A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)
1984-08-24 / 35. szám
Tndománytechnika MOZGÓ HOLOGRÁFIA A világ első holográfikus filmje készült el Moszkvában, és dolgoznak a „holografikus mozi" tervein is. A hagyományos térhatású felvételektől eltérően az újfajta film azt a tökéletes illúziót kelti, hogy szemlélője az esemény helyszínén tartózkodik, például az első filmen a kristályvázát készítő mester mellett áll. Jelenleg ilyen felvételeket csak pontosan meghatározott stúdiófelvételek közepette lehet készíteni, de a szakértők remélik, hogy előbb-utóbb alkalmassá tehetik módszerüket szabadtéri felvételek készítésére is. A tervek szerint a szovjet főváros első holografikus moziját két-három éven belül nyitják meg. PAHOEHOE Nem valami modernista domborműre csodálkozik rá ezen a felvételen a fényképezőgép: a fotót a Csehszlovák Tudományos Akadémia által a Hawaii-szigetekre kiküldött vulkanológus-expedíció tagja készítette valamelyik ottani tűzhányó lejtőjén. Ilyen — vonaglásában megmerevedett — mintázatok százával láthatók a Hawaii-szigetek krátereinek külső meredélyein. Ahhoz, hogy a fantasztikus reliefek sokasága kialakuljon, a kráterből kiömlő lávának tűzforrónak, folyékonynak és szinte gázmentesnek kell lennie. A csapból ömlő vízsugárhoz hasonlóan alázúduló lávát már kibuggyanása után vékony kéreg kezdi bevonni, s ezek a „kötegek" a további mozgás közben olyan ránc-szövevénnyé dermednek, mintha öregedésében gyűrödött volna meg a kihűlő anyag „arca". Ehhez hasonló lávaképződmények csak a Hawaii-szigetek tűzhányóinak oldalában láthatók. Nevük sincs más, mint amit a szigetek lakói adtak nekik: pahoehoe. A szót a vulkanológusok nem fordították le: megyegyeztek, hogy a különös láva-domborműveknek ez lesz a hivatalos elnevezésük. A mezőgazdaságban a nagy terméshozamok közvetve a platinának köszönhetők. A műtrágyagyártás egyik alapanyagát, a salétromsavat platina-katalizátor segítségével állítják elő nagy tömegekben AZ EZERARCÚ PLATINA Az ezüstösen tündöklő platinát évszázadokon át árnyékba szorította a sárgásán ragyogó arany. A spanyol hódítók az arany hitvány kísérő fémjének tartották és — becsmérlően — ezüstkének csúfolták a platinát. E ritka nemesfém karrierje csak a XX. század elején kezdődött, s akkor is jobbára az ékszerészeiben (az aranynál nehezebben megmunkálható, de tartósabb), az utóbbi 15—20 esztendőben azonban — kihasználandó előnyös fizikai és kémiai tulajdonságait — az ipar válik mind nagyobb „fogyasztójává". Minthogy számos vegyi folyamatban már néhány grammnyi platina is csodákra képes, érthető, hogy a nemesfém ára az aranyénál is magasabbra szökött a tőzsdén. Különböző kőzetekbe ágyazva a platina általában elemi állapotban vagy a platinacsoport más tagjaival (ruténium, rádium, palládium, ozmium, iridium) „ötvözve" fordul elő. Ipari ötvözeteiben eleve előnyös tulajdonságai gyarapodnak is: iridium-ötvözetében amúgyis magas — 1700 fok fölötti — olvadáspontja tovább nő, ezért kitűnően alkalmazható rendkívül nagy hőmérsékleten végbemenő gyártási folyamatok (kerámia, porcelán, üvegipar) mérésére, illetve ilyen nagy hőmérsékleten használható laboratóriumi eszközöket is készítenek belőle. A platina számos vegyi folyamatban nélkülözhetetlen folyamatszabályozó katalizátor (a katalizátorok a vegyi folyamatokat vagy lassítják — hatékonyabbá teszik —, vagy gyorsítják — ezzel olcsóbb lesz az eljárás —, illetve kisebb hőmérsékleten is lejátszódhat segítségükkel a vegyi folyamat). A műtrágyagyártás elképzelhetetlen platina-katalizátor nélkül. Amikor leheletvékony (az emberi hajszálnál 750-szer vékonyabb) platinahuzalból font hálón szivattyúzzáknyomják át az ammóniát és a levegőt, a két anyag egyesüléséből nitrogéndioxid keletkezik, amiből azután — vízben oldva képződik a műtrágya alapanyaga, a salétromsav. Platina nélkül olyan lassú és drága lenne a salétromsavgyártás, hogy — kivált a fejlődő országok számára — megfizethetetlen lenne a műtrágya. Japánban és az Egyesült Államokban már a platina-katalizátorral tisztítják az autók levegőt szennyező mérgező kipufogógázait. Ebben az esetben a platinának azt a különleges tulajdonságát hasznosítják, hogy a hidrogén- és oxigén-gázokat nagy (tömegének akár százszorosát is meghaladó) mennyiségben képes elnyelni, lebontani. A gázokat nem molekula formájukban szívja magában, hanem atomjaira bontja, mert a lebomlott hidrogén- és oxigénatomok rendkívüli reakcióképesek. A platinás kipufogógáz-szűrő többcsatornás kerámiahenger: belső falát platinahártyával vonják be, s ezen a szűrőn áthaladva válik a mérgező szénmonoxid ártalmatlan széndioxiddá, az éghetetlen szénhidrogén vízgőzzé, a nitrogéndioxid pedig tiszta nitrogénné. Egy-egy szűrő elkészítéséhez másfél grammnyi platinát használnak fel, s minthogy évente 85 millió autót kellene ellátni ilyen készülékekkel, a költségek nagy összegekre rúgnának. Mégis gondolkodni kell a lehetőségen, hiszen a platinás szűrők alkalmazásának környezetvédelmi szempontból beláthatatlan a jelentősége