A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-26 / 44. szám
Hallottuk-olvastuk'láttuk Jótékony célú gyalogtúrára indult Brian Dowson angol legény, aki arról ismert hazájában, hogy 55-ös számú lábbelit visel. Elhatározta, hogy népszerűségét felhasználja a Newcastle város kórházában fekvő szívbeteg gyermekek gyógykezelésének segélyezésére és elindult egy 900 kilométer hosszú gyalogtúrára. Tyneside város és London között vagy ötezer klubot és sörözőt kíván meglátogatni, ahol önkéntes adományokat gyűjt majd a nemes célra. KÖNYV Erdődy János: így élt Húsz János A huszita vallási, társadalmi és nemzeti mozgalom száz évre meghatározója lett a cseh és közép-európai történelemnek, a csehek szabadságvágyának és öntudatosodásának, a cseh nyelv és gondolkodás elemi erejű fejlődésének. E száz esztendő, a XIV. század közepétől a XV. század közepéig a cseh nemzet erőpróbája volt a fejlődés egy magasabb fokának eléréséért, a társadalmi egyenlőtlenségek és az idegen uralom felszámolásáért. A huszitizmus azonban, máig ható és tápláló erőforrása a cseh nemzeti öntudatnak. E száz esztendő küzdelmeiből lelkileg megerősödve lábalt ki a cseh nép, még akkor, is, ha a testvérnek testvér elleni Lipany-i csatájában végül is a kelyhesek mérsékelt irányzatának csapatai győztek. Erdődy János így élt Húsz János című könyve a nagy prédikátor életét meséli el születésétől haláláig, majd foglalkozik a huszitizmus hódító útjával, a cseh felkelésekkel és háborúkkal, amelyek mind-mind a huszitizmus továbbélésének erős megnyilatkozásai voltak. Erdődy Így ír könyve bevezetőjében: „Különös és rendkívül jelentékeny alakja volt az európai történelemnek a prágai Húsz János. Voltaképpen hitújító, de tanításával, mártírhalálával hatalmas nemzeti mozgalmat és társadalmi forradalmat robbantott ki. Az egyházat akarta megreformálni, és fél Európát megrázó felkeléssorozat elindítója lett; hatása évszázadokig élt." Húsz Jánossal és a későbbi huszitákkal a korabeli Európa legjobbjai szimpatizáltak, a szegényparasztok tömegei reménykedve tekintettek a csehországi eseményekre. Annak idején Ulrich von Hutten, a német szegényparasztok vezére. Húsz vitairatainak megjelentetője így írt hozzá: „Drága legyen a neved minékünk, és a cseh földön,/ Mert az igazságért leltél szörnyű halált;/ Ámde neved nem hal meg. Húsz, él fényben, örökké,/ És emlékezeted el nem mossa idő." —Dénes— BART ISTVÁN: A BOLDOGTALAN SORSÚ RUDOLF TRÓNÖRÖKÖS Alighanem sikerkönyvet írt Bart István, ami korántsem ok arra, hogy megszólja érte a kritikus, bármennyire is divat ez manapság. E siker titka igencsak érdekes és szokatlan, mert hátterében nem csak az írói erény és a téma érdekessége látszik nyilvánvalónak, de ellenkezőleg: épp a téma feltételezett érdektelensége hívja fel magára a figyelmet. Mert ki hitte volna, hogy egy évszázad múltán még izgalmas lehet egy giccses szerelmi történet, amely kettős öngyilkossággal végződött. S lévén a kettős öngyilkosság kérdése is vitatott — az sem nyom sokat a latban. 1889-ben a mayerlingi vadászkastélyban halva találták Ferenc József fiát, Rudolt trónörököst, és annak szeretőjét, Vetsera Máriát. Van tehát két szétlőtt koponya, meg hideg, császári pánik a Burgban és mindenféle találgatás, ezernyi variáció Bécs, Pest, Prága — de az egész világ utcáin és sajtójában. A találgatások megmaradtak, mert az igazság sosem derült ki s nem derítette ki Bart István sem, aki a könyvében olyan tiszteletreméltó kitartással és minden hozzáférhető ismeret birtokában járja körül a titkot. De a Császár szinte minden nyomot eltüntetett — lévén fiának szerepe a monarchia záloga, ezért halála olyan szigorú józanságra „kötelezte" az uralkodót, melyben a gyász legfeljebb másodlagos lehet csupán. Mert a legfontosabb a hatalom megtartása, a monarchia fennmaradása, tehát a Habsburg-dinasztia jövője. Úgy halt meg, mint egy szabósegód — dörmögte lesújtva és felháborodva Ferenc József — talán csak azért, mert úgy szerette volna, ha ez a haláleset csak annyira veszélyezteti a birodalmat, mint amennyire egy valódi szabósegéd halála veszélyeztetné. Később jött az ezredforduló, még később pedig fordult a Habsburgok kockája is, de a kocka láthatóvá vált oldala sem mutatott meg többet a titokzatos halál előzményeiből és esetleges következményeiből. Miért mégis e száz év múltán is eleven érdeklődés? Azért csupán, mert sosem derült fény a tényleges eseményre és annak összefüggéseire? Ez aligha lehet kielégítő válasz, s még az a magyarázat is sok kívánnivalót