A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-28 / 40. szám
MÁTYUSFÖLDI ESZ KÖZÖS TÁNCOK Az eszközös táncok a legény-, a férfivirtus, ritkábban a női ügyesség, rátermettség, játékosság stb. bemutatását szolgálják. Ezek a táncok közkedveltek minden vidéken. Három nagy csoportba sorolhatók: a) mesterségekhez kapcsolódókra, b) táncos szórakozás eszközös táncaira, c) rituális alkalmakhoz kapcsolódó eszközös táncokra. Jelen írásunkban a második csoportról szólunk. A táncos szórakozás eszközös táncait családi ünnepeken (lakodalom, keresztelő stb.), jeles napokon (húsvét, karácsony stb.) és társadalmi összejöveteleken (bálok, mulatságok stb.) egyaránt táncolták. Ismert a mutatványos és a játékos formájuk. Közülük Mátyusföldön elterjedt a seprüs, a váska, a kendős, a párnás és az üveges tánc. A szintén gyakran előforduló botostánc a fent említettek közül első csoportba, a gyertyástánc a harmadik csoportba tartozik. Róluk külön szólunk. Mutatványos táncoknak azokat a táncokat nevezzük, amelyek bemutató szerepkörrel bírnak. Ilyenek a seprüs, a váska és az üveges táncok. A többi a játékos formához tartozik. A bemutató csoportba tartozó táncok közül némelyik több funkcióval is bír, például a seprüstánc mutatványos is, játékos is. A seprüstánc mutatványos változata eszközhasználatában, figuragazdagságában nagyon hasonlít a pásztortánc egyik változatához, a botoshoz. A táncos a földre fektetett söprű fölött táncol, cifra, szökdelő, séta lépésekkel átugrálja, illetve körültáncolja azt. Ugyanezeket a lépéseket alkalmazva az egyik végével a földnek támasztott seprűt ugrálja át, illetve dobálja az egyik kezéből a másikba vagy a földről felemelt seprűt dobálja át (szövi) a magasba lendített láb alatt. Esetenként botként forgatja azt. A kéméndi (Kamenín) Zsákovics Miklós bácsi által bemutatott tánc volt ilyen. Figurális szempontból a tánc gazdag. A faluban és általában a falvakban — csak az ügyesebb táncosok ismerték. Elterjedt tánc. Tardoskedden (Tvrdosovce) ha váskarúd nem volt kéznél, helyette gyakran alkalmaztak seprüt. A seprüstánc játékos változatával Jókán (Jelka) Mátyusföld felső részében is találkoztunk. Egy megadott dallamra, körívet leírva párosán összefogódzkodva táncolnak. Egy férfi, kezében seprűvel a kör közepén táncol, kötetlenül, a figurákat szabadon alkalmazva. A célja: mindinkább magára vonni a többi táncoló pár figyelmét, majd „szabad a seprű" kiáltással eldobja azt. Ebben a pillanatban minden férfinak ott kell hagynia a partnernőjét, és új táncost keresni. A következő dallam alatt a pár nélkül maradt férfi táncol a seprűvel. Szívesen játszottak így, mert remek párválasztó lehetőséget és vidám játékosságot rejtett magában ez az általában polka vagy csárdás dallamra járt tánc. Már táncolás közben mindenki kiszemelte a következő váltásnál megszerzendő partnerét, partnernőjét. Persze a váltás pillanatában keletkezett nagy futkosásban ezt nem mindenkinek sikerült megvalósítania. Ismert a seprűvel járt táncok egy harmadik formája is. A seprűt néhol üveg helyettesíti, ezzel a Csallóközben, Vásárúton, Salamon Béla előadásában találkoztunk (1967). Itt „... a táncos a seprűt mintegy megnyergelve a lába közé veszi és így végez különböző, rendszerint obszcén táncmozdulatokat. Az üvegestánc ugyancsak elterjedt ezen a vidéken. A táncos cifra, sétáló, ugró lépésekkel körültáncolja a földre állított üveget, átugrálja azt, illetve felemeli és a lába alatt átdugdossa, az egyik kezéből a másikba átdobja. A földről felemelt üveget esetenként sapkával, pálcával, kalappal helyettesítik. Érdekes változat, amikor két literes üveget állítanak egymásra, és úgy táncolnak felette. Ez a változat előfordul a szlovák hagyományban is. A kendös és párnás táncok hasonló játékos párválasztó elemekre épülnek. A kendőt illetve a párnát a körív mentén elhelyezkedettek közül kiválasztott férfi, illetve nö elé terítik. A kiválasztottal együtt arra rátérdelnek és megcsókolják egymást. A folytatásban az újraválasztott marad a körben, táncol a párnával, kendövei és párt választ magának. Mindig az ellenkező nemhez tartozókból kell párt választani. Ha sokan vannak, akkor egyszerre többen is játszhatják a párválasztó szerepét. A játék közben énekelnek. Amikor a párválasztás megtörtént a kör leáll, és figyelemmel kíséri a pár csókváltását. A csók után a párok az újrakezdett énekre, vagy a csoport ritmikus tapsolására párosán forognak. Jókán zenekar játszott a tánchoz, de énekeltek is, és ott a forgóba már mindenki bekapcsolódott. A játék dallama nem kötött. A körbenállók éneklés közben sétalépésekkel haladnak jobbra illetve balra. A párválasztás után elengedik egymás kezét, és párosán forognak. Az új dallam kezdetével újra indul a kör, illetve a körön belül a párnával, kendövei a sétálás, a választandó pár keresése. TAKÁCS ANDRAS Fotó: Görföl Jenő Mi vamuvL/mssBtamssKSi
