A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-07-06 / 28. szám

A HÉT galériám

LORINGZ

ZSUZSA

A prágai Képzőművészeti Főiskola ötödéves hallgatója.

1954-ben született. A bratislavai magyar gimnáziumban érettségizett. Kosik József rajztanár szakképzett irányítása azonban már az alapiskolán felkeltette a képzőművészet iránti érdeklődését.

A főiskolára való bekerülése nem ment simán. Mielőtt a — Ladislav Cepelák professzor által vezetett — grafikai szakra bekerült volna, néhány évig szülővárosában, Bratislavában dolgozott. Közben meséket írt, melyeket maga illusztrált. Érdeklődő művészetére a legnagyobb hatást talán vajkai (Vojka nad Dunajom) tartózkodása tette, ahová húszévesen, férjhezmenetele után került. Apósa a csallóközi mondahagyomány élő őrzője és közvetítője volt számára. A Duna mente meséttörténelmet összeszövő regéi — akárcsak a püspöki Nagy József grafikusművészt —, az ő mesére amúgy is hajlamos lényét is megbabonázták. Jelen munkáinak többsége ebből a forrásból táplálkozik (Pl. a Csallóközi boszorkánymesék című, két színnel készített ciklusa).

A Fák című kőnyomat-sorozatban ugyancsak csallóközi témát dolgoz fel, ezúttal azonban a látott valóság ihlette meg. A Duna menti táj lápos talajából kinövő, jellegzetes, göcsörtös fűzfákat ábrázolja. Nem ő az első, akinek e száraz, felfelé nyúló ágak görcsösen az égbe kapaszkodó emberi kezeket juttatnak eszébe. (Lőrincz Gyula — aki mindössze névrokona a fiatal képzőművésznek — csallóközi tájképein hasonló kétségbeesett fákat-kezeket ábrázolt, más módszerrel ...).

Lőrincz Zsuzsa figuráinak kifejező, szinte drámai (tragikus) kubisztikus stilizáltsága a hazai művészek közül a nagy grafikus-előd, Koloman Sokol alkotásaival rokon. A külföldi művészek közül grafikái (pl. Mosónők c. hidegtű-sorozat) leginkább a kiváló német, szociális beállítottságú grafikusnő, Káté Kollwitz munkáit, valamint a belga C. Meunier és az angol Henry Moore robusztus szobrait idézik. A megformálás plaszticitása lenyűgöző hatást kölcsönöz munkáinak. A plasztikus meglátás szobrászi készségről is tanúskodik. Négyszemközt bevallja, hogy szokott samottagyagból szobrokat készíteni és szeretne majd faragni is.

Prágába kerülve — a számára addig ismeretlen — modern cseh művészet, főleg pedig a jelenkori szobrászat mély hatást gyakorolt rá. Grafikái a cseh szürrealistákkal is mutatnak néhány rokon vonást.

Lőrincz Zsuzsa: Felsőcsallóközi népmesék (színes rézmetszet, 1983). Magántulajdon.

Fotó: Prandl Sándor

Ami Lőrincz Zsuzsa alkotómódszerét illeti : legszívesebben szabad grafikai lapokat készít, viszonylag elég nagy méretűeket, de az illusztrálás is közel áll hozzá.

1983 tavaszán Dunaszerdahelyen (Üun. Streda) önálló grafikai bemutatója volt, majd 1983 őszén Csallóközaranyoson (Zlatná na Ostrove) négy képzőművésztársával közösen állított ki (köztük Dúdor István és Dolán György festőművészekkel . ..).

A. GÁLY TAMARA