A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-13 / 29. szám

Következő számunk tartalmából:

Miklósi Péter:

S. 0. S. A SZTRÁDÁN

P. Breier: FIATALON A FELKELÉSBEN

Zs. Nagy Lajos: KUNYHÓK ÉS VÁRKASTÉLYOK

Lacza Tihamér interjúja dr. Csuka Gyula agrárgenetikussal

Hajdú András: FURCSASÁGOK A HAVEL VIDÉKÉN

Új sorozatunk: SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPTÁNCOK

Címlapunkon Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László müvészházaspár. Interjú a 8. oldalon. Fotó: Prand!Sándor

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Kral Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlace, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. t. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Ko- Sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11.

Hétvégi levél

Július a nyári szabadságok, kirándulások ideje. Egyre többen keresik fel az üdülőközpontokat a folyó- és tóparti helyeket sőt a vízzel teli kavicsgödröket is. Ki autóval, ki kerékpárral, ki gyalogszerrel, hátizsákkal a vállán — ez a legegészségesebb — indul a természetbe, hogy kipihenje az egész évi munka fáradalmait, esetleg még jobban kifáradjon a megerőltető túrákon.

Az utak forgalma megnövekszik, a vízparton nagy a zsúfoltság és a gyerekek féktelen örömmel fickándoznak a vízben. Sajnos, ebben a hónapban olvassuk az újságok baleseti krónikájában az első megdöbbentő és szomorú híreket: M. N. hétéves kisfiú megcsúszott a nedves folyóparton és a víz hulláma elsodorta, vagy D. £ nyolcéves kislány hirtelen kifutott az úttestre, az autó már nem tudott idejében lefékezni... De ugyanúgy megdöbbent annak a fiatalembernek az esete, aki túlbecsülte erejét és a tó közepén fulladt a vízbe. Vannak olyanok is, akik csónakázni mennek és közben megfeledkeznek arról, hogy nem tudnak úszni. Hány csónak borul fel évente, vidámnak induló kirándulás közben, azt csak a baleseti statisztikából tudjuk meg. Pedig ma már az iskolákban, sőt az óvodákban is bevezették az

úszóoktatást. Egyre több gyerek sajátítja el az úszás alapelemeit. Nemrég a televízióban láttam egy sportfilmet, és abból kiderült már a csecsemőket is tanítják úszni, és sikerrel!

Használjuk ki a nyár örömeit, pihenjünk, szórakozzunk, de vigyázzunk a magunk és mások testi épségére, hogy a baleseti krónikák a nyár folyamán egyre ritkábban jelenjenek meg a lapokban.

A fiatalok nagy része nyáron azonban nemcsak üdülni, kirándulni megy, hanem dolgozik is. Megkezdődnek a nyári brigádmunkák. Tavaly közel hatvanezer közép- és szakiskolai tanuló jelentkezett nyári munkára és ezek a fiatalok több százezer koronás értéket termeltek az üzemekben, a szövetkezet földjein, és egyéb munkahelyeken. A nyáron is körülbelül ugyanennyi diák indul két-három hétre munkába.

Van, aki most ismerkedik meg először egyegy gyár, ipari vagy mezőgazdasági üzem belső életével, munkarendjével, és nem mindegy, hogy milyen benyomások érik, hogyan fogadják. A legtöbb fiatal érzékenyen figyel minden kirívó esetre, teli van lelkesedéssel, szívesen meghallgatja a szaktanácsokat tanulni és persze keresni is szeretne, hogy a

Somogyi László belkeresk edelmi miniszterhelyettes

..... A mezőgazdasági-éJe/miszeripari komplexum, az építőipar, a vegyipar és a közszükségleti iparágazatok számára fokozni kell az olyan korszerű és nagy teljesítményű gépek gyártását, amelyek lehetővé teszik, hogy erőteljesebb haladást érjünk el a kereskedelemben igényelt termékek minőségének, választékának és műszaki színvonalának javításában."

(Részlet Josef Hamannak a CSKP KB 10. ülésén elhangzott beszámolójából.)

Mindnyájan vevők vagyunk.

Mindenkinek akad kereskedelmi „élménye".

Az üzletekben indulatok csapódnak le. Nemcsak a mi indulataink, az eladóké is. És bár a kereskedők szinte szüntelenül „kirakatban" vannak, mégis keveset tudunk munkájuk nehézségeiről, azokról a gondokról, amelyek a becsületes boltost épp úgy bántják, mint a vásárlókat. Nem titok az sem, hogy a termelés és a kereskedelem kölcsönös viszonya akarva-akaratlanul az üzletek áruválasztékán is tükröződik; mint ahogy kár lenne „pult alá" rejteni: a minőség, az árubőség vagy az árukészletek alakulásának mikéntjével foglalkozó sajtóértekezleteket látogató újságíró nemegyszer azt tapasztalja, hogy az ebbe a témakörbe sorolandó gondokért járó felelősséget — mind a termelés, mind a belkereskedelem — sok esetben egymásra

keresett pénzből megvegye a rég óhajtott magnót, versenykerékpárt és egyéb személyes dolgokat. De bosszantja az. ha szervezetlenséget, fegyelmezetlenséget lát a munkahelyén, ha anyaghiány miatt órákig áll a munka, ha csak arra használják fel őt hogy felseperje a gépek körül a forgácsot vagy elküldjék a büfébe egy-egy palack sörért.

A példamutatás, a pontos, folyamatos munka, a feladatok időbeni elosztása, az elvtársi, őszinte légkör sokat segíthet abban, hogy a fiatal később is jó érzéssel gondoljon első munkahelyére. És ha majd kikerül az iskolából, a munkát ne valami fölösleges rossznak, kényszernek érezze, hanem tényleg legyen az számára a becsület és tisztelet dolga.

hárítja. Valóban közérdekű témáról lévén szó interjút kértünk Somogyi László mérnöktől, az SZSZK belkereskedelmi miniszterhelyettesétől, akivel a belföldi piac áruellátásának helyzetéről és a vevők, illetve a vásárlók időszerű gondjairól beszélgettünk.

— Nyakunkon a nyár, itt a turistaidény! Milyen lesz hát a következő hetek és hónapok árukínálata: szerényebb vagy gazdagabb a korábbi esztendőknél ?

— Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy üzleteinkben lényegesen több áru van, mint akár a tavalyi év hasonló időszakában; az alapvető élelmiszeripari cikkekből pedig úgyszólván korlátlan a kínálat. 1983 nyarához viszonyítva például hét-nyolc százalékkal több tej, tojás, juhtúró és egyéb tejtermék van a piacon. Kielégítő a sajtellátás is,

(Folytatás a 12. oldalon)

2