A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-31 / 36. szám
nie, befödni holmi lyukakat a költségvetésén, ezért most azt sem tudja közölni nyájas olvasóival: hány órára lett kész a Mihálykapu utcai háztető. És hogy mibe került: azt csak a Magasságos Tetőfedő tudhatja ...! ELRABOLTÁK BÁBU Kedves Tibor! Talán nem tartod szentségtörésnek, hogy megírom ezt a furcsa históriát. (Hiszen volt neked humorérzéked, én már csak tudom, többször is lejöttél hozzán hajnali négy órakor hogy közöld: Lukács Györgynek végképp nincs igaza Madáchot illetően). Másik zárójel: (Hogy mi volt ebben a humoros? Hát épp ez: te pontosan tudtad, engem hajnali négy órakor egy csöppet sem érdekel az Ember tragédiája, még kevésbé Lukács véleménye róla. De azért mondtad és mondtad a magadét. És másnap azon nevettél, hogy én nem emlékszem semmire, és hogy ilyen emlékezőtehetséggel legföljebb instruktor lehetek valamelyik kulturális szervezetünknél, nem pedig komoly költő. S a leghumorosabb az, hogy még ez, még komoly instruktor sem lehettem, a költészetről nem is beszélve!) Tehát ezek után, gondolom, nem tartod blaszfémiának, hogy egyszercsak elrabolnak Téged éntölem ... Vagyis: hogy ezt most megírom. Tudtam, hogy rengeteget mászkáltál az egykori partizánok után és hogy erről elég sokat írtál. Mivel most én is találtam egy hajdani talpraesett partizánt, azt gondoltam, már csak az arányok betartása miatt is, előkeresem a cikkeidet és elolvasom, hátha megtudok valamit, amit csak te tudtál... c. tanulmányában a bizánci alapon épült oszmán-török központtal, a „modern história fel nem dolgozott fejezetével" foglalkozik. A világ egyik legszebb városának tartotta Sztambult, amely „két hatalmas kultúra örököse és őrzője". Közben kitér a városfejlesztés problémáira is, s erre a hasznos következtetésre jut: „nem szabad felejtenünk, hogy a városépítés, fejlesztés és szabályozás nemcsak technikai, de művészi feladat is". Márton és György c. művészettörténeti tanulmányában a két kolozsvári testvér magyar származását bizonyítja, s halhatatlan alkotásuk, a prágai Szent György-szobor eredetiségét magyarázza. Szerinte „nem akadt egyetlen külföldi művészettörténész — magyar is csak a legutóbbi időben —, aki megkockáztatta volna azt a természetes lehetőséget, hogy a magukat kolozsváriaknak valló művészek magyarok, és Szent Györgyszobruknak sajátossága — többek közt — az ő lelkiségüket, látásmódjukat is tükrözi". Pedig, amint néhány sorral odébb írja; a megállapítások csupán feltevések, melyeknek „a világon más alapúk nincsen, mint egyszerű tagadása a nyugati kuítúmépekével egyenlő értékű magyar művészeti termelés lehetőségének". Értékes tanulmánya a laikus számára is izgalmas olvasmány: jól eligazít bennünket történelemben, művészeti kérdésekben egyaránt. CSÁKY KÁROLY Fotó: Könözsi Kitéptem két cikkedet egy régi újságból, de mivel elolvasni otthon már nem maradt időm, összehajtogattam és betettem a farzsebembe. Ki gondolta volna, hogy még mindig vannak nálunk zsebtolvajok! Én általában a farzsebemben hordom a pénzem — ha van. Az a gyanúm, hogy valamelyik kis zsebmetszö ezt észrevette. És ekkor... azt is észrevette, hogy a zsebem tele van pénzzel. Mert. szegény, honnan is tudhatta volna, hogy az én zsebem Bábi Tibor partizán-riportjaitól dagad? Kedves Tibor! Csupán az történt, hogy ellopták tőlem a te összes partizánodat. Valószínűleg azt gondolták, hogy: kemény valuta. Kérem szíves, túlvilági, elnézésedet. De a televízió időről időre megismétli a népszerű sorozatot, s olyankor ismét meggyőződhetek róla, hogy a hős kapitányt nem felejtették el... — Mondjon valamit az „Európai történet" című filmről. — Politikai témája van, rendkívül időszerű. Ma bármely burzsoá lap hasábjain tucatnyi olyan bűncselekményről vagy botrányról olvashatunk, melyek a választási harcokkal függnek össze. A monopóliumok és támogatóik semmilyen eszköztől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy a hatalmi szervekbe a számukra legmegfelelőbb jelölteket juttassák be. Erre a legváltozatosabb módszereket használják: a cselszövéseket, a korrupciót, a csalásokat, a zsarolásokat és gyilkosságokat ... A film témáját tehát az életből meriti. S az életben kiéleződött harc folyik. Tétlenül szemlélni az események alakulását — véleményem szerint — napjainkban egyenlő az öngyilkossággal... — Nyugaton manapság sokan komédiásoknak tartják a színművészeket olyan embereknek, akiknek a hivatásuk szinte meghatározza, hogy kívül maradjanak mindenen, ami a politikával függ össze ... — Ezzel soha nem fogok egyetérteniIA színművészt nem lehet elválasztani