A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-11-02 / 45. szám
Ki mit gyű)t? Jogi tanácsok RENDSZEREZÉS, RAKTÁROZÁS Egy összedobált, szekrénybe vagy fiókokba zsúfolt úgynevezett „mindenes gyűjtemény " — hiába van számbelileg fölényben — nem ér annyit mint a kisebb számú, de rendszerezett, helyesen tárolt és jó! konzervált kollekció. A kiválasztott gyűjtési terület után legelőször is igyekezzünk beszerezni megfelelő szakirodalmat, katalógust Enélkül számos csalódás érhet bennünket Például túlfizetünk csekély értékű tárgyat esetleg hamis holmit (pénzérmét, bélyeget, porcelánt stb.) sóznak a nyakunkba. Először az olcsóbb, kezdőknek hasznos tanácsot adó irodalmat katalógusokat szerezzük be, de ha mindjárt nem sikerül, az sem baj, mert nagyobb könyvtárakban, szakkörökben is hozzájuthatunk, kikölcsönözhetjük. A második fontos dolog, hogy minden tárgyról vezessünk „törzskönyvet", vagyis egy vastagabb (betétlapos) füzetbe abc sorrendbe írjuk be a tárgyak nevét, jellegzetességeit, mikor és hol készült méretét, súlyát ritkasági fokát, esetleg a vételárat valamint ha tudjuk, annak a katalógusnak az oldalszámát, ahol a tárgy megtalálható. így mindig áttekintésünk lesz a gyűjteményről és nem veszünk feleslegesen dupla dolgokat. A katalógus arra is jó, hogy megtudjuk belőle, mi hiányzik még a gyűjteményünkből. Párizsban, a Bois de Boulogne-ban kiállításon csodálható meg a világ legnagyobb babaháza az 1880—1910-es évek stílusában. A képen a babaház konyháját látjuk. A pontos rendszerezés mellett ügyeljünk a helyes raktározásra is. Láttam nedves pincében penészedé könyveket néprajzi tárgyakat ruhákat, kendőket melyek egy idő múlva teljesen tönkrementek. Tehát a gyűjtésük teljesen felesleges volt. A gyűjtött tárgyakat legjobb száraz, sze/lős helyiségben tárolni. Érmét bélyeget, gyufacímkét levelezőlapot albumokba rakjuk (magunk is készíthetünk ilyeneket átlátszó műanyag lapokból). A cserépedényeket könyveket üvegezett polcokon helyezhetjük el. De zárt fiókban, naptól védve is tarthatunk apróbb holmit Fontos, hogy időközben alaposan átvizsgáljuk a gyűjtött anyagot és megfelelően konzerváljuk. Erről majd legközelebb. K. M. olvasónk Dunaszerdahelyről (Dunajská Streda) családjogi ügyben kér tanácsot A férjével nem él együtt a házasságukból származó másféléves kisfiú nevelési költségének a hozzájárulására a bíróság az apát havi 400 Kős gyermektartási díj fizetésére kötelezte, s egyúttal meghatározta azt is, hogy az apa mikor és hogyan találkozhat a fiával. A családi pótlékot eddig az apa kapta. — Azt kérdezi olvasónk, helyes-e a bíróság döntése és fellebbezhet-e ellene, mert a gyermek fél az apjától és a vele vak) találkozás után sir és idegileg kimerül. A bíróság a tartásdíj megítélésekor a gyermek indokolt szükségleteiből és a tartásdíjra kötelezett fél anyagi, kereseti és vagyoni viszonyaiból és lehetőségeiből indul ki. Másféléves gyermek esetében a havi 400 Kcs tartásdij megfelelőnek tűnik. Természetesen az apa ez összegen kívül a családi pótlékot is köteles az anyának átadni, mert a gyermeket az anya gondozza. Abban az esetben, ha az apa nem hajlandó a családi pótlékot az anyának átadni, akkor forduljon az apa munkaadójához (a nemzeti biztosítási bizottsághoz — KNP) és a bírósági döntés alapján, amely a gyermeket az Ön gondjaira bízta, kérje, hogy a családi pótlékot közvetlenül Önnek fizessék ki. Ami az apa gyermekkel való találkozását illeti: ha ebben a kérdésben a szülök nem állapodtak meg, a bíróságnak kell döntenie, tekintetbe véve a gyermek érdekeit, egészségi állapotát, korát, napirendjét stb. Másféléves gyermek esetében indokolt, hogy az apa hétvégi látogatását ne egész napra, illetve ne a déli órákra szabják meg, mert a gyermek napi életbeosztása, étkezése, esetleg ebéd utáni alvása ezzel csorbát szenvedne. A legcélszerűbb, ha a látogatás az ebéd utáni időre, az egész délutánra esne, amikor gyermek megszokott életmódja nem térne el a hét többi napján szokásostól. — Ennek megítélése azonban a konkrét körülményektől, a gyermek egészségi állapotától, az apa lehetőségeitől (lakása, a gyermekkel való tartózkodási, illetve találkozási hely jellegétől) függ. Amennyiben a gyermek pszichikailag labilis, vagy az egészségi állapota miatt az apával való találkozások kedvezőtlenül hatnak a kedélyére, a fejlődésére, akkor csakis szakorvosi (gyermekpszichiáteri vagy pszichológiai) vizsgálat és véleményezés alapján dönthet a bíróság. Ha nincs megelégedve a bíróság döntésével, mivel a fenti körülményeket eddig nem érvényesítette vagy a bíróság