A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-10-26 / 44. szám

Hallottuk-olvastuk'láttuk Jótékony célú gyalogtúrára indult Brian Dowson angol legény, aki arról ismert hazájában, hogy 55-ös számú lábbelit visel. Elhatározta, hogy nép­szerűségét felhasználja a Newcastle város kórházában fekvő szívbeteg gyermekek gyógykezelésének segé­lyezésére és elindult egy 900 kilomé­ter hosszú gyalogtúrára. Tyneside vá­ros és London között vagy ötezer klubot és sörözőt kíván meglátogat­ni, ahol önkéntes adományokat gyűjt majd a nemes célra. KÖNYV Erdődy János: így élt Húsz János A huszita vallási, társadalmi és nemzeti moz­galom száz évre meghatározója lett a cseh és közép-európai történelemnek, a csehek szabadságvágyának és öntudatosodásának, a cseh nyelv és gondolkodás elemi erejű fejlődésének. E száz esztendő, a XIV. század közepétől a XV. század közepéig a cseh nemzet erőpróbája volt a fejlődés egy maga­sabb fokának eléréséért, a társadalmi egyen­lőtlenségek és az idegen uralom felszámolá­sáért. A huszitizmus azonban, máig ható és tápláló erőforrása a cseh nemzeti öntudat­nak. E száz esztendő küzdelmeiből lelkileg megerősödve lábalt ki a cseh nép, még akkor, is, ha a testvérnek testvér elleni Lipa­­ny-i csatájában végül is a kelyhesek mérsé­kelt irányzatának csapatai győztek. Erdődy János így élt Húsz János című könyve a nagy prédikátor életét meséli el születésétől haláláig, majd foglalkozik a hu­szitizmus hódító útjával, a cseh felkelésekkel és háborúkkal, amelyek mind-mind a huszi­tizmus továbbélésének erős megnyilatkozá­sai voltak. Erdődy Így ír könyve bevezetőjében: „Kü­lönös és rendkívül jelentékeny alakja volt az európai történelemnek a prágai Húsz János. Voltaképpen hitújító, de tanításával, mártír­halálával hatalmas nemzeti mozgalmat és társadalmi forradalmat robbantott ki. Az egyházat akarta megreformálni, és fél Euró­pát megrázó felkeléssorozat elindítója lett; hatása évszázadokig élt." Húsz Jánossal és a későbbi huszitákkal a korabeli Európa legjobbjai szimpatizáltak, a szegényparasztok tömegei reménykedve te­kintettek a csehországi eseményekre. Annak idején Ulrich von Hutten, a német szegény­parasztok vezére. Húsz vitairatainak megje­­lentetője így írt hozzá: „Drága legyen a neved minékünk, és a cseh földön,/ Mert az igazságért leltél szörnyű halált;/ Ámde ne­ved nem hal meg. Húsz, él fényben, örökké,/ És emlékezeted el nem mossa idő." —Dénes— BART ISTVÁN: A BOLDOGTALAN SORSÚ RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS Alighanem sikerkönyvet írt Bart István, ami korántsem ok arra, hogy megszólja érte a kritikus, bármennyire is divat ez manapság. E siker titka igencsak érdekes és szokatlan, mert hátterében nem csak az írói erény és a téma érdekessége látszik nyilvánvalónak, de ellenkezőleg: épp a téma feltételezett érdek­telensége hívja fel magára a figyelmet. Mert ki hitte volna, hogy egy évszázad múltán még izgalmas lehet egy giccses szerelmi történet, amely kettős öngyilkossággal vég­ződött. S lévén a kettős öngyilkosság kérdé­se is vitatott — az sem nyom sokat a latban. 1889-ben a mayerlingi vadászkastélyban halva találták Ferenc József fiát, Rudolt trón­örököst, és annak szeretőjét, Vetsera Máriát. Van tehát két szétlőtt koponya, meg hideg, császári pánik a Burgban és mindenféle találgatás, ezernyi variáció Bécs, Pest, Prága — de az egész világ utcáin és sajtójában. A találgatások megmaradtak, mert az igaz­ság sosem derült ki s nem derítette ki Bart István sem, aki a könyvében olyan tisztelet­reméltó kitartással és minden hozzáférhető ismeret birtokában járja körül a titkot. De a Császár szinte minden nyomot eltüntetett — lévén fiának szerepe a monarchia záloga, ezért halála olyan szigorú józanságra „köte­lezte" az uralkodót, melyben a gyász legfel­jebb másodlagos lehet csupán. Mert a leg­fontosabb a hatalom megtartása, a monar­chia fennmaradása, tehát a Habsburg-dinasz­­tia jövője. Úgy halt meg, mint egy szabósegód — dörmögte lesújtva és felháborodva Ferenc József — talán csak azért, mert úgy szerette volna, ha ez a haláleset csak annyira veszé­lyezteti a birodalmat, mint amennyire egy valódi szabósegéd halála veszélyeztetné. Ké­sőbb jött az ezredforduló, még később pedig fordult a Habsburgok kockája is, de a kocka láthatóvá vált oldala sem mutatott meg töb­bet a titokzatos halál előzményeiből és eset­leges következményeiből. Miért mégis e száz év múltán is eleven érdeklődés? Azért csupán, mert sosem de­rült fény a tényleges eseményre és annak összefüggéseire? Ez aligha lehet kielégítő válasz, s még az a magyarázat is sok