A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-09-07 / 37. szám

Közülük egy mégis hajlandó „vallani" magáról azzal a kikötéssel, hogy sem a nevét, sem a munkahelyét nem írom meg. Inkább fiatal, mint középkorú. A szeme kissé tört, fáradt. Bizonytalan a tekintete, ugyanakkor azonban mégis ott pislákol a szemében a reménykedés Jialvány fénye: talán, talán sikerül jobb útra térnie, ha mégoly nehéznek tűnik is. — Nem voltak súlyos gondjaim, nem csalódtam a feleségemben, gyerekeim­ben — kezdi a mondókáját a belső izgalomtól és szorongástól kissé reked­tes hangon. — Nem azért fordultam az italhoz. Hogy miért? Magam sem tu­dom. Egyszerűen belesodródtam és egyre többet ittam ... Az egyik napos szeszt másnap megfejeltem, és ez így ment hétről-hétre, hónapról-hónapra. Állandóan kótyagos voltam ... Kóvály­gott a fejem, hányinger környékezett, reszketett a gyomrom, a kezem ... egy­szóval kikészültek az idegeim. Ok nélkül is felbőszültem, s garázdaságra vete­medtem: ütöttem a feleségem, az sok alkoholellenes klub működik, ahol rendszeresen találkoznak a volt pácien­sek, elszórakoznak, színvonalas előadá­sokat hallgatnak, s közös kiránduláso­kat szerveznek... — Visszatérve a munkájukra: milyen gondokkal küzdenek? — A kisebb-nagyobb nehézségeken kívül, ami a mindennapi munkánk vele­járója, az a legnagyobb gondunk, hogy kevesen vagyunk — mondja a főorvos kissé kesernyésen. — Példának okáért azonnal felvehetnénk hat orvost... Többször jártunk már a végzős hallga­tók közt, hogy idecsalogassuk őket, de eddig minden igyekezetünk hiábavaló­nak bizonyult. Pedig aki a gyógyászat­nak ezen a területén szeretne dolgozni, nálunk nagy lehetősége nyílna arra, hogy kiélje magát és elmélyüljön a munkában ... Azonkívül gyönyörű a környezet, jó a levegő, csend és nyuga­lom van, rendelkezésre állnak a már említett sportlétesítmények, s autóval a kultúra is könnyen elérhető. És még valami: a Zselizi (Želiezovce) Állami Szép, rendezett a környezet. anyósomat, ütöttem a gyerekeimet, a munkához semmi kedvem ... Kölcsö­nöket kértem, de már azt sem kaptam, innom pedig kellett. Szörnyű helyzetbe kerültem, s végül a sok-sok unszolásra és rábeszélésre idejöttem. Mindenáron le akarok szokni az italozásról... — Úgy érzi, sikerül? — Nem tudom, de nagyon aka­rom ... Hiszi vagy sem, álmomban gyakran iszogatok, s ha tudná, milyen jólesik ... Kemény válaszút előtt ál­lok ... nem lesz könnyű ... — A megelőzés érdekében mit lehet tenni ? — fordulok kérdésemmel a főor­voshoz. — Az alkoholellenes nevelést már gyerekkorban el kell kezdeni a család­ban, az iskolában, az ifjúsági szerveze­tekben. Az ifjúságot rá kell szoktatni a nemes szórakozásra, meg kell velük szerettetni a sportot, a természetet, az állatokat, hogy a világ fontos részének •érezzék magukat, s hogy büszkék le­gyenek emberi mivoltukra ... Továbbá az innen kikerülő embereket minden eszközzel segíteni kell, hogy teljes érté­kűnek érezzék magukat társadalmunk­ban ... Szerte az országban ma már Gazdaság Rozina telepén „versenyistál­ló" van kitűnő lovakkal. A SZISZ szerve­zésében megalakult a lovagló szakosz­tály 85 taggal. Gyerekkorom óta szere­tem a lovakat, s hetente kétszer eljárok lovagolni a három fiammal együtt. Kér­dem én: hol adatna ez meg másutt a magamfajta embernek?... És az sem utolsó szempont, hogy intézetünkben az orvosok a fizetési „plafont" kapják, ráadásul itt, vidéken a megélhetés is olcsóbb, mint például a fővárosban ... És a lakáskérdés. Gondolja el, kérem, hat korszerű lakásegységünk áll üresen! — Ha teljesíteni tudnám három kéré­sét, mit kívánna? — Hogy mit? — mosolyodik el a szimpatikus főorvos. — Először: mi­előbb teljenek meg az üres lakások fiatal orvoslakókkal... Másodszor: mi­nél hatékonyabb és eredményesebb munkát tudjunk végezni a társadalom javára és hasznára ... Harmadszor pe­dig jó egészséget minden embernek, és tartós békét a világnak ... LOVICSEK BÉLA (A szerző felvételei) A gyógykezeltek sportolhatnak is. Néhányan éppen röplabdáznak... Háttérben az üresen álló lakások. Karol Hollý főorvos kedvtelése a lovaglás. Jól érzi magát a Gordon nevű paripa nyergében... (balról). A másik lovat Ján Kuchárik, a lovas szakosztály hivatásos edzője üli meg. 5

Next

/
Thumbnails
Contents