A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-21 / 39. szám
Ki mit gyűjt? Jogi tanácsok Minden komák, minden évtizednek megvan a maga divatos gyűjtési területe. A hatvanas években a papírszalvéta gyűjtése foglalkoztatta a csitri lányokat, a család feje pedig a miniüvegeket rakosgatta a vitrinbe. Ahol megfordultak nyári kirándulások alkalmával, mindig hoztak magukkal szalvétát, miniüveget, esetleg népviseletbe öltöztetett babákat. Falusi riportútjaim alkalmával az ebédlő tükrös kredencében sokszor láttam ilyen miniüveg-kollekciót. Volt olyan házigazda, akinek huszonöt országból több mint kétszáz különböző alakú apró palackja volt és mind teli! Láttam olyat is, aki különböző teákkal töltötte fel az üvegeket, mert először kíváncsiságból mindből kiitta a pálinkát. A kulcstartók divatja is szűnőben van. A szalvétákat felváltotta a kártyanaptár, az öntapadó reklámcédula, mesefigura gyűjtése. Láttam egy érdekes kollekciót különböző alakú hőmérőkből is. Az egyik legnagyobb divathullám a kicsik körében a C betűk gyűjtése. Egyik fiúcska büszkén mutatta meg a közel három méter hosszú C betűkből összeállított láncát. A divatos gyűjtési ágak sajnos nem hosszú életűek, egypár év múlva sutba dobják és talán évtizedek múlva a kíváncsi unokák kotorják elő újra a fiókok mélyéről. De a divatos gyűjtési területek se lebecsülendők, annak ellenére, hogy néhányan sokszor csak dicsekvésből, önfitogtatásból csinálják. Megtanítanak bennünket a rendszerezésre, a tárgyak szeretetére, és rajtuk keresztül megismerkedünk sok-sok olyan gyűjtőtárssal, akikkel elbeszélgethetünk szenvedélyünkről és sok kedves, őszintén érdeklődő barátra tehetünk szert. Fizetővendég-szolgálat iránt érdeklődik V. 0. gyügyi (Dudince) olvasónk. Azt kérdezi, lehet-e — és milyen feltételek mellett — szobát bérbe adni a nyári idényben, mert a lakástörvény ezt a kérdést nem szabályozza. A szlovák kormány 1984. június 20-án kiadott 64. számú rendeleté intézményesen szabályozza és lehetővé teszi, hogy állampolgáraink az év folyamán bérbe adhassák, illetve ideiglenes használatra átengedjék az ingatlanukat (pl. családi ház. hétvégi üdülő, telek stb.), amennyiben ez az idegenforgalom keretében történik. Erre az engedélyt az a helyi nemzeti bizottság adja ki, amelynek körzetében az ingatlan fekszik. Magánszemélynél történő ideiglenes elszállásolást csak az utazási irodák szolgáltatásaira jogosult szervezet (pl. Cedok, Slovakotour, Tatratour stb.) közvetítésével lehet nyújtani, amellyel az illető lakástulajdonos szerződést köt. A helyi nemzeti bizottság ilyen engedélyt a lakástulajdonos kérelmére ad ki. A lakástulajdonosnak a kérvényhez csatolnia kell az esetleges társtulajdonosoknak vagy az ingatlan kezelőjének a beleegyezését is, valamint annak az idegenforgalmi szervezetnek a nyilatkozatát. amellyel majd szerződést köt. A nemzeti bizottság az engedélyben feltünteti, hogy a kérdéses helyiség milyen minőségi csoportba tartozik — van-e fürdőszoba, hideg-meleg víz, gáz, berendezés stb. — és ennek alapján az érvényes árelöírások szerint határozza meg az elszállásolás árát. Az ideiglenes elszállásolás kiskereskedelmi árait jelenleg a 953 MC-7/75/82. szám alatt kiadott árjegyzék tartalmazza. Az engedélyben megjelölendő az a szervezet is, amellyel a kérelmezőnek a szerződést meg kell kötnie és megállapítandók az ideiglenes elszállásolásra vonatkozó esetleges egyéb feltételek is. Fizetővendég-szolgálat esetén be kell tartani az általános törvényes előírásokat (bejelentési kötelezettség, adófizetés stb.) és higiéniai követelményeket. Azok a személyek, akik e rendelet életbelépése — vagyis 1984. augusztus 1 -e előtt kötöttek szerződést, valamely szervezettel, ez év december 31-ig folytathatják e tevékenységüket anélkül, hogy a nemzeti bizottság engedélyét kellene kérniük. E rendelet 1984. augusztus 1 -évei lépett hatályba. K. Á. olvasónk jogosult karbantartó kisiparosnak adott javításba egy háztartási gépet. Az átvételről nem kapott elismervényt, s az illető a javítást a kialkudott határidőre nem végezte el, illetve az átvételkor a gép