A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-09-21 / 39. szám
Hallottukolvastuklattuk Heike Daute július 26-án 740 centiméteres ugrásával új NDK csúcsot állított fel. Mégsem ez volt életének legjelentősebb napja. Két nappal később férjhez ment a Wismut Gera kapusához, Andreas Drechslerhez. Már hatodik éve tart Streőno várának rekonstrukciója, a romokat konzerválással védik a további omlástól, a főbástyát pedig a turisták számára kilátótoronnyá alakítják. A gondolkodó címet is adhatnánk Prandl Sándor felvételének, amelyet egy néprajzi kiállítás előcsarnokában készített. TELEVÍZIÓ Csak semmi pánik... Vajon mi lehet az a pritamin? A film vége felé kiderül: tubusos paprika-krém, amiről közismert; sok benne a vitamin ... Körülbelül ennyit ér ez a Piedone-filmek mintájára készült krimiparódia, mint a pritamin-vitamin szópár sugallta „csacska” rigmus. (És akkor — csacska — még kíméletes is va-. gyök. Igaz, nemcsak a filmhez, hanem saját kis rigmusomhoz is ...) 1981-ben készült el az első Bujtor-film, A Pogány Madonna. Bujtor István novellájából a film rendezőjével, Mészáros Gyulával közösen irt forgatókönyv alapján egy jó, biztos vonalvezetésű, feszült krimi született. Szórakoztatott; elégedetten bólintott a néző (és a szakma is): végre egy jó magyar krimi. Feltehetően ez a siker „inspirálta" Bujtor Istvánt, hogy folytassa, ami egyszer „bejött". A szándék tiszteletreméltó, és jogos, hiszen a film egyrészt „ipar", másrészt óriási a közönségigény az effajta szórakoztató műfaj iránt. Talán túl kevés idő jutott a film „elmélyültebb" átgondolására, de tény, hogy az 1982-ben készült Csak semmi pánik... csupán valamiféle halvány mása a korábbinak. Még annak ellenére is, hogy a Kardos őrnagyot játszó Kern András, aki — s ezt ezzel a szerepével is bizonyította — a „legmegíratlanabb” figurából is életet tud csiholni, most is kitűnő volt. Székhelyi József is remek színész, mégis A Csak semmi pánik... Pötyijeként számomra azért volt hiteltelenül „nevetséges", mert az összes fontos információt, hírt éppen ő közötte, miközben oly hihetetlenül dadogott, hogy az már nem is filmötlet, hanem annál sokkal kevesebb ... Bánhidi László (Matuska), a Balaton-melléki idegenforgalom ügyeletes betyárja és „népzenésze" önmagában tetszett, csak a film egészét vizsgálva — az a gyanúm —, arra kellett, nehogy túl hamar véget érjen a történet. A vetítési idő kötelez! Csakhát: a motorkerékpáron száguldozó apáca, a heti- * kopterről kötélen leereszkedő főhős (francia filmekben gyakran látható) ötletét ugyanúgy nem szabad túlzásba vinni, mint az idegenforgalom számára virágzó „ungarische folclor"-ötletét. Mert egyszerűen unalmassá válik. Mint ez a film. Kiss Péntek József KÖNYV Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül A Hét ez évi 33-as számában Szabó G. László felhívta az olvasók figyelmét Kovács András készülő új filmjére A vörös grófnőre. A film kapcsán nem haszontalan dolog belelapozni a „vörös gróf' magyarul írt, majd angolra fordított emlékirataiba, amely 1956-ban angolul jelent meg először; magyar változata Hit, illúziók nélkül címmel 1977-ben látott napvilágot, s a közelmúltban újra kiadták. E szűk keretek között nehéz az általánosságokat elkerülve érdemben szólni erről a nagyszerű könyvről. Főleg akkor, ha figyelembe vesszük Györffy Sándor jelzését, hogy Károlyi élete utolsó évtizedének feldolgozása a történelemtudomány megoldatlan feladata. A jól megszerkesztett, élvezetes önéletrajz olvasásakor elkísérjük Károlyit a fóti kastélyban eltöltött ifjú évektől a lélekölő emigrációsors másodszori újravállalásáig. Egyben tanúi vagyunk egy önmagához hű, a társadalmi igazságokat soha eltakarni nem akaró ember eszmei, politikai, jellembeli fejlődésének. Károlyi túllépte arisztokrata neveltetését, eljutott a közép-európai magyar szupremáció támogatásától a szocializmus gondolatáig. 1916-ban életre hívja a Károlyi-pártot. Programja többek között a háború befejezése, általános, egyenlő, titkos választójog, önálló vámterület, hadsereg, perszonálunió. A háború alatt különbékéért küzdött. Károlyi az önéletrajzban részletesen kitér a köztársaság kikiáltásának körülményeire, továbbá arra, hogy miért szakadt két részre a Károlyi-párt, miért járult hozzá, hogy letartóztassák a KMP vezetőit, mi okból adta át a hatalmat Kun Bélának ... stb. A bukás után Podébrady, majd Fiume következik. Itt kezdi írni a szóbanforgó könyv első sorait; Villach, Split, Dubrovnik majd Cardiff önkéntes száműzetésének további állomásai. A szerző utal könyvében arra, hogy az emigrációban ismerte meg a „liberális hagyományokban gyökerező civilizációt". Anglia