hagy maga után, mely szerint a magyar történelem alakulására döntő befolyása lehetett volna, ha a trónörökös életben marad, vagy ha halálának tényleges körülmViyei kiderülnek. Persze, tudjuk, a „ha" tökéletesen történelmietlen kategória. De mert mégsem tudjuk eléggé ... igen, talán ezért olyan érdekes ez az egyébként remekül megírt könyv is. Keszeli Ferenc KÖZMŰVELŐDÉS Madách Imre élete és munkássága IKét kiadványról) A Nagykürtösi (VeFky Krtís) Járási Népművelési Központ a Járási Népkönyvtárral közösen a tavalyi Madách-évforduló alkalmából két hasznos kiadványt bocsájtott az érdeklődők — népművelők, irodalombarátok, CSEMADOK-tagok — rendelkezésére, hogy ezzel is tisztelegjen a szülőföld nagy fiának szelleme előtt. Az egyik kiadvány dr. Praznovszky Mihály salgótarjáni múzeumigazgató munkáját tartalmazza. Az élő Madách c. tanulmányában a szerző mindenekelőtt a költö-drámaíró életét s főmüvét, Az ember tragédiáját tekinti át. Az életutat vizsgálva a fiatal Madách-kutató kitér az ősökre, szól Madách pesti éveiről, a költő első szerelméről stb. A továbbiakban bemutatja Nógrád megye azon „maroknyi" köznemességét is, melynek tagjai — köztük Madách is — „szívós elszántsággal ostromolták a maradiság erődítményeit". Felhívja a figyelmet a forradalom hónapjai alatt aktív szerepet vállaló Madáchira, a nemzetőrséget s a nógrádi őrsereget szervező költőre is. Arra a Madáchra, akit a szabadságharc bukása után a nemzet pusztulásának „rémes víziója" gyötört; aki úgy volt hazafi, hogy „közben az emberiségben is tudott gondolkodni". A másik kiadványt — Madách Imre élete és munkássága címmel — Urbán Aladár pedagógus, a CSEMADOK JB irodalmi szakbizottságának alelnöke állította össze. A szlovák nyelvű részben a Tragédia filozofikus gondolatairól, illetve a Madách-müvek szlovák irodalmat is termékenyítő hatásáról olvashatunk. A terjedelmesebb magyar nyelvű rész elsősorban a Madáchcsal kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókról tájékoztat — népszerűsítő formában. A drámaírói kísérletekről, a Tragédiáról, a Mózesról és Madách költészetéről egyaránt olvashatunk. Az anyag főleg az eddigi ismereteket foglalja össze. Szó esik azonban a Madách-emlékek ápolásáról s a nógrádi Madách-kultuszról is. A kiadványt fényképek illusztrálják; a Madách-művek bibliográfiája, „irodalmi" térkép és rövid versválogatás egészíti ki. Csáky Károly HANGLEMEZ Verdi: Az álarcosbál „Az álarcosbál", Giuseppe Verdi egyik legismertebb operája, a világ összes számottevő operaszinpadjainak állandó repertoárdarabja. Az opera első szövegkönyvét Eugene Seribe, az „Egy pohár víz" című világsikert aratott színmű írója készítette el. Ennek hőse még III. Gusztáv svéd király volt, akit 1792- ben a stockholmi operában tartott álarcosbálon Ankerströhm kapitány agyonlőtt. Az eredeti szövegkönyvet a cenzúra betiltotta és csak átdolgozott formában kerülhetett színpadra „Az álarcosbál". Az új librettó a politikai hátterű merényletet szerelmi boszszúvá változtatta, s a cselekmény nem Stockholmban, hanem Bostonban játszódik. „Az álarcosbál" című Verdi-operának számos hanglemez-kiadása is van, ezek közül az egyik legsikeresebb a Deutsche Grammophon és a Hungaroton közös kiadásában nemrég megjelent felvétel, amely tulajdonképpen a milánói Scala előadásának felvétele. A parádés szereposztás (Placido Domingo, Katia Ricciarelli, Renato Bruson, Jelena Obrazcova, Edita Gruberová, Ruggero Raimondi) jóvoltából az operaszínpad legnagyobb csillagai szólalnak meg, Riccardo szerepét Placido Domingo alakítja; ő jelenleg a világ egyik legjobb lírai tenorja és „Az álarcosbál"-ban nyújtott teljesítménye ezt teljes mértékben igazolja. Alakítását a kifejező, érzékeny szövegtolmácsolás, a ragyogó és koncentrált tónus jellemzi. Ennél nagyszerűbb Riccardo-alakítást talán már elképzelni sem lehet. Katia Ricciarelli Amélia szerepében méltó partnere Domingonak. Kitűnően intonál; meleg színű, lírai szopránja, magasfokú énektudása lehetővé teszi számára az érzelmek széles skálájának, Amélia lelkivilágának briliáns tolmácsolását. Renato Bruson, a kiváló olasz baritonista, Jelena Obrazcova, a világhírű szovjet mezzoszoprán és a lemez többi közreműködői is kimagasló teljesítményeikkel hívják fel magukra a figyelmet. „Az álarcosbál" új felvétele rendkívüli zenei élményt jelent az operakedvelők számára, ami nem kis mértékben a kiváló olasz karmester, Claudio Abbado érdeme is, aki napjainkban a Verdi-operák egyik legavatottabb interpretálja. Sági Tóth Tibor 9
