A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-12-21 / 52. szám
A Csemadok életéből AZ UKRÁN DOLGOZÓK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGÉNEK X. KÖZGYŰLÉSE „A csehszlovákiai ukrán lakosságnak otthont adó kelet-szlovákiai kerület gazdasági szociális és kulturális fejlődése fényesen példázza a CSKP és Csehszlovákia kormánya lenini nemzetiségi politikájának győzelmét. — Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy a fejlett szocializmus építésének és a lenini alapokon nyugvó nemzetiségi politika megvalósításának folyamatából ki kell vennie a részét az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének is, és tagjait, valamint az összes ukrán nemzetiségű dolgozót a szocialista internacionalizmus szellemében kell nevelnie, elmélyítve bennük Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei együvé tartozásának gondolatát." — hangsúlyozta Fedor Kováö, az UDKS2 elnöke a Szövetség X közgyűlésén, amelyet 1984. november 2—3-án tartottak meg Eperjesen (Presov). Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége olyan időszakban tartotta meg jubileumi közgyűlését, amikor a hazánk felszabadításának kezdetét jelentő kárpát-duklai hadművelet 40. évfordulójáról emlékezett meg az ország népe, köztük az ukrán dolgozók, hisz földrajzilag éppen őket érintette leginkább az a heroikus küzdelem, amely a fasizmus vereségével ért véget. — A Szövetség életében nagy jelentősége van a ténynek, hogy az elkövetkező választási időszakot hazánk felszabadulása .40. évfordulójának jegyében kezdi meg. További tevékenységük sikerének zálogát pedig éppen az a sokrétű munka jelenti, amelyet az előző közgyűlés óta kifejtettek. Fedor Kováö, a Szövetség elnöke közgyűlési beszámolójában értékelte a kulturálisnevelői munkát, az amatőr művészeti tevékenységet és a szervezeti életet. Az UDKSZ-ben különös hangsúlyt fektetnek a kulturális-nevelői munkára, mert így valósítja meg a tagság eszmei-politikai nevelését. Olyan munkaszakaszok tartoznak ide, mint az iskolánkívüli nevelés, a propagációs és agitációs tevékenység a könyvvel és sajtótermékkel való munka és a kiadói tevékenység. — E munkaszakaszokon a IX közgyűlés óta eltelt időszakban több mint 3000 rendezvényt valósítottak meg 70 000-nél több résztvevővel. A kulturális-nevelői munkán belül is rendkívül fontosnak tartják a könyvvel és sajtótermékekkel való munkát, ami egyik döntő tényező a szocialista embertípus nevelésének folyamatában. Az UDKSZ különböző munkaformákkal propagálja a hazai ukrán szerzők műveit, akárcsak a szovjet-ukrán, a cseh és a szlovák irodalom termékeit. A CSKP politikájának terjesztéséhez, a politikai-nevelői és kulturális-népművelői munka hatékonyságának növeléséhez nagymértékben hozzájárulnak az UDKSZ által kiadott sajtótermékek, a Nővé Zsittya hetilap, valamint a Drozsno vpered és a Dukla című folyóiratok is. E munkaforma kapcsán emelte ki azt a tényt a Szövetség elnöke, hogy egyre nö azoknak a fiataloknak a száma, akik nem részesültek anyanyelvi oktatásban, s következésképp csökken az ukrán nyelvű könyvek, sajtótermékek és kulturális gazdagság iránti érdeklődés. Ebből eredően az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének az a feladata, hogy erősítse a szülök nemzetiségi meggyőződését, mert ettől függnek a szövetség távlatai. Az amatőr művészeti tevékenység terén szintén sokrétű munkát fejt ki az UDKSZ. Jelenleg 197 különböző amatőr művészeti csoport működik, amelyekben több mint 5600 ember dolgozik. Az ukrán amatőr csoportok évente 450-nél több fellépést valósítottak meg, amelyeken a fesztiválokkal és a kulturális ünnepségekkel együtt 65 000 néző vett részt. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a szövetségi szintű rendezvények: a svidníki Csehszlovák Ukrán Dolgozók Kulturális Ünnepélye, a kamienkai Ukrán Folklór- és Énekkari Fesztivál, a bardejovi Ukrán Népdalfesztivál, a stakcíni táncdalfesztivál és a medzilaborcei, A. V. Duhnovicsról elnevezett Ukrán Dráma és Szép Szó Fesztiválja. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének X közgyűlésén a 271 helyi szervezetbe tömörülő 11 200 tagot képviselő küldöttek az értékelt időszakot elemezve megtárgyalták legfontosabb feladataikat, s mint a gazdag vitából is kiderült, legfőbb céljuk az, hogy anyanyelvi kultúrájukat magasra emelve hazánk nemzeteinek és nemzetiségeinek egységét szilárdítsák. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségét és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségét a közös haza és a szocializmus építésének ügye mellett összeköti az a hasonlóság is, amely a nemzetiségi létből ered. Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke az UDKSZ X. közgyűlésén mondott üdvözlő beszédében is kihangsúlyozta a két szövetség hasonlóságát, és a baráti együttműködés jeléül átnyújtotta az ukrán szövetségnek a CSEMADOK KB Elnöksége által adományozott aranyplakettet. HORNYÁK ISTVÁN SZÍNES. SOKRÉTŰ MUNKA Szép, őszvégi napon érkeztem Vágára (Váhovce), a galántai járás egyik legcsinosabb falujába. Arra voltam kíváncsi, a szemmel látható jólét milyen kulturális igényekkel párosul, milyen a népnevelői munka, hogyan szórakoznak az emberek szabadidejükben. A kultúrház ajtaját zárva találtam. Nem csodálkoztam ezen, természetesnek vettem, hogy hétköznap délelőtt nem várnak ide látogatót. Adamkó Máriával, a falu kultúrfelelősével a helyi nemzeti bizottságon találkoztam : a PÜT krónikájába jegyezgetett, rajzolgatott, a legutóbbi házasságkötéseket, névadókat örökítette meg. Érdekes fiatalasszonyt ismertem meg Adamkó Máriában. Vágán született, itt járt alapiskolába és a galántai gimnáziumban érettségizett. Nyolc évig laboránsként dolgozott Szereden (Sered-). Már ekkor bekapcsolódott a falu kulturális életébe. Közben férjhez ment, ma már két gyermek anyja. Munka mellett végezte el a kétéves népművelői iskolát. Az ingázás lekötötte idejét, ezért, amikor felajánlották neki ezt a tisztséget — szívesen elvállalta. Hatodik éve végzi e felelősségteljes s cseppet sem könnyű munkát. Szervez, előadásokat tart, színdarabokban játszik, gyűléseken vesz részt. Tagja szinte valamennyi tömegszervezetnek, így a CSEMADOK helyi szervezetének is. Nagy türelemmel és hozzáértéssel végzi a munkáját, sokat tesz azért, hogy a faluban mindig történjen valami. Ebbéli igyekezetében nincs egyedül, segítenek neki a tömegszervezetek aktív vezetői és tagjai. Köztük Juhász Aladár pedagógus, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke. Munkatervük gazdag, színes, sokrétű. Megvalósítása gondos előkészítést, szervezést, kitartó munkát igényel. — A falu lakóinak többsége mezőgazdasági dolgozó, a többi ipari munkás, értelmiségi — tájékoztat Adamkó Mária —, akik itt helyben, vagy a közelben Galántán, Szereden dolgoznak. A faluban van szlovák és magyar nyelvű alapiskola, óvoda, kultúrház, könyvtár, agitációs központ. A kulturális berendezéseket illetően: helyszűkében vagyunk, nagyon kellene egy klubhelyiség, ahol a fiatalok megfelelő körülmények között tölthetnék szabadidejüket. A faluban tizennégy társadalmi szervezet működik. A legnagyobb és legaktívabb a CSEMADOK helyi szervezete — kiváló színjátszó csoporttal, amely egyidős a szervezettel, s noha tagjai cserélődnek, az idősek mennek, fiatalok jönnek — tevékenységük lényegében folyamatos, az utóbbi években rendszeresen és sikerrel szerepelnek. — Milyen a műsoruk? — A csoport évente egy vagy két, de néha három színdarabot is betanul és bemutat, amivel több alkalommal is fellépnek. Az idén pl. telt ház előtt, nagy sikerrel játszották Tabi László Spanyolul tudni kell című színművét. A közönség egyébként mind a komoly, mind a vidám darabokat igényli. Elismeréssel kell szólnunk a színjátszó csoport rendezőiről és aktív tagjairól: Forró Annáról, Zsigó Ferencről, Dubnicska Lászlóról, Juhász Aladárról, akiknek számos fellépésen tapsolhatott a közönség. A jó szervezésnek köszönhetően a községben nemcsak a falubeliek, hanem a környező falvak amatőr együttesei, sőt hivatásos művészek is vendégszerepeinek. Idén a nagyfödémesi (Veiké Úfany) amatőr színjátszó együttes a Zsákbamacska c. darabbal szórakoztatta a közönséget. De gyakran szerepel itt a MATESZ, a Szőttes, az Ifjú Szívek, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. A községben nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg a CSEMADOK megalakulásának 35. évfordulójáról, ebből az alkalomból vendégszerepeit Vágán a budapesti Radnóti Színpad művészegyüttese. Színvonalas irodalmi összeállításukkal mély élményt szereztek a falu lakóinak. Külön említést érdemelnek a különféle tanfolyamok és előadások. A lakosok többsége az egészségügyi, a politikai, a világnézeti neveléssel és a kiskertészkedéssel kapcsolatos előadásokat szereti ... A nevezetes évfordulók alkalmából emlékesteket, vetélkedőket, az érdemes párttagokkal beszélgetéseket szerveznek. Több író-olvasó találkozóra is sor került már a községben. Mában élő múlt címmel jól sike-A 35. évforduló alkalmából a szervezet legaktívabb tagjai átveszik a CSEMADOK JB elismerő oklevelét rült vetélkedőt szervezett a SZISZ, hazánk felszabadulásának 39. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója tiszteletére. A csehszlovák—szovjet barátsági hónapban a CSSZBSZ közösen a CSEMADOK helyi szervezetével könyvkiállítást, beszélgetéseket, teadélutánokat rendezett. Aki viszont csöndben, egyedül szereti eltölteni a szabadidejét, az elmegy a könyvtárba, ahol 6416 könyv közül válogathat. A könyvtáros Szlízs Ilona neve sem maradhat említetlen, hiszen ő is derekasan kiveszi részét a kulturális munkából, főleg ami az irodalom népszerűsítését illeti. Mesedélutánokat szervez a gyermekek részére, irodalmi előadásokat tart, lelkes terjesztője a csehszlovákiai magyar írók és költők alkotásainak, az ö kezdeményezésére több Író és költő találkozhatott itt olvasóival (pl. Mács József, Dénes György, Tóth László). Adamkó Mária elmondta, hogy a művelődési otthon fontos szerepet tölt be a falu kulturális életében, lakosságának eszmeipolitikai nevelésében, művelődésében, szórakozásában. Jó az együttműködés a helyi nemzeti bizottság képviselőivel, akik nem nézik közönyösen, hogyan szórakozik a falu ifjúsága, miképpen tevékenykednek a helyi szervezetek. NAGY TERÉZ Fotó: archívum 6
