A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-24 / 35. szám

Tndománytechnika MOZGÓ HOLOGRÁFIA A világ első holográfikus filmje készült el Moszkvában, és dolgoznak a „holografikus mozi" tervein is. A hagyományos térhatású felvételektől eltérően az újfajta film azt a tökéletes illúziót kelti, hogy szemlélője az esemény helyszínén tartózkodik, például az első filmen a kristályvázát készítő mester mellett áll. Jelenleg ilyen felvételeket csak pontosan meghatározott stúdiófelvételek közepette lehet készíteni, de a szakértők remélik, hogy előbb-utóbb alkalmassá tehe­tik módszerüket szabadtéri felvételek készí­tésére is. A tervek szerint a szovjet főváros első holografikus moziját két-három éven belül nyitják meg. PAHOEHOE Nem valami modernista domborműre cso­dálkozik rá ezen a felvételen a fényképező­gép: a fotót a Csehszlovák Tudományos Akadémia által a Hawaii-szigetekre kiküldött vulkanológus-expedíció tagja készítette va­lamelyik ottani tűzhányó lejtőjén. Ilyen — vonaglásában megmerevedett — mintázatok százával láthatók a Hawaii-szigetek krátere­inek külső meredélyein. Ahhoz, hogy a fan­tasztikus reliefek sokasága kialakuljon, a krá­terből kiömlő lávának tűzforrónak, folyékony­nak és szinte gázmentesnek kell lennie. A csapból ömlő vízsugárhoz hasonlóan alázú­duló lávát már kibuggyanása után vékony kéreg kezdi bevonni, s ezek a „kötegek" a további mozgás közben olyan ránc-szöve­vénnyé dermednek, mintha öregedésében gyűrödött volna meg a kihűlő anyag „arca". Ehhez hasonló lávaképződmények csak a Hawaii-szigetek tűzhányóinak oldalában lát­hatók. Nevük sincs más, mint amit a szigetek lakói adtak nekik: pahoehoe. A szót a vulka­­nológusok nem fordították le: megyegyez­­tek, hogy a különös láva-domborműveknek ez lesz a hivatalos elnevezésük. A mezőgazdaságban a nagy terméshozamok közvetve a platinának köszönhetők. A műtrágyagyártás egyik alapanyagát, a salétromsavat platina-katalizátor segítségével állítják elő nagy tömegekben AZ EZERARCÚ PLATINA Az ezüstösen tündöklő platinát évszáza­dokon át árnyékba szorította a sárgásán ragyogó arany. A spanyol hódítók az arany hitvány kísérő fémjének tartották és — becs­mérlően — ezüstkének csúfolták a platinát. E ritka nemesfém karrierje csak a XX. század elején kezdődött, s akkor is jobbára az ék­szerészeiben (az aranynál nehezebben meg­munkálható, de tartósabb), az utóbbi 15—20 esztendőben azonban — kihaszná­landó előnyös fizikai és kémiai tulajdonsága­it — az ipar válik mind nagyobb „fogyasztó­jává". Minthogy számos vegyi folyamatban már néhány grammnyi platina is csodákra képes, érthető, hogy a nemesfém ára az aranyénál is magasabbra szökött a tőzsdén. Különböző kőzetekbe ágyazva a platina általában elemi állapotban vagy a platina­csoport más tagjaival (ruténium, rádium, palládium, ozmium, iridium) „ötvözve" fordul elő. Ipari ötvözeteiben eleve előnyös tulaj­donságai gyarapodnak is: iridium-ötvözeté­­ben amúgyis magas — 1700 fok fölötti — olvadáspontja tovább nő, ezért kitűnően al­kalmazható rendkívül nagy hőmérsékleten végbemenő gyártási folyamatok (kerámia, porcelán, üvegipar) mérésére, illetve ilyen nagy hőmérsékleten használható laboratóri­umi eszközöket is készítenek belőle. A platina számos vegyi folyamatban nél­külözhetetlen folyamatszabályozó katalizátor (a katalizátorok a vegyi folyamatokat vagy lassítják — hatékonyabbá teszik —, vagy gyorsítják — ezzel olcsóbb lesz az eljárás —, illetve kisebb hőmérsékleten is lejátszódhat segítségükkel a vegyi folyamat). A műtrágyagyártás elképzelhetetlen plati­na-katalizátor nélkül. Amikor leheletvékony (az emberi hajszálnál 750-szer vékonyabb) platinahuzalból font hálón szivattyúzzák­­nyomják át az ammóniát és a levegőt, a két anyag egyesüléséből nitrogéndioxid keletke­zik, amiből azután — vízben oldva képződik