A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-27 / 31. szám
Tudomány-technika ÉJFÉLI NAPSÜTÉS A moszkvai repülésügyi kutatóintézetben előrehaladott szakaszába jutott annak a napreflektornak a tervezése, amely éjfélkor is napsütésbe boríthatja a Föld egyes térségeit. A reflektorműhold mintapéldányának mindössze 200 kilogramm lesz a tömege, és 110 négyzetméternyi a felszíne. Még nagyobb műholdak előfutára lesz — ezek a nagy reflektorok egész városokat vagy építkezési munkahelyeket világíthatnak majd meg napfénnyel éjszaka, a teliholdnál hétszer nagyobb fényességgel. A számítások szerint öt Moszkva nagyságú város megvilágításával annyi villamos energiát takaríthatnának meg, amennyi 4—5 év alatt megtérítené az ürreflektor létrehozásának költségeit. AZ ÉLETTÁRS HALÁLA BETEGGÉ TESZ? Már régóta tudják, hogy előrehaladott életkorban a házastársak egyikének az elhunyta gyakran a másik halálához is vezet. Ezt eddig jobbára depresszióval, pszichikai okokkal magyarázták. Kétségtelenül ilyen okoknak is szerepük van, amerikai kutatók azonban legújabban tisztán szervi eredetű elváltozást is találtak. A fehér vérsejtek lényegesen gyengébben reagálnak az idegen anyagokra, mint a házastárs halála előtt. Ez az immunvédelem csökkentését, a szervezet ellenálló ereje gyengülését jelenti. Csak körülbelül egy év elteltével normalizálódik az életben maradt házastárs állapota. Ez idő alatt a magára maradt házastárs könnyebben megbetegszik és hal meg. Természetesen lehetséges, hogy ez a szervi elváltozás is végső soron pszichológiai folyamatoktól függ. FÉLALVÓ DELFINEK A delfinek — sok más magasabb rendű állathoz hasonlóan — sohasem merülnek álomba teljesen: egyik agyféltekéjük aktív, amíg a másik alszik. Alekszander Szupin, szovjet biológus és kutatócsoportja több tengeri akváriumban tanulmányozva a delfinek alvási magatartását, megállapította, hogy a delfinek két agyféltekéje felváltva alszik. Az egyik agyfélteke tartja fenn állandóan az állat mozgékonyságát, ami nagyon fontos a légzéshez. ROBOT-FÚRÓGÉP A Kazah Tudományos Akadémia bányászati intézetének szakértői új eljárásokat és gépeket dolgoznak ki a köztár-FEHÉR SIVATAG A 12,4 millió négyzetkilométer kiterjedésű Antarktisz 95 százalékát jég borítja. A maradék öt százalék, amely körülbelül akkora, mint a Német Szövetségi Köztársaság, túlnyomórészt hó- és jégmentes terület. Itt is oly alacsony a hőmérséklet és kicsiny a levegő nedvességtartalma, hogy alig létezhet földi élet; a hatodik kontinens nemcsak hideg, hanem száraz sivatag is. Csak néhány alga és zuzmó telepszik meg a kőzetek felszíne alatt, a mohák elterjedése pedig csak a partközeli szárazföldekre korlátozódik. A Viktória-föld TOLLAS BÚVÁRMESTEREK Az északi félgömb madarainak búvárrekordját alighanem a lummák tartják. Szovjet kutatók tengeralattjárójukból 80 méteres mélységben is megfigyelték a sarkvidék és Távol-Kelet lakóit, de korábban 100—120 méteres merülési csúcsról is beszámoltak már más kutatók. A szárazföldön esetlenül mozgó lummákra a víz alatt nem lehet ráismerni. Sebes úszásukkal a leggyorsabb halakkal is felveszik a versenyt. Merülöképességüknek főként a hideg évszakban veszik hasznát, amikor a táplálékul szolgáló halak és a plankton nagyobb mélységbe vándorol. A madarak merülési világrekordját egyébként az Antarktiszon honos császárpingvinek