A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-20 / 30. szám
Hallottuk'Olvastukláttuk A napokban jelenik meg Brigitte Bardot fiának, Nicolas Charriernek Gyorsulás című lemeze. A sokat próbált 24 éves ifjút, aki abbahagyta egyetemi tanulmányait, hogy saját lábára állhasson, s volt már bárpincér, oktatott gépkocsivezetést, különböző alkalmi munkákat vállalt, leginkább a zene drámai műfaja vonzza. Operaénekes szeretne lenni. Menyasszonyával, a szőke Anne-Lina Bjerkannel Norvégiában akar letelepedni és családot alapítani. A kínaiak ma is használják a rinoszarvból készült pirulákat, s a bőréből hasított tapaszokat különféle bántalmak gyógyítására. A szemöldökbe dörzsölt rinoelixírről azt tartják a zuluk, hogy mágneses erővel vonzza a nőket. KIÁLLÍTÁS A prágai üveg Különleges és érdekes ez a kiállítás, melyet Podjebrad György lakóházában rendezett a főváros Műemlékvédő Hivatala. Különleges, mert az itt bemutatott gyűjtemény válogatás. Az Iparművészeti Múzeum különösen értékes és gazdag anyagából, Prága Főváros Múzeumának céhtörténeti gyűjteményéből. Mindezt pedig rajzokkal, fényképekkel egészítették ki, hogy a történeti fejlődés szemléletes, nyomon követhető legyen. A középkorban épített paloták, templomok, kolostorok festett üvegablakai, díszműként használt üvegtárgyai a víztiszta, ragyogó fényű velencei üvegből készültek ugyan, de az üveget Prágában festették, dolgozták fel, jogos hát a prágai elnevezés használata. S ezzel a megállapítással feltétlenül egyetért, aki megnézi, hogy a prágai gótika építői, Arrasi Mátyás, a Gmündből származó Peter Parier miként alkalmazták az üveget. Legérdekesebb annak a tárlónak az anyaga, mely az alkímiával foglalkozó II. Rudolf császár korában használt fiolákat, lombikokat, desztillációs készülékeket, a cseh műszaki üveg őspéldányait mutatja be. A kételkedők elolvashatják Hieronymus Brunschwig apát 1500-ban kiadott „Liber de arte distillandi" című művéből idézett közlést is, hogy a velencei üvegnél jobbnak tartja a prágai üvegből készített görebeket, lombikokat. Leggazdagabb a kiállításnak az a része, mely három szobában a XVIII. században készített diszmü üvegalkotásokat mutatja be. Akkor ugyanis Csehországban már 66 üveghuta működött, és Frantisek Kavalier Cech is megalapította Prága melletti üveggyárát, amit 1976-ban bontottak le. A gyár készítményeiről összeállított katalógusok között legérdekesebb az 1837-ben, kínai nyelven kiadott példány. Magyar vonatkozású az a nagyméretű fénykép, melyen a kisoldali (Malá Strana) Miklós-templomban is megtekinthető üvegfreskón magyar címer látható, amely IV. Béla korában volt használatos. Johann Lucas Kräcker alkotása, azé, aki később Egerben dolgozott, s ott is van eltemetve. Az idegenforgalomra való tekintettel a szokásosnál tovább, augusztus közepéig lesz nyitva ez a kiállítás. Hajdú András HANGLEMEZ S. Nagy István szerzői lemeze S. Nagy István egyike a legtermékenyebb és éppen ezért legnépszerűbb és legismertebb szövegíróknak, számos, immár örökzölddé vált magyar könnyűzenei sláger sikere a behízelgő dallamon kívül az ő szellemes szövegének köszönhetően vált valóban slágerré. S bizony — „Rohan az idő" — amint azt a kitűnő szövegíró nemrég megjelent szerzői lemezének címe is bizonyítja, hiszen a 14 szebbnél-szebb dalt tartalmazó lemez éppen annak ürügyén jelent meg, hogy a szövegíró kerek negyedszázada, azaz huszonöt év óta van jelen a magyar könnyűzenei életben. Az eltelt két és fél évtized alatt több mint 7 000 dallamhoz írt szöveget, dalait hallhattuk minden magyarországi táncdalfesztiválon, a Made in Hungary és a Tessék választanil rendezvényeken. Eddigi legnagyobb sikere a Máté Péter zenéjére írt „Elmegyek" című dala, amely „Nicolas" címmel Sylvie Vartan tolmácsolásában francia nyelven lett világsláger, nálunk a dalt Helena Vondrácková, Japánban Nicola Amici vitte sikerre. Ugyancsak S. Nagy István a szövegírója Malek Miklós dalának, mely „Hull az elsárgult levél" címmel vált ismertté Máté Péter előadásában, olaszul Umberto Marcato vitte sikerre a dalt, amely hosszú ideig szerepelt pl. a nyugatnémet slágerlisták élén. A fentebb említett három dal természetesen a szerzői lemezen is szerepel, s a további slágerek közt olyan népszerű dalokkal találkozunk, mint a címadó „Rohan az idő" Koncz Zsuzsa és az Illés-együttes előadásában, a „Micsoda nagyszerű dolog" című táncdal Koós János tolmácsolásában, a „Pókháló az ablakon" Aradszky László és az Illés-együttes interpretálásában, a „Nem vagyok én apáca" (előadója: Zalatnay Sarolta és a Metró együttes), a „Csöngess be jóbarát" (Generál-együttes és a Mikrolied Vokálegyüttes), „Itt van az