A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-20 / 30. szám

Képes krónika GUSTÁV HUSÁK FOGADTA DMITRIJ USZTYINOVOT Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke július 1-én a prágai vár­ban fogadta Dmitrij Usztyinov marsallt, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét. Ké­pünkön : baloldalt Dmitrij Usztyinov, jobb­oldalt Gustáv Husák elvtársak. JOZEF LENÁRT ELVTÁRS KITÜNTETÉSE Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára a Kreml­ben átvette az Októberi Forradalom Ér­demrendet. A magas kitüntetést a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége adományozta Jozef Lenárt elvtársnak 60. születésnapja alkalmából, Csehszlovákia és a Szovjetunió népei közötti barátság és együttműködés megszilárdításához való hozzájárulásáért. Felvételünkön: A magas kitüntetést Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének első alelnöke átadja az ünnepelt­­nek. GOMBASZÖG '84 Június 30-án és július 1-én rendezték meg a gombaszögi (Gombasek) völgyben a CSEMADOK XXIX. Országos Kulturális Ün­nepélyét. Az SZNF 40. évfordulója tisztele­tére rendezett ünnepi manifesztáción megjelent párt- és kormányküldöttség ve­zetője Jaroslav Kansky, az SZSZK kormá­nyának elnökhelyettese volt. Jaroslav Kansky (képünkön) ünnepi beszédet is mondott. ANDREASZ PAPANDREU HAZÁNKBAN Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszterelnöke hivatalos látogatást tett hazánkban. A prágai várban fogadta őt Gustáv Husák köztársasági elnök (a képen középütt) Lubomír Strougal szövetségi miniszterelnök (jobboldalt) jelen­létében. A baráti találkozón megállapították, hogy a csehszlovák—görög kapcsolatok hagyományosan jók, s ez lehetővé teszi az együttműködés intenzív és sokoldalú továbbfejlesztését minden területen. PETER COLOTKA MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke június 29-én Budapesten fogadta Peter Colotkát a CSKP KB Elnökségének tagját szövetségi miniszterelnök-helyettest, a Szlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnökét, aki baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást Csehszlovákia és Magyarország jelenlegi politikai és gazdasági helyzetéről, s nagy figyelmet szenteltek a csehszlovák—magyar együttműködés további fejlesztése lehetőségeinek. Fel­vételünkön jobboldalt Lázár György, a bal oldalon pedig Peter Colotka látható. (A CSTK bel- és külföldi képszolgálata) Lengyelország ünnepe Lengyelország rengeteget szenvedett a fasiz­mustól. AII. világháború során Lengyelországban megsemmisült a személyi tulajdon mintegy har­minc százaléka, az egész nemzeti vagyon mint­egy harmincnyolc százaléka, 353 ezer paraszt­porta, vagyis a parasztgazdaságoknak több mint az egyötöde, körülbelül 20 ezer iparvállalat az amúgy sem elegendő egészségügyi intézmények hatvan százaléka, az iskolaépületek és tudomá­nyos intézmények több mint hatvanhárom szá­zaléka. Az anyagi veszteségnél is súlyosabban érintet­te Lengyelországot a pótolhatatlan emberveszte­ség. A tömeges nyilvános kivégzéseken, a Gestapo kínzókamráiban, a megszállók elleni fegyveres harcban mintegy hatmillió ember, az ország la­kosságának 22 százaléka pusztult el. A II. világháborúról készült hivatalos statiszti­kai adatok ismertek. Ám a szomorú tényt a lengyel nemzeti újjászületés kezdetének 40. év­fordulója, Lengyelország állami ünnepe alkalmá­ból is indokolt idézni és tudatosítani. Lengyelország történetében 1944. július 22-e azért sorsforduló és azért nemzeti ünnep, mert 1944-ben a szovjet hadsereg csapatai és a vele együtt harcoló első lengyel hadsereg egységei ezen a napon keltek át a Búgon, kezdték meg Lengyelország felszabadítását és a Lengyel Nem­zeti Felszabadítási Bizottság ezen a napon adta ki Júliusi Kiáltványát, a népi Lengyelország meg­alakulását bejelentő dokumentumot. E felhívás arra szólította fel Lengyelország dolgozó töme­geit, hogy vegyék kezükbe a hatalmat: osszák fel a földbirtokokat, államosítsák a gyárakat és a bányákat, teremtsenek népi uraimat. A kiáltvány bejelentette az oktatás és a műveltség általá­nossá tételét, meghirdette a szociális igazság Lengyelországát, az elmaradt és elpusztult or­szág számára megmutatta az újjáépítés és a kulturális fejlődés útját. Lengyelország az elmúlt negyven évben — a közben előállt nehézségek ellenére — realizálta a nemzeti újjászületés kezdetekor kiadott kiált­vány célkitűzéseit. Az ország népe a jubileum alkalmából a jobb jövőbe vetett hit reményével hivatkozhat a szocialista építés során elért sike­rekre, és hivatkozhat azokra a pozitív jelensé­gekre is, amelyet a válságos éveket kővető hónapokban ért el. Az ez év június derekán tartott tanácsválasztá­sok keretében például az 1980—81-es válság óta elsőízben járultak Lengyelországban urnák­hoz a szavazók. A több mint 75 százalékos részvételi arány a választás bojkottjára felszólító ellenzék kudarcának tekinthető. A politikai hely­zet stabilizálódásának, a szocialista megújhodás­nak a jele, hogy Lengyelországban — ahogy azt az illetékes lengyel párt- és állami szervek újra és újra hangsúlyozzák — az utóbbi hónapokban megerősödött a kommunista párt, nőtt annak jelentősége és aktivitása. Folytatódik a szakszer­vezeti mozgalom nyugodt, nem gyors, de szaka­datlan fejlődése. Ha lassan is, de növekszik a termelés és ennek következtében előnyösebb piaci helyzet alakul ki. Ahhoz, hogy Lengyelországban a helyzet min­den tekintetben konszolidálódjék és az életszín­vonal elérje a fejlett szocialista társadalomhoz méltó szintet, még nagy utat kell megtenni. Az ország haladó erői azonban már szilárdan a kezükben tartják a vezetést, és biztos léptekkel haladnak azon az úton, amely a lengyel nép számára is meghozza a felemelkedést, meghozza a jogosan várt és megérdemelt politikai, gazda­sági sikert. BALÁZS BÉLA 3

Next

/
Thumbnails
Contents