A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-24 / 35. szám
Jogi tanácsok__________ MÉG EGYSZER A TURISTAFORGALOMRÓL Ki mit gynjt? GYÖKEREK, ÁGAK Ha figyeljük környezetünket, barátaink otthonát, riportot látunk művészek műterméből, gyakran találkozunk gyökerekkel, ágakkal, törzsekkel. Ezek gyűjtése is hobbyvá vált. Alkalmazásuk fő területe a lakásdíszítés, vagyis a lakás otthonossá, barátságossá, kedvessé tétele. A kiválasztott gyökerekkel vagy ágakkal természeti formákat viszünk környezetünkbe. Gyakran választunk szokatlan, érdekes alakú növényi ág- és gyökérrészeket. A szokatlanság elsősorban a gyökér jelzője. Amíg a hajtásrendszer formái, szimmetriái ismertek, megszokottak, addig a gyökerek, amelyeket a talaj takar, környezetüktől elválasztva, a levegő közegében szokatlanok, szeszélyesek lesznek. Ha a környezetéből kiragadott gyökeret nézegetjük, „furcsa" dolgok tanúi lehetünk. Úgy tűnik, hogy a talált darab hasonlít valamilyen élőlényre, pl. bagolyra. De miért keletkezett éppen ez a képzeletünkben? A korábbi emlékanyag formát ölt, és ebben a szituációban befolyásolhatja tisztogató kezünket a feleslegek eltávolításakor. Az is előfordul, hogy a tárgy a mozgás képzetét kelti. Nincsenek fejek, csupán az egymásnak feszülő testek, karok lendületét, kapaszkodását érzékeljük. Vagyis ha a fenti azonosulások bennünk végbementek, mintegy behelyettesítjük magunkat a térben elhelyezett tárgy lendületébe. A lakásban nemcsak komoly értékű vagy annak vélt műalkotásoknak van helyük. A gyökerek, ágak. mint hangulati elemek kedvessé teszik környezetünket, ha nem is „örökéletűek". Ezekkel is segíthetünk a környező világot barátságossá tenni. A gyökerek, ágak különlegessége, hogy az emberi viszonyokat, érzéseket, gondolatokat vagy hangulatokat, meglehetősen egyedi formában fejezhetik ki. Hol keressük a különleges alakú gyökereket, ágakat? A nagyobb folyók mindig hordoznak magukkal kiázott, kopott uszadékfákat. Válogathatunk a partra vetett vagy a vízben úszó darabok között. Sok érdekes alakú, korhadt ágdarab akad vízmosás-árkokban, nagyobb agyaggödrök partfalában, ahol a mállás már erősebb. Érdemes megnézni a kidőlt, korhadó fákat, illetve a lábon száradt fák szúrágással „díszített" ágait. Azok, akik már szinte vadásznak egy-egy jó formájú darabra, az utcák, a parkok fasorai alatt is böngésznek vihar után, amikor szinte terítve van a föld az alapanyaggal. Feldolgozhatjuk a lombjavesztett karácsonyfa ágörveit is a felette levő hosszabb ízközzel, és máris kész a tenyerek között pergethető habaró. A feldolgozás módszere eltérő lehet. Hagyhatjuk érintetlenül is, ahogyan találtuk. Ilyenkor mindössze a földet keféljük le róla óvatosan. A féregtelenítés azonban sohasem maradhat el! Legegyszerűbb módja a forrázás. Ha a kérget rajta hagyjuk „kiválasztottunkon", számíthatunk a szúbogarak megjelenésére, Kéreg nélkül is felhasználhatjuk gyökér- és ágdarabjainkat. A felesleges részek eltávolítása után faragással, fűrészeléssel alakíthatjuk tovább. Több olvasónk kérdésére közöljük, hogy a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium 1984. május 18-án kelt 54. számú hirdetménye szerint, amely a Törvénytár 1984. június 15-én kiadott 11. számában jelent meg, 1984. július 1 -e óta a külföldről hazatérő csehszlovák állampolgár vámmentesen hozhatja be a külföldön ajándékba kapott árut, s azt, amit az érvényes devizaelöirások értelmében az árubevásárlásra felhasználható devizaeszközökért vett, amennyiben annak értéke nem haladja meg az 5000 Kcs-t. Az együtt utazó házastársaknál és gyermekeiknél, amennyiben tartósan közös háztartásban élnek, a vámmentességet élvező áruk értékének együttes összege az irányadó. Ezzel a hirdetménnyel megszűnt az 1974. évi 44. számú vámtörvény végrehajtására kiadott 1974. évi 119. számú hirdetmény érvényessége. Eddig a vámmentesen behozható áru értékhatára 3 000 Kcs volt. AZ ÚJ ISKOLARENDSZERRŐL. Több pedagógus és érdeklődő szülő kérdésére közöljük, hogy az 1984. szeptember 1 -én életbe lépő új iskolatörvénnyel kapcsolatban a Csehszlovák Törvénytár 1984. június 12-én kiadott 10. számában a ma érvényben levő szövegezésben újra kihirdették az 1978. évi 79. számú törvényt, amely az iskolák állami igazgatásáról szól, valamint az iskolai