továbbra is hibás volt. Azt kérdezi, mit tegyen, meddig várjon a hiba eltávolítására, s mit kell a javításért majd fizetnie. Magánszemélyek az 1982. évi 158. számú kormányrendelet szerint a nemzeti bizottság által kiadott engedély alapján végezhetnek kisipari (javító, karbantartó) munkákat. Ebben az engedélyben a nemzeti bizottság meghatározza azt is, hogy milyen áruelőirások (órabér, stb.) érvényesek az illető szolgáltatásokra. A rendelet értelmében a jogosult kisiparosnak csak akkor kell az átvételről, az elvégzett javítás terjedelméről és az érte fizetett TISZTELT POLGÁRTÁRSAK, a Zberné suroviny nemzeti vállalat köszöni Önöknek a segítséget, amelyet a hulladék üvegcserép gyűjtése során nyújtanak neki, s háztartásaik üveghulladékát a lakóhelyükön található kék és zöld konténerekbe gyűjtik. Kérjük Önöket, hogy az üvegcserép gyűjtése során tartsák be AZ ÜVEGEK ÉS POHARAK SZÍNBELI MEGKÜLÖNBÖZTETÉSÉT A kék konténerek a fehér üveg gyűjtésére, a zöld konténerek a színes üveg gyűjtésére szolgálnak. Mivel a piszok és a különféle keverék anyagok ezt a hasznos nyersanyagot értéktelenítik, kérjük Önöket, hogy a konténerekbe ne rakjanak: fémkupakokat és parafadugókat műanyag fedeleket porcelánt üveget, amelyben festék vagy különféle vegyi anyagok maradtak. Az Önökkel való további sikeres együttműködés reményében a ZBERNÉ SUROVINY nemzeti vállalat összegről nyugtát adnia, ha ezt a megrendelő külön kéri. Az ilyen javításokra nem vonatkoznak a nemzeti bizottság által meghatározott szállítási határidők, sem azok a garanciális határidők, amelyek alatt az esetleges hibákat ki kell küszöbölni. Ez azt jelenti, hogy a megrendelőnek mindig meg kell állapodnia a javítás határidejében és az esetleges hibák kijavítására szolgáló további időben. Ha ilyenben külön nem állapodtak meg, akkor a kisiparosnak a felmerült hibát a körülményeknek vagy a szolgáltatás (javítás) jellegének megfelelő időben kell kijavítania. Ha ezt nem tenné meg, akkor olvasónknak a bírósághoz kellene fordulnia, hogy az kötelezze a kisiparost a javításnak bizonyos határidőben való elvégzésére, illetve a hibák eltávolítására. A javításért járó összeg nem haladhatja meg a végzett munkáért az érvényes árelőírásokban megszabott díjat (órabér, anyagköltség stb.). D. Péter munkajogi ügyben kér tanácsot Három hete belépett dolgozni új munkahelyére, de eddig még nem kapott írásbeli szerződést. A belépéskor azt mondták, hogy egy havi próbaidőre veszik fel. Eddig még azt sem mondták meg neki pontosan, hogy mennyi fizetést (órabért) fog kapni. Azt kérdezi, helyesen jár-e el a munkaadója ? Kihez fordulhatna a panaszával. A munkaszerződést a Munka Törvénykönyve 32. szakasza értelmében írásban kell megkötni. Ebben fel kell tüntetni a végzendő munka jellegét (a dolgozó munkakörét), a munkahelyet (a község, az üzem megjelölését), valamint a munkábalépés napját. A szerződésben rendszerint fel kell tüntetni a megfelelő bér- vagy fizetési osztályba való besorolást is. Ez azonban nem kötelező. A munkaszerződés egy példánya a munkaadónál marad, egy példányt pedig a dolgozónak kell kapnia. A munkaszerződés azonban érvényes akkor is, — a dolgozónak igénye van fizetésére is —, ha a szerződést csak szóban kötötték meg, s nem állítottak ki írásbeli szerződést. Csak a próbaidő kikötésének érvényességéhez kell az írásbeli szerződés. Próbaidőt legfeljebb egy hónapra lehet kikötni. Hoszszabb próbaidő kikötése, vagy szóbeli megállapodás érvénytelen! Olvasónk forduljon munkaadója személyzeti osztályához és követelje az írásbeli munkaszerződés kiadását. Esetleg kérje a szakszervezeti üzemi bizottság segítségét. Az írásbeli szerződés később is fontos lehet, mert az ebben foglalt munkafeltételek megváltoztatásához — amihez a munkaadó és a dolgozó közös megegyezése szükséges — (így pl. a munkakör megváltoztatása, vagy az eredeti munkahelytől eltérő munkahely kijelölése) szintén csak írásban történhetik. Egy hónapnál rövidebb időre kötött munkaviszony esetén a munkaadó csak akkor köteles írásbeli szerződést kiállítani ha ezt a dolgozó kifejezetten kéri. Dr. B. G.