otthonom" (Csongrádi Kata) és „Viszlát" (Záray Márta, Vámosi János). Sági Tóth Tibor KÖNYV Orbán Balázs könyve 1868 elején érdekes, előfizetésre buzdító felhívás jelent meg a Kolozsvári Közlönyben, majd később a budapesti Vasárnapi Újságban is. A felhívást aláíró hat közéleti férfiú között ott találjuk Klapka György és Mikó Imre nevét. „Hazánk átalakulás alatt állván, az önismeret legfontosabb feladataink közé tartozik: ezért most inkább, mint valaha, szükséges a hasonló irodalmi vállalatok lehetővé tétele, miután <a nevezett cél ezek által jelentékenyen előmozdíttatik" — állt a felhívásban, amely Orbán Balázs, az akkoriban Pestre költözött udvarhelyszéki birtokos A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból című munkájára hívta fel a nagyközönség figyelmét. Orbán Balázs 1862—1868 között utazta be gyalog vagy szekéren a Székelyföld mintegy félezer faluját. Útja nemes értelemben vett felfedező út volt, mivel várakról, templomokról és egyéb történelmi emlékekről ő írt érdemben először és nem egy esetben máig utoljára. Tapasztalatait hat könyvben (a jelen kiadásnál hat önálló fejezetben) foglalta öszsze: a Székelyföld történelmileg kialakult felosztása szerinti öt széknek — Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék, Marosszék, Aranyosszék — szentelt egy-egy kötetet, míg a hatodikban a Barnaságot tárgyalja. Mint a mű részletes címe mutatja, tartalma nem korlátozódik csupán a történelmi emlékek ismertetésére, hanem módot nyújt a Székelyföld népének, mondavilágának, életkörülményeinek, szokásainak, kulturális hagyományainak megismerésére is. A természettudományos igénnyel megírt részeket arányosan egészítik ki az olyan székelyföldi mondák és történetek, amelyekkel a szerző útja során találkozott. Ilyenek a Firtos története, a parajdi Rabsonné várához kapcsolódó regék, Réka sírja a Rikában, egy-egy Szent László-monda, a Tatárkö mondája, a Csíkban gyakori tatár betörésekről szóló elbeszélések, a Szent Anna-tó és a Bálványosvár története, hogy csak néhányat említsünk meg a legszebbek közül. Végezetül ejtsünk néhány szót a könyv technikai kivitelezéséről. A Székelyföld leírása kétféle alakban áll az érdeklődök rendelkezésére : az eredeti után készült hasonmás kiadás a hasonló jellegű magyar kiadványok eddigi csúcsát jelenti. Az eredeti alapján készült válogatás pedig hasznos olvasmánya lehet mindazoknak, akik áttekintést szeretnének kapni a tárgyalt témakörről. Csáky Pál SZÍNHÁZ A MA TESZ sikere Május 25-én az ünnepélyes díjkiosztással befejeződött az idei Nyitrai Színházi Seregszemle (Májová divadelná Nitra), melyet az SZSZK Kulturális Minisztériuma, a Szlovák Színművészek Szövetsége, a nyitrai Andrej Bagar Színház más szervezetekkel karöltve rendezett meg. Ján Slivko az előkészítő bizottság elnöke többek között megállapította: „E seregszemle küldetése az, hogy emelje a területi színházak munkájának színvonalát a CSKP kultúrpolitikájának értelmében (...) A Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 40. évfordulója jelentős tényező, amely szocialista jelenünk gyökeréig vezet. A benevezett produkciók közül a Nyitrai Színházi Seregszemle ebben a témakörben lehetőséget kínált arra, hogy a szemle programjára tűzze a komáromi (Komámo) Magyar Területi Színház előadását: Ivan Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal... című drámáját." A rendezvény közönsége a nyitrai színház előadásában Szauliusz Saltenisz „Hes, zubatá, hes" című játékát tekinthette meg. A presovi Jónás Záborsky Színház Macek- Prazmári A kutyuskáról és a cicuskáról valamint Heinrich von Kleist Eltört korsó című művét mutatta be. A martini SZNF Színház egy drámát, Alois és Vilém Mrstík Marisaiét vitte színre. A zólyomiak (Zvolen) Osztrovszkij Farkasok és bárányok című művét játszotta. Ivan Bukovcan Mielőtt a kakas megszólal... közvetlenül a Szlovák Nemzeti Felkelés leverése után játszódik. A német katonaság által megszállt kisváros egyik házának pincéjében tíz ártatlan (?) ember, valamenynyien halálos veszélybe került túszok várják a német tiszt döntését: a város utcáján leszúrt német katona haláláért cserébe valamennyiüknek meg kell-e halnia, vagy a „hatalom" megelégszik egy áldozattal is. A MATESZ előadása erről is, de nemcsak erről szól. Figyelmeztet mindennemű, a világban ma ijesztő méreteket öltött erőszakos terrorcselekmények veszélyére. Az előadás nem csupán mementó az SZNF és a náci terror áldozataiért, hanem időszerűségével közvetlenül a mához képes szólni. Elsősorban ennek a ténynek köszönhető, hogy a seregszemlén ez a produkció nyerte el a „Dramaturgiai és eszmei munkáért" meghirdetett díjat. Kiss Péntek József 9