létesítményekről szóló 1984. évi 32. számú törvényt, amely megváltoztatta és kiegészítette az SZNT 1978. évi 78. számú törvényét. É. JÁNOS OLVASÓNK INGATLANVÁSÁRLÁSI ÜGYBEN KÉR TANÁCSOT. Olyan családi házat akar megvenni, amely két személy tulajdonában van, ezek közül az egyik Magyarországon élő magyar állampolgár. A másik tulajdonos a házban lakik, s az adásvétel megvalósulása esetén a házból kiköltözik. Azt kérdezi, mily módon fogjon a vásárláshoz. Ingatlan eladásához írásbeli szerződés szükséges, amelynek érvényességét az állami közjegyzőségnek kell regisztrálnia. A szerződést maga is elkészítheti, de elkészíttetheti az állami közjegyzővel is, vagy ügyvédet bízhat meg a szerződés megírásával, a szükséges iratok beszerzésével, s a szerződés regisztrálásával. Ebben az esetben a hivatalos díjszabásban megállapított munkadíjat kell megfizetnie. A szerződéshez szükséges az ingatlan tulajdonát igazoló hivatalos irat. Amennyiben az ingatlan tulajdonában 1964. április 1-e óta nem történt változás, akkor az állami közjegyzőség kezelésében lévő telekkönyvből kell telekkönyvi kivonatot beszereznie, amelyet még a geodéziai központon kell láttamoztatni. Ha azonban az ingatlan tulajdonában 1964. április 1 -e óta már történt változás, akkor már csak a geodéziai központban kell az ún. tulajdoni lapot (vlastnicky list) beszereznie. Ezután hivatalos szakértői becsüt kell beszereznie, amely az ingatlan pontos leírását és hivatalos értékelését tartalmazza. Ebben a szakértő az ingatlan leírása alapján (lakóhelyiségek száma, lakósterület) megállapítja, hogy a Polgári Törvénykönyv és a lakásgazdálkodásról szóló törvény értelmében családi házról van szó, s egyúttal a jelenleg érvényben lévő 1969. évi 47. számú hirdetmény alapján megállapítja a vétel tárgyát képező ingatlan (a telek, az épület, melléképületek, kerítés, növényzet: gyümölcsfák, termő bokrok, díszfák stb.) értékét. A vételár nem haladhatja meg a szakértői becsűvel megállapított értéket. Ez képezi aztán a regisztrálási illeték és az ingatlanátruházási illeték kivetésének az alapját is. A hivatalos, bírósági szakértők jegyzékébe a járásbíróságon tekinthet be, s ott választhatja ki azt, akit a becsű elkészítésével meg akar bízni. A szerződés elkészítése után a hivatalos nyomtatványon kitöltött kérdőívet és becsületbeli nyilatkozatot (dotazník a őestné vyhlásenie), amelyet az állami közjegyzőségen kap, az illetékes helyi (városi) nemzeti bizottságon kell véleményeztetnie, ahol a közérdek szempontjából nyilatkoznak, s a területrendezési vagy város- (község-) fejlesztési terv alapján igazolják, hogy a kérdéses ingatlan nem esik-e majd kisajátítás alá, vagy nem érinti majd valami egyéb korlátozás (középület, lakótelep terve stb.) A regisztráláshoz be kell még szereznie az eladó lakóhelye szerint illetékes nemzeti bizottság pénzügyi osztályának adóbizonyítványát arról, hogy az eladónak nincs adó vagy illeték tartozása. A szerződést az eladóknak saját kezűleg alá kell ímiok, célszerű az aláírásukat az állami jegyzőségen vagy a helyi nemzeti bizottságon hitelesíttetni. Minthogy az egyik társtulajdonos magyar állampolgár, az eladáshoz — még a közjegyzői regisztrálás előtt — be kell szerezni a devizahatóság (Správa pre veci majetkové a devizové pre Slovensko) engedélyét, amely a szerződést külföldi tulajdonos részéről jóváhagyja és meghatározza, hogy a ráeső vételárrészt számára az itteni Állami Takarékpénztárnál zárolt külföldi devizaszámlára fizessék be. A magyarországi társtulajdonos dolga az, hogy a szerződést Magyarországon az ott illetékes szervnél (a Pénzintézeti Központnál) a magyar devizaelőírások értelmében szintén jóváhagyassa. A fentiek szerint elkészített szerződést, az igazolásokkal ellátott kérdőívet a mellékleteivel, valamint a devizahatósági jóváhagyást az állami közjegyzőhöz kell benyújtani regisztrálásra. Ha a szerződés megfelel a törvényes feltételeknek, a közjegyző kiveti a regisztrálási illetéket. Minthogy a családi ház személyi tulajdont képez, ahhoz, hogy esetleg csak az itteni, a házban bennlakó társtulajdonos tulajdoni részét vegye meg, a magyarországi társtulajdonos kifejezett beleegyezése is szükséges lenne, ha nem akarná az ő részét is megvenni, vagy ha ez akadályokba ütköznék. Dr. B. G. 19