kívánni­valót hagy maga után, mely szerint a magyar történelem alakulására döntő befolyása le­hetett volna, ha a trónörökös életben marad, vagy ha halálának tényleges körülmViyei kiderülnek. Persze, tudjuk, a „ha" tökéletesen törté­nelmietlen kategória. De mert mégsem tud­juk eléggé ... igen, talán ezért olyan érdekes ez az egyébként remekül megírt könyv is. Keszeli Ferenc KÖZMŰVELŐDÉS Madách Imre élete és munkássága IKét kiadványról) A Nagykürtösi (VeFky Krtís) Járási Népműve­lési Központ a Járási Népkönyvtárral közö­sen a tavalyi Madách-évforduló alkalmából két hasznos kiadványt bocsájtott az érdeklő­dők — népművelők, irodalombarátok, CSE­­MADOK-tagok — rendelkezésére, hogy ezzel is tisztelegjen a szülőföld nagy fiának szelle­me előtt. Az egyik kiadvány dr. Praznovszky Mihály salgótarjáni múzeumigazgató munkáját tar­talmazza. Az élő Madách c. tanulmányában a szerző mindenekelőtt a költö-drámaíró életét s főmüvét, Az ember tragédiáját tekin­ti át. Az életutat vizsgálva a fiatal Madách-ku­­tató kitér az ősökre, szól Madách pesti éveiről, a költő első szerelméről stb. A továb­biakban bemutatja Nógrád megye azon „maroknyi" köznemességét is, melynek tag­jai — köztük Madách is — „szívós elszánt­sággal ostromolták a maradiság erődítmé­nyeit". Felhívja a figyelmet a forradalom hónapjai alatt aktív szerepet vállaló Madáchi­ra, a nemzetőrséget s a nógrádi őrsereget szervező költőre is. Arra a Madáchra, akit a szabadságharc bukása után a nemzet pusz­tulásának „rémes víziója" gyötört; aki úgy volt hazafi, hogy „közben az emberiségben is tudott gondolkodni". A másik kiadványt — Madách Imre élete és munkássága címmel — Urbán Aladár pedagógus, a CSEMADOK JB irodalmi szak­­bizottságának alelnöke állította össze. A szlovák nyelvű részben a Tragédia filozofikus gondolatairól, illetve a Madách-müvek szlo­vák irodalmat is termékenyítő hatásáról ol­vashatunk. A terjedelmesebb magyar nyelvű rész el­sősorban a Madáchcsal kapcsolatos leglé­nyegesebb tudnivalókról tájékoztat — nép­szerűsítő formában. A drámaírói kísérletek­ről, a Tragédiáról, a Mózesról és Madách költészetéről egyaránt olvashatunk. Az anyag főleg az eddigi ismereteket foglalja össze. Szó esik azonban a Madách-emlékek ápolá­sáról s a nógrádi Madách-kultuszról is. A kiadványt fényképek illusztrálják; a Ma­­dách-művek bibliográfiája, „irodalmi" térkép és rövid versválogatás egészíti ki. Csáky Károly HANGLEMEZ Verdi: Az álarcosbál „Az álarcosbál", Giuseppe Verdi egyik legis­mertebb operája, a világ összes számottevő operaszinpadjainak állandó repertoárdarab­ja. Az opera első szövegkönyvét Eugene Seribe, az „Egy pohár víz" című világsikert aratott színmű írója készítette el. Ennek hőse még III. Gusztáv svéd király volt, akit 1792- ben a stockholmi operában tartott álarcos­bálon Ankerströhm kapitány agyonlőtt. Az eredeti szövegkönyvet a cenzúra betiltotta és csak átdolgozott formában kerülhetett színpadra „Az álarcosbál". Az új librettó a politikai hátterű merényletet szerelmi bosz­­szúvá változtatta, s a cselekmény nem Stockholmban, hanem Bostonban játszódik. „Az álarcosbál" című Verdi-operának szá­mos hanglemez-kiadása is van, ezek közül az egyik legsikeresebb a Deutsche Gram­mophon és a Hungaroton közös kiadásában nemrég megjelent felvétel, amely tulajdon­képpen a milánói Scala előadásának felvéte­le. A parádés szereposztás (Placido Domin­go, Katia Ricciarelli, Renato Bruson, Jelena Obrazcova, Edita Gruberová, Ruggero Rai­mondi) jóvoltából az operaszínpad legna­gyobb csillagai szólalnak meg, Riccardo sze­repét Placido Domingo alakítja; ő jelenleg a világ egyik legjobb lírai tenorja és „Az álar­­cosbál"-ban nyújtott teljesítménye ezt teljes mértékben igazolja. Alakítását a kifejező, érzékeny szövegtolmácsolás, a ragyogó és koncentrált tónus jellemzi. Ennél nagysze­rűbb Riccardo-alakítást talán már elképzelni sem lehet. Katia Ricciarelli Amélia szerepé­ben méltó partnere Domingonak. Kitűnően intonál; meleg színű, lírai szopránja, magas­fokú énektudása lehetővé teszi számára az érzelmek széles skálájának, Amélia lelkivilá­gának briliáns tolmácsolását. Renato Bru­son, a kiváló olasz baritonista, Jelena Obraz­cova, a világhírű szovjet mezzoszoprán és a lemez többi közreműködői is kimagasló tel­jesítményeikkel hívják fel magukra a figyel­met. „Az álarcosbál" új felvétele rendkívüli ze­nei élményt jelent az operakedvelők számá­ra, ami nem kis mértékben a kiváló olasz karmester, Claudio Abbado érdeme is, aki napjainkban a Verdi-operák egyik legavatot­tabb interpretálja. Sági Tóth Tibor 9

Next

/
Thumbnails
Contents