A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-10-19 / 43. szám
Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Neszméri Sándor: EGY SZERZŐDÉS KAPCSÁN Fister Magda: SZÖVETKEZETI SZÜRET Gál Sándor írása Soóky László verseskötetéről Mács József: ARANYLAKODALOM Lacza Tihamér interjúja Both Bálint biofizikussal J. Weiss: A HIMALÁJA CSÚCSAIN Címlapunkon riportkép az Alma mater az Ung-vidéken című íráshoz Géczi Lajos a diákjai között. Prandl Sándor felvétele. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Čs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon: 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. č. 6. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavateľstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI.' poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Ma minden országban fokozott figyelmet szentelnek a környezetvédelemnek. Ennek eredője, hogy az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődött az ipar és ezen belül különösen a vegyi üzemek száma. De nem utolsósorban sokszor a kelleténél nagyobb mértékben növekedett a mezőgazdaságban is a műtrágya és a különböző növényvédő vegyi anyagok felhasználása. Mindez összességében azt jelenti, hogy környezetünk, a levegő, a víz, a növényzet és főleg az erdők naponta ki vannak téve a környezet szennyező hatásárnak. A szennyeződés következtében világszerte évente többezer hektár erdő pusztul el, folyók és tavak tucatjaiban szűnik meg az élet. Vagy már a szennyeződós olyan fokot ért el. hogy ha az emberiség nem vet gátat ennek a pusztító folyamatnak veszélybe kerülhet Földünkön minden létező élet. Közhelynek tűnik de ismételten hangsúlyozni kell. hogy az ember az élő természet része: élete, egészsége, jó közérzete egyenes függvénye a természetnek a környezetnek. Az emberi élet alapvető szükséglete a tiszta levegő és a víz. Hyen szempontból nézve tehát a természet és környezetünk tisztaságának védelme egyet jelent az emberi élet védelmével. Ahhoz azonban, hogy ez a megállapítás a gyakorlatban is érvényesüljön. szükséges, hogy az ökonómiai gondolkodás mellett, mely ma természetes társadalmunkban, érvényesüljön az ökológiai gondolkodás is. A természet szennyezése lényegében beavatkozás a természet megszokott rendjébe, s ez nem maradhat büntetlenül. Ebből a szempontból igen fontos, hogy egy-egy üzem építésénél végre ne alkalmazzuk azt az áldatlan gyakorlatot, hogy a beruházás költségvetésének csökkenését a tisztítóberendezések építésekor kívánjuk csökkenteni, illetve megspórolni. Sokszor tanúi vagyunk annak, hogy üzemek és vállalatok a tisztítóberendezések építése vagy korszerűsítése helyett inkább vállalják évente a sokmilliós penálét — illetve a büntetést az elkövetett szennyezés miatt. A szennyeződés másik eredője, hogy egyes üzemek építésekor megépítik ugyan a tisztítóberendezést is. de csak egy adott kapacitásra, közben tovább bővül a termelés, ám nem bővül ezzel arányosan a tisztítóberendezések termelőképessége. ami nem kívánatos következményekkel jár. A természet és környezetünk védelme szempontjából a pénzbírságok nem segítenek. Itt csak a következetes felelősségteljes munka és tervezés segít felülről lefelé. Csak az segít, ha egyáltalán elejét tudjuk venni a szennyezésnek. Mert pénzbírságot ki lehet róni. ám ez nincs és nem is lehet arányban az elkövetett károkkal. Évszázados erdők pusztulása okozta veszteséget nem lehet pénzben kifejezni. De azt sem, ha a szennyeződés következtében egy-egy folyóban megszűnik az élet és alkalmatlanná válik a víz öntözésre is. Ismeretes, hogy pl. bizonyos mennyiségű olaj beszivárgása a talajba évszázadokra terméketlenné teszi a földet, ezt sem lehet pénzben kifejezni. Igen sok példát lehetne felsorolni közvetlen életünkből is a szennyeződés káros voltáról. Gondoljunk csak arra. hogy az ember nem is olyan rég büszke volt arra. hogy megváltoztatja a természetet. Ám a tapasztalatok azt igazolják, hogy minden olyan beavatkozás, mely kellő tudományossággal nem megalapozott, ökológiai katasztrófát idézhet elő. Ismernünk kell tehát a természet törvényszerűségeit és csak ezeknek a törvényszerűségeknek az ismeretében szabad cselekednünk hogy közben védelmezni tudjuk a természet és környezetünk tisztaságát. Az ősi bortermelő vidéken, a Kis-Kárpátok tövében évszázados hagyomány, hogy a szőlőtermelők ilyenkor ősszel a jó termés, a bor ünnepét ülik. így volt ez idén is. A Bratislavához tartozó Récsén (Rača) kétnapos nagyszabású népünnepélyt tartottak. Felvételeink ezen a szeptemberi hétvégén készültek. —er. 4 2