a műtrágya alapanyaga, a salétromsav. Plati­na nélkül olyan lassú és drága lenne a salétromsavgyártás, hogy — kivált a fejlődő országok számára — megfizethetetlen lenne a műtrágya. Japánban és az Egyesült Államokban már a platina-katalizátorral tisztítják az autók levegőt szennyező mérgező kipufogógázait. Ebben az esetben a platinának azt a különle­ges tulajdonságát hasznosítják, hogy a hid­rogén- és oxigén-gázokat nagy (tömegének akár százszorosát is meghaladó) mennyiség­ben képes elnyelni, lebontani. A gázokat nem molekula formájukban szívja magában, hanem atomjaira bontja, mert a lebomlott hidrogén- és oxigénatomok rendkívüli reak­cióképesek. A platinás kipufogógáz-szűrő többcsatornás kerámiahenger: belső falát platinahártyával vonják be, s ezen a szűrőn áthaladva válik a mérgező szénmonoxid ár­talmatlan széndioxiddá, az éghetetlen szén­­hidrogén vízgőzzé, a nitrogéndioxid pedig tiszta nitrogénné. Egy-egy szűrő elkészítésé­hez másfél grammnyi platinát használnak fel, s minthogy évente 85 millió autót kellene ellátni ilyen készülékekkel, a költségek nagy összegekre rúgnának. Mégis gondolkodni kell a lehetőségen, hiszen a platinás szűrők alkalmazásának környezetvédelmi szem­pontból beláthatatlan a jelentősége. A platina oxigénelnyelő képességét a re­pülőgépek ózonátalakító berendezéseiben is hasznosítják. A nagy magasságok ózondús levegője a repülőgépek személyzetét is, uta­sait is elbágyasztja. A platinás ózonátalakító a háromatomos oxigénből felvesz egy oxigé­natomot, s ezzel az ózont a földi friss levegő­ben jelen levő kétatomos oxigénné alakítja. A berendezés mindaddig fogva tartja a feles­leges oxigénatomot, amíg abból — egy má­sik ózonmolekula harmadik oxigénatomjával — újabb „szabályos" oxigénmolekulát alkot­hat. Azokban az ipari létesítményekben, ahol tengervizet használnak hűtésre, a csővezeté­kek a tengeri élőlényektől gyorsan eldugul­nak. Az eltömődést eddig veszélyes megol­dással akadályozták meg: halálos mennyisé­gű klórgázt vezettek a rendszerbe, ami való­ban elpusztította a csövekbe került élőlénye­ket, de a környéken dolgozó emberekre is veszélyes volt. A legújabb védő eljárás lénye­ge olyan platinával burkolt anód alkalmazá­sa, amely elektrolízissel alakítja át a tenger­víz sóját nátrium-hipoklorittá, ami azután egy-kettőre elpusztítja a „dugót okozó" ten­geri élőlényeket. A platina kémiai állandóságának (intakt, érintetlen marad a vegyi folyamatokban) elő­nyös tulajdonságát az orvostudományban is hasznosítják: csontpótló protéziseket készí­tenek vagy vonnak be vele. Szintén vegyi állandósága miatt alkalmazzák a platinát elektródként, nagyértékű tárgyak korrodáló­­dásának megakadályozására. 1962-ben a michigani egyetemen Barnett Rosenbeng biofizikus és munkatársai, akik azt vizsgálták, hogy a villamos áram akadá­­lyozza-e a baktériumok szaporodását, kísér­leteikben platina elektródot alkalmaztak. Az ő megfigyeléseik igazolták először, hogy a villamos áram valóban gátolja a baktériumok szaporodását, s ők figyelték meg azt is, hogy amikor kikapcsolták az áramot, a baktéri­umok nem kezdik újra szaporodásukat. Ezt a hatást a kutatók a platinaelektródnak tulaj­donították. Ezután számos kísérlet követke­zett abban a reményben, hogy esetleg a sejtek kóros burjánzását — a rákos folyama­tokat — meg lehet fékezni platinával. A kutatás eredménye: egy platina tartalmú gyógyszer, a cisplatin, amelyet immár másfél évtizede a világ minden táján sikeresen al­kalmaznak a petefészek- s heredaganatok kezelésében. A jövő további távlatokat Ígér a platina alkalmazásának. A daganatos betegségek ellen hatásos fegyver a cisplatin, ez a platina alapanya­gú gyógyszer, amelyet 1968-ban fedeztek föl, és azóta bizonyos daganatos betegsé­gek gyógyításában sikeresen alkalmazzák 16

Next

/
Thumbnails
Contents