országának, népének életétől. És amikor az ország nehéz napokat él át, a színművész, ha valóban hazafi, maradhat-e közömbös? Érthető, hogy felénk, a kultúra területén tevékenykedők felé külön figyelemmel fordulnak. A mai bonyolult helyzetben ez a felelősségtudat a százszorosára nőtt. Éppen az ország politikai életében részvételünktől, valamennyiünk önfeláldozó munkájától függ, milyen lesz a szocialista Lengyelország holnapja. Vlagyimir lljics Lenin azt mondotta, hogy a kommunista eszmék propagálására minden fórumot fel kell használni. S mi, kommunisták, ilyen fórumnak tekintjük a filmet és a színházat, a televíziót és a rádiót. Mi megértettük, hogy csak alkotó munkával lehet leküzdeni azokat a nehézségeket, melyekkel a népi Lengyelországnak az utóbbi években meg kellett birkóznia. — Ön elnyerte ,» legnépszerűbb lengyel filmszínész" elnevezést. Mi a véleménye a népszerűségről ? — Kérdéssel felelek: mi a népszerűség? Mi, színművészek, nem magunknak, hanem elsősorban a nézőknek dolgozunk. A szeretet, a figyelmesség, munkánk általános elismerése — ez a legnagyobb kitüntetés. — Melyik volt élete legörömtelibb napja ? — Ó, sok ilyen volt! Például az, amikor váratlanul felkértek életem első filmszerepére ... Gyönyörű emlék számomra a „Pedagógiai hösköltemény" című darab bemutatója. Makarenko — ez volt az első színházi szerepem. El lehet-e felejteni azt a napot, amikor átadták nekem a Kulturális és Művészeti Ügyek Minisztériumának megtisztelő Állami díját, majd a Honvédelmi Minisztérium első- és másodfokú diját? — Az élet: munka és küzdelem — mondja befejezésül. Mikulski. — Ehhez önfeláldozásra, erőre, derűlátásra van szükség. Könnyen járható út nincs sem az életemben, sem a művészetben. Tudnunk kell állást foglalni eszméink mellett. Szavainkkal és tetteinkkel. Mi, kommunisták vagyunk elsősorban felelősek azért, hogy békés és boldog legyen a haza, a szocialista Lengyelország jövője. ÚJ KÖNYVEK A LÓTUSZEVŐK SZIGETÉN címmel elbeszéléskötete jelent meg Rácz Olivérnek a Madách Könyvkiadó gondozásában. A szerző ezúttal egzotikus tájakon szerzett élményanyagát dolgozta fel színes történetekké. Az európai vagy épp közép-európai utas szemével villant fel érdekes képeket sajátos tapasztalatokat és élethelyzeteket olyan, számunkra távoli országok világából mint Egyiptom, Tunézia, Kuba, Mexikó. Új kiadásban jelent meg a Szépirodalmi kiadónál Móricz Zsigmond regénye a RÓZSA SÁNDOR. A híres múlt századi betyár, Rózsa Sándor alakjában az író a magyar szegónyparasztok és jobbágyok sorsát akarta megörökíteni, miként arról 1940- ben, a mű Írásakor nyilatkozott: „Nem életrajzot Írok, hanem mesét Nem egy rablót akarok glorifikálni, hanem egy mesehőst. Nem a magánvagyon elleni bűntetteket de a népdalok gavallérját mutatom be. Rózsa Sándor valóságos szimbólum ..." Az ókori világ kultúráját sikeresen népszerűsítő VOJTECH ZAMAROVSKY szlovák írónak szinte mindegyik régebbi könyve megjelent magyar fordításban is. A legújabbat ÉLŐ OLIMPIA címen, gazdag képanyaggal, mostanában adta ki a Madách könyvkiadó. Zamarovsky ebben a munkájában azt a páratlan élményt osztja meg olvasóival, amit az ókori Olümpia, az olimpiai játékok bölcsője nyújt a ma emberének, ha segítségül véve antik szerzők és modem kutatók tájékoztatásait fölidézi e játékok több mint ezeréves történetét a versenyküzdelmeket s a város mindennapjait. • * * A régi Prága külvárosában, egy „leendő utca soha fel nem épült házsorának első és utolsó házában" élt Jarosiav Havi Kék TAVASZ A HÁZBAN című kisregényének fiatal hősnője. E lány alakjában „Mint egy látomás, mint egy fénylő szentjánosbogár a bokorban, úgy jelent meg a szépség a ház szürke falai között De a falakból penészszag áradt s ő szabadulni akart a mindent megdermesztő hideg, szederjes öleléséből. Ki a napfényre! — csábította a fiatalsága." Magyarra már régen lefordított regényei után az 1943-ban, 47 éves korában elhunyt cseh Írót ebben a korai művében is mint a lélektani próza finom, pontos mesterét élvezheti az olvasó. A mű a Madách Kiadó Kiskönyvtár sorozatában jelent meg. * « * TÜNDELEVÉNY - ezen a kissé rejtélyes elmen jelent meg a Madách kiadó Főnix Fűzetek sorozatában Kendi Mária első önálló verseskötete. Nem ismerve is a szó régi, eredeti jelentését, ha eljátszunk vele, hangzásában ráétezhetünk arra a sajátos értelmezésre, amellyel a fiatal köftőnő látta el: valami tűnő, múló. elenyésző ragyogásra, fényre gyönyörre. Arra, amihez Kendi Mária éppen verseiben is szoktatja az olvasót: Mi nem vagyunk hozzászokva ezért hozzászokunk és örökkön szivárványt horgolunk: TÜNDELEVÉNYT <FV) 11