tartják: alámerészkednek a 200 méteres tengermélységbe is. saság értékes ásványi kincseinek kiaknázására. Egyebek között elektronikus számítógéppel vezérelt robot-fúrógéppel is végeznek kísérleteket az intézet laboratóriumában. „száraz völgyeiben" telente rendszeresen mínusz 60 fokra süllyed a hőmérséklet. Az Antarktisz központi térségeiben mínusz 80 fokos hőmérsékletet is mértek, hidegebbet, mint Szibériában, amelyet sokáig a Föld leghidegebb térségének tartottak. A hő- és jégmentes területeken 40 százalék alá csökkenhet a levegő relatív páratartalma. Már az 55 százalékos határt átlépve, olyan kevés vízgőzt tartalmaz a levegő, hogy lehetetlenné válik a legtöbb szervezet élete. Ilyen szélsőséges sivatagi körülmények között rendkívüli intenzív a kőzetek felszíni mállása, ami a talaj sófeldúsulásához vezet. Ennek is része van e területek barátságtalanságában. Birkecs vagy kecska ? Vajon hogy' nevezzük azokat a különleges állatokat, amelyek egy éve láttak napvilágot a cambridge-i állatélettani intézetben juh- és kecskeembriókból elkülönített sejtek egyesítése eredményeként? NAPFOLTOK ÉS ÁRVIZEK A naptevékenység, valamint az Indiában észlelt árvizek aszályok közötti történelmi kapcsolat elemzése hozzásegíthet az árvizek és az aszályos időszakok kockázatának előrejelzéséhez, jóllehet, még senki sem tudjá, hogy a napfoltok miként befolyásolják az időjárást. Az indiai trópusi meteorológiai intézet kutatói a monszunesőzések adatait sok évre visszamenően összehasonlították a napfoltok számának változásával jellemzett naptevékenységgel. Azt találták, hogy 1891 óta jellegzetes egybevágás nyilvánul meg az árvizekben és az aszályos időszakokban a napfoltok 11 éves ciklusával. Minthogy a napmágneses tér polaritása megfordul az egyik 11 éves ciklustól a másikig, a csillagászok a kettős napfoltciklus 22 éves időtartamát sokkal jellegzetesebbnek tartják, mint a 11 éves ciklust. Nincs magyarázat viszont arra, hogy ez miként függ össze az időjárás alakulásával. Mindenesetre az egyezés ténye jól hasznosítható a hosszú távú tervezésben, és ismétlődő aszályt jósol a következő napciklusban, amelynek csúcsát az 1990-es évekv elején érjük el. MEXIKÓ NÖVÉNYKINCSE Mexikó emberi vagy állati táplálkozásra használható 20 ezernyi vadon élő növényéből jelenleg csupán 350-et hasznosítanak. Főként a trópusi erdőket hasznosíthatnák kisegítő táplálékforrásként, hiszen jobbára bennük zöldell a hasznosítható, nagy fehérjetartalmú növények 40—50 százaléka. Hogy milyen sokoldalúan hasznosíthatják a vadon élő növényeket, ezt a kaktuszok példája bizonyítja. Megszabadítva a tüskéktől ízletes főzelék készíthető a leveleikből, gyümölcsük pedig aroma és édesség tekintetében a kedvelt termesztett gyümölcsfélékkel is felveszi a versenyt. Mexikó ezernyi kaktuszfajából jónéhány felhasználható erőtakarmányként. Ezért az ország sivatagos és félsivatagos területein sok kaktuszt termesztenek, részben azért, hogy megakadályozzák a táj további elsivatagosodását, részben pedig a kaktuszok hozamáért. Egyes kísérleti parcellákon már 22 tonnányi kaktuszlevelet állítottak elő hektáronként, és 102 gramm átlagsúlyú gyümölcsöket takarítottak be. Újra felfedezték az ősi indián lakosság vitamindús vadnövényét, a yucca-gyökeret is. A mexikói öböl partvidékén 20 tonnányi yuccát gyűjtöttek be hektáronként. 16