otthont adott neki, Magyarországon viszont hazaárulási pert indítottak ellene. Megjárta Mexikót, Amerikát, találkozik Chaplinnel, Upton Sinclairrel, rengeteg emigráns magyarral, 1932- ben a Szovjetunióban jár, kiáll Sallai, Fürst, Karikás Frigyes és Madzsar József mellett, a londoni rádióban buzdít a fasizmus elleni harcra. Meghatóak Károlyinak a felszabadulás utáni hazaérkezéséről beszámoló sorai. Kovács Tibor Szokolay Katalin: És a varsói gettó felkelt... Bizonyára sok ember látta ezt a felvételt, amelynek előterében, Jürgen Stroop SS-tábornok, a varsói gettó megsemmisítésével megbízott hitlerista parancsnok áll és figyeli, mint vetik alá magukat az égő házak ablakaiból az ellenálló zsidók, akik ugrás közben még német golyót is kapnak. A varsói gettóról s a felkelésről, amely 1943 áprilisában-májusában rengette meg a lengyel fővárost — könyvtárnyi könyvet írtak, de még mindig nem elegendőt ahhoz, hogy mindenki elolvasson egy ilyen könyvet, s elgondolkozzon azon, milyen infemója volt az emberi létnek a varsói gettó, a fajigyűlöletnek eme rettenetes gyűjtőtábora. Csak dicsérhetjük Szokolay Katalin vállalkozását. Könyve Hitler lengyelországi hadjáratától tárgyalja a történteket, természetesen a háborús eseményeknek azokat a mozzanatait, amelyek összefüggtek a lengyel zsidóság sorsával. Nem is lehet szavakba foglalni, mit éltek át a lengyel zsidók a németek által megszállt területeken, de főképpen Varsóban. A kis- és nagy gettó falai közé közel félmillió embert zsúfoltak össze úgy, hogy a szobákban egymás hegyén-hátán szorongtak az emberek éhezve és betegen. Közben ezerszámra irtották őket a németek, sokan öngyilkosok lettek, másokat a ragályos betegség vitt el. „Ilyen körülmények között a tífuszjárvány már hétköznapi jelenségnek tűnt, a halál szinte jótétemény volt. Újságpapírral leterített hullák a járda mellett, könyörgő, mezítelen gyermekek csoportjai az utcákon ..." — írja könyvében Szokolay Katalin. Végül elkezdődött a zsidók elhurcolása és likvidálása. Ekkor a gettóba kényszerített zsidók legjobbjai elhatározták, nem adják magukat önként a halálnak, küzdeni fognak a hitleristák ellen. S az ifjúsági csoportok megalakítottak egy félkatonai szervezetet, amelyből kialakult a Zsidó Harci Szervezet, a ZOB. Ez a szervezet robbantotta ki a felkelést. A németeknek nem volt könnyű dolguk 1943 áprilisában-májusában, a felkelés idején sokan otthagyták fogukat a gettó falai között. Kegyetlen öldöklés folyt, több mint ötvenezer embert öltek meg a németek, hiszen túlerőben voltak, nehéz fegyvereket, sőt bombavetőket is bevetettek a zsidók elleni harcba. Az áldozatvállalás sem volt hiábavaló. Felrázta az elnyomott lengyeleket, felrázta a világ népét. (dénes) HANGLEMEZ Köszönet a boldog évekért / A Záíay-Vámosi művészházaspár az ötvenes évek eleje óta ott szerepel a könnyű muzsika legnépszerűbb interpretálóinak listáján. Igaz ugyan, hogy a rock-muzsika térhódítása a hatvanas években és a hetvenes évek elején kissé háttérbe szorította azt a műfajt, melynek ők élvonalbeli képviselői voltak, de ekkor nem csüggedtek el. Tudtak és akartak újítani, s az újítás sikerült is — mégpedig nagyszerűen. Tehetséges fiatal zeneszerzők és szövegírók, mint pl. Victor Máté, Wolf Péter, Máté Péter, Schöck Ottó, Bradányi Iván és S. Nagy István új dalokat írtak a népszerű müvészházaspárnak és 16 évi szünet után, 1976-ban megjelent első „új stílusú" nagylemezük, melyből jó két év alatt több mint negyedmillió darab fogyott el, tehát „Platina-lemez" lett. Ezután két újabb lemezük is elkészült, s azokból is több mint százezer darab került eladásra. Mi a titka sikerüknek? Az, hogy szebbnél-szebb dallamú, tehát valóban melodikus dalokat adnak elő a lemezeken, magyar szerzők népszerű dalait és világslágereket, köztük örökzöld melódiákat is magyar szöveggel és ötletes új zenei átdolgozásban, remek hangszereléssel, sok esetben a ma annyira népszerű diszkó-muzsika stílusában. Legutóbbi, negyedik nagylemezük, amely „Köszönet a boldog évekért" címmel jelent meg, szintén nagy siker lett. A lemez 16 különféle zsánerű dalt tartalmaz. A magyar szerzők dalai minden tekintetben állják a versenyt a lemezen szereplő világslágerekkel, ami érthető is, hiszen szerzőik napjaink élvonalbeli alkotói: Máté Péter, Wolf Péter, Schöck Ottó, Victor Máté és mások. A világszámokat többek közt A. Lara „Granada", M. Jary „Ritmus legyen", J. Bragg — R. Rilley „úgy koppan az eső" és Yradier „La Paloma" című száma képviselik. A Záray-Vámosi házaspár előadói stílusát ezúttal is a könnyedség, a muzikalitás és a hangulat tökéletes megragadása jellemzi. Sági Tóth Tibor 9
