások Bp. 1958).

A „botos" férfi szólótánc, s ha többen táncolnak, akkor a játékos „öszszeütésekkor" (az egyik üt a botjával, a másik pedig védekezik) szakad meg e tánc szóló jellege, ami a „verekedés" után azonban újból folytatódik. Borzován az idők folyamán „botozó párok" alakultak ki, akik tökéletesen ismerték egymás mozgását, alkalmazkodtak a másik óhajához. Elég volt tánc közben egy pillantás, egy — a kívülálló számára észrevehetetlen — intés és máris „kézrefordul" a társ, recsegnek, ropognak a botok, a duA botok láb alatti átrakása, egyik kézből a másikba helyezése, az egyik végével a főidre támasztott bot átugrálása közismert. Táncuk díszítésére mind a két táncfajta alkalmazza ezt a változatot is.

Az elsőként tárgyalt típushoz tartozó pásztortáncok dallama kötetlen. Általában páros ütembeosztású dalokra táncolják. Eredeti kísérő zeneszerszámuk a furulya, a duda vagy a tekerő volt. A második típusú kanásztánc dallama kötött. Az úgyne vezeti „vágáns" kanásztáncdallam a kísérője. Ez a dallam egész Közép- és Kelet-Európábán közismert. A valamikori hajdútáncok dallamaként tér jedt el.

Napjainkban a bemutató, a virtuskodó társadalmi funkcióra módosult pásztor botoló táncokat rendszerint páros csárdás követi. Ilyenkor a táncosok a botot — mivel a csárdásban már nincs szerepe — félreteszik. A párosban alkalmazzák azokat a lépéseket is, amelyeket a botos pásztortáncban is jártak. Különösen a cifra lépések változatai a közkedveltek.

TAKÁCS ANDRÁS/ Fotó: Prandi Sándor