A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-07-06 / 28. szám
előkelőségek, egyházi méltóságok mára már összezsugorodott földi maradványai vannak szépen, díszesen felöltöztetve, ami némileg enyhíti a látvány vérfagyasztó jellegét. Az egykori Lavra-lakók temetkezési módja egyedülálló. Egyrészt azért temettek Így, hogy bármikor láthassák halottaikat, másrészt ki akarták használni a balzsamozásra kiválóan alkalmas barlangi levegőt. A barlangok köveinek köszönhetően olyan összetételű itt a levegő, ami tartósítani képes az emberi testet. Különös, furcsa a látvány. A századokkal korábban élt életükben minden bizonnyal óriási hatalommal rendelkező uraságok, előkelőségek ma egyfajta látványosság, érdekesség lettek. Életükben bizonyára nem gondolták, hogy évszázadok múlva nem hatalmuk miatt lesznek félelmetesek. hanem puszta látványuk, emberi ábrázatuk kelt majd borzongást az emberekben. így látva őket — nehéz elképzelni akármelyik ura Ságot mint ezrek által rettegett hatalmast. A sors különös iróniája, hogy épp mellettük állva, velük szemtől szemben elmélkedhet erről az utókor. Úgy is lehetne mondani: a késői leszámolás, szembesítés nem maradt el! A barlangok különös levegője miatt nem ajánlatos hosszan lent tartózkodni. Az ember gyors léptekkel és kicsit megkönnyebbülve lép újra a felszínre, a napfényre. A Felső-Lavra udvarán újra szemügyre veszem azt a romhalmazt, amely egykoron székesegyház volt. A XI. században épült, egy Bizáncból Kijevbe hozott Mária-kép tiszteletére. Különös történelmi tanulság lehet a templom sorsa: sem a tatárhad, sem a tűzvészek nem tudták az évszázadok során elpusztítani, ám 1941- ben a hitleri hadaknak sikerült a földig lerombolni. Esteledik, mire véget ér a Barlang-kolostorban tett sétánk. Még gyorsan végigjárjuk az egyik épületben helyet kapott ateista nevelést szolgáló Tudomány és vallás című kiállítást, megnézzük a Lavra egyik nyomdájának épületét aztán ... ... aztán az utas rengeteg élménytől kóválygó fejjel beül a közeli hangulatos presszóba egy jó forró teára. Most az egyszer hagyom magam a pincémő által rábeszélni: a teához egy pohár pezsgő is jár! ZOLCZER JÁNOS A szerző felvételei BARÁTAINK ÜNNEPÉRE Minden év július 11 -én megemlékezünk a Mongol Népköztársaság állami ünnepéről. 1921. július 11-e a néphatalom megalakulásának kezdete egy olyan országban, amely az összehasonlíthatók között is a legelmaradottabb volt. Ebben az évben e történelmi esemény még egy kiemelkedő évfordulóval esik egybe. Az idén van hatvan- éve, hogy a Mongol Népi Párt a sorsdöntő jelentőségű harmadik kongresszusán a nevébe iktatta a forradalmi jelzőt és kimondta a Mongol Népköztársaság megalakítását. Ez értelemszerűen együtt járt a korábbi főpapi császárság, mint államforma megszüntetésével. A nagy jelentőségű kongresszuson a Kommunista Intemacionálét Bohumír Smeral elvtárs, a CSKP ismert vezetője képviselte. Smeral később is többször járt Mongóliában és tanácsaival segítette az ottani kibontakozást. A forradalom megszilárdításával építeni kezdték az államhatalom legfőbb irányító szerveit, elsősorban a választott parlamentet, a nagy Népi Hurált. A harmadik kongresszus azért is nevezetes a nemzetközi munkásmozgalom történetében, mert mindaddig példa nélküli feladatot vállalt, meghirdette az ország fejlesztésének nem kapitalista útját. Mongol barátaink mindig is hangsúlyozzák, hogy az eredmények, amelyeket ezen a még ki nem próbált úton haladva elértek, elválaszthatatlanok a Szovjetunió folyamatos segítségétől. Az elmúlt évtizedekben más szocialista országok — köztük hazánk — is igyekeztek a maguk képességei, lehetőségei szerint hozzájárulni a baráti Mongólia fejlődéséhez. Ebben a folyamatban különösen nagy jelentősége van a Mongol Népköztársaság 1962-ben elkezdődött KGST tagságának. Bár több mint harminc országgal van kereskedelmi kapcsolata, teljes forgalmának 97 %-át a KGST-országokkal, főként a Szovjetunióval bonyolítja le. Mongólia közel kétmilliós lakosságé nak nagy része állattenyésztéssel foglalkozik (az állatállomány mintegy 23,5 millió), de az ország nemzeti jövedelmének már több mint 30 %-át nemzeti össztermékének 44 %-át az ipar adja. Közismert, hogy hazánk olyan jelentékeny létesítmények létrehozásában, illetve üzemeltetésében vállalt szerepet, mint a bőrfeldolgozó ipar, vagy egy egész sor húskombinát. Mind a gazdasági, mind a korántsem jelentéktelen kulturális együttműködésünk a teljes politikai egyetértésre épül. Kapcsolatainkat a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlesztjük. A mongol nép megingathatatlan békevágyáról tanúskodik a Mongol Népköztársaság javaslata: Ázsia és a csendes-óceáni térség államai kössenek egyezményt a kölcsönös megnemtámadásról és az egymás elleni erőszak alkalmazásáról való lemondásról. Hazánk támogatja ezt a jelentős mongol kezdeményezést, amely szervesen beilleszkedik a szocialista országoknak a nemzetközi béke és biztonság megteremtése érdekében folytatott aktív külpolitikájába. S. Gy. Fotó: M. Piovarői 21