ezeket nem vette figyelembe, akkor az Ítélet ellen — annak írásbeli kézbesítésétől számított 15 napon belül — indokolt fellebbezést adhat be a járásbíróságon, aminek alapján az ügyről a felettes kerületi bíróság dönt. A fellebbezési eljárásban kérheti a gyermek orvosszakértői kivizsgálását is. A gyermektartási és -elhelyezési eljárásban a bíróság nem dönthet a szülők közötti vagyonjogi vitákról; így ebben a kérdésben (a közös kiadások, kölcsöntörlesztés ügyében) külön eljárást kell indítani. B. László galántai olvasónk lakásügyben kér tanácsot. Magántulajdonban levő kis házban lakik, amelynek eddigi tulajdonosa meghalt. Az örökös — akinek van saját lakása — „felmondást" adott neki a lakásból azzal az indoklással, hogy maga szeretne a családjával TISZTELT POLGÁRTÁRSAK, a Zberné suroviny nemzeti vállalat köszöni Önöknek a segítséget, amelyet a hulladék üvegcserép gyűjtése során nyújtanak neki, s háztartásaik üveghulladékát a lakóhelyükön található kék és zöld konténerekbe gyűjtik. Kérjük Önöket, hogy az üvegcserép gyűjtése során tartsák be AZ ÜVEGEK ÉS POHARAK SZÍNBELI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉT A kék konténerek a fehér üveg gyűjtésére, a zöld konténerek a színes üveg gyűjtésére szolgálnak. Mivel a piszok és a különféle keverék anyagok ezt a hasznos nyersanyagot értéktelenítik, kérjük Önöket, hogy a konténerekbe ne rakjanak: fémkupakokat és parafadugókat műanyag fedeleket porcelánt üveget, amelyben festék vagy különféle vegyi anyagok maradtak. Az Önökkel való további sikeres együttműködés reményében a ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat beköltözni a házba. Olvasónk azt kérdezi, ki kell-e költöznie és kap-e — s ha igen — milyen pótlakást és hogy kell-e valamilyen hatósági vagy bírósági döntést kapnia, vagy érvényes a tulajdonos felmondása? Olvasónk helyzete attól függ. hogy az általa lakott lakás olyan házban van-e, amely a törvényes rendelkezések értelmében családi háznak számít, vagy annál nagyobb és nem esik a családi ház fogalma alá, mert lakóházat képez. Családi ház esetében az új tulajdonos nem mondhat fel magánúton, csakis a lakástörvény 23. és 40. szakasza alapján kérheti a helyi nemzeti bizottságot, hogy az szüntesse meg olvasónk lakáshasználati jogát (a törvény 37. szakasza 1. bekezdésének 1. pontja szerint). Ezt akkor teheti meg, ha a családi ház tulajdonosa saját maga, vagy nős vagy férjezett gyermeke részére igényli a lakást és ha olvasónk kedvezőbb körülmények között lakik, mint az igénylők. Ebben az esetben olvasónknak a hnb által kiadott közigazgatási határozatot kell kapnia, amely ellen 15 napon belül fellebbezhet. Erről a felettes járási nemzeti bizottság dönt végérvényesen. Kiköltöznie azonban csak akkor kell, ha a hetyi nemzeti bizottság jogerős határozattal neki megfelelő pótlakást utal ki. Családi ház az olyan épület, amelyben az összes helyiségek területének 2/3-a lakást képez. A családi háznak legfeljebb 5 lakóhelyisége lehet, nem számítva ebbe a konyhát. (Ha a házban több lakóhelyiség van, akkor ez nem szünteti meg a családi ház jellegét, hogyha ezek lakófelülete nem haladja meg a 120 m2-t. A lakókonyhából csak azt a részt számítják be a lakóterületbe, amennyivel a konyha meghaladja a 12 m2-t. Más az olvasónk helyzete akkor, ha a ház, amelyben lakik, nem képez családi házat a mondottak értelmében. Ebben az esetben a ház az új tulajdonos „magántulajdonát" képezi, amelyből „magánfelmondást" szintén nem adhat. Csak a bírósághoz fordulhat és azt kérheti, hogy a Polgári Törvénykönyv 184. szakasza alapján szüntesse meg olvasónk lakáshasználati jogát. Ebben az esetben azonban nem felmondási ok az, hogy a házában levő lakásba be akar költözni. Ilyen esetben a bíróság csak akkor szünetheti meg az olvasónk lakáshasználati jogát, ha a törvényben megadott feltételeket nem teljesíti, ezek a következők: a) ha olvasónk, vagy a vele lakó családtagok súlyosan megsértik a szocialista együttélés szabályait, vagy ha három hónappal hosszabb ideig nem fizeti meg a lakbért vagy a lakás használatáért járó egyéb illetékeket (vízdíj, központi fűtés költségei), b) ha két lakása van (pl. még másutt egy állami vagy szövetkezeti lakása is van), c) ha a lakást — fontos ok nélkül — nem használja, vagy csak néha használja (pl. akkor ha másutt vagy állandóan másnál lakik, s ezt a lakást csak átmenetileg vagy üdülés céljaira használja). Ilyen okok híján a bíróság a felmondást nem engedélyezi. — Gyakorlatilag a magántulajdonban levő ház tulajdonosa önkényesen nem mondhat fel lakójának. Dr. B. G.
