A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-26 / 44. szám

EGY KIS ILLEMTAN í -—— ^ ^ jJy \J/ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ \U ^ ^ \U ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ \|/ \J/ \[y ^ ^ ^ vfv ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ »T' ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ "^" 'T'' <T^ "T" ^ T" 'v 'p ^ 'P *T* ^ ^ ^ ^ ^ 'T^ ^ ^ ^x ^ ^ ^ ^ ^ "T^ 'T' T A HÉT RECEPTJE TÖLTÖTT GOMBA Hozzávalók: 8 db nagyobb sampinyon vagy vargá­nya gomba (kb. 5 cm átmérőjű), 1 fej hagyma, 2 tojás sárgája, 15 dkg kel, 15 dkg gépsonka, 3 evőkanál zsír, só, bors, 5 dkg reszelt sajt V, Készítése: A gombát megtisztítjuk, megmossuk, szitán lecsurgatjuk, a szárát kivágjuk. A hagymát kockákra vágjuk, zsíron megpirítjuk, belevágjuk a gomba szárát, a kelt, sózzuk, borsozzuk és az egészet 10—15 percig pároljuk, majd hozzáadjuk a vékonyra vágott gépsonkát, levesszük a tűzről és összekeverjük a tojássárgával. Az elkészített masz­­szával megtöltjük a besózott gombafejeket, tűzálló edénybe tesszük, kevés olajjal meglocsoljuk és 20 percig sütjük, végül reszelt sajttal megszórjuk. 1. Igyekezzünk mindig pontosan ér­kezni az előadásra. így önmagunkat sem rövidítjük meg, valamint másokat sem zavarunk helyfoglaláskor. 2. A férfi viseli gondját a kabátoknak és egyéb ruhatárba adott holminak. Le- és fölsegíti a nő kabátját. A női kalap viselete csak a hangversenyte­remben nem szegi meg az illemtan szabályait, ha kicsi, és nem zavar sen­kit a látásban. 3. A belépőjegyeket a férfi mutatja föl és ő irányítja a helyfoglalást. 4. A sorban a férfi halad előre és elné­zést kér a zavarásért a már helyükön ülőktől. 5. Az előadás alatt és a szünetben sem illik enni. 6. Bármilyen nehéz is, igyekezzünk el­fojtani a köhögést, tüsszögést előadás alatt. Ha valaki beteg, inkább marad­jon odahaza. 7. Bár az öltözködés tekintetében igen sokszor megszegjük az illemtan szabá­lyait, mégis sötétebb színű ruhát visel­jen mind a férfi mind a nő. Bemutatóra, ünnepélyesebb előadásra ünnepélye­sebb ruha viselete illendő. Az egysze­rűbb alkalmakra azonban szolid ruhát, de ne sportos vagy rikító színüt ve­gyünk fel. A NYERS ÉTELEK ÉRTÉKE A nyers zöldséget és gyümölcsöt nem kell mindig felaprítani. Nyers leveket és pépeket csupán akkor együnk, ha érzékeny a gyomrunk vagy a bélcsa­tornánk, rossz a rágásunk. A levek készítése és a felaprítás bizonyos módjaifelőnyösek lehetnek, de egész­séges embernél ez nem kerülhet elő­térbe. A nyers étel csillapítja a szomjat. Káli­umban gazdag, nátriumban pedig sze­gény lévén visszaszorítja a folyadékvé­tel iránti vágyat, ezenkívül fokozott vízkiválasztást követel meg. Noha maga az étel vízben nagyon gazdag (90 %), a dietikában száraz ételnek számít. Az elterjedőben levő magas vérnyomás részben a nátrium javára eltolódott nátrium-kálium arányra ve­zethető vissza. A hosszabb ideig tartó telítettségérzés, amit a nyers ételek váltanak ki, sajá­tos módon nem jelenti azt, hogy hosz­­szabb ideig maradnak a gyomorban. A nyers sárgarépa például csak 1,5—2 óra múlva hagyja el a gyomrot, a meg­főzött két és fél órát marad benne. A nyers ételek szabályozó hatást fejtenek ki a gyomorsav-kiválasztásra, mert hosszabb ideig folytatott rend­szeres fogyasztás következtében el­tűnnek a gyomorfal sósav-túltermelé­sének szimptómái. Ennek ellenére, ha a hagyományos étkezést a nyers éte­lekkel egészítik ki, a savhiány megszű­nik. Az ember emésztőcsatornájának enzimjei ugyan a táplálék lehető leg­jobb kihasználását teszik lehetővé, a nyers ételek enzimjei előnyösen befo­lyásolják az emésztést. 17

Next

/
Thumbnails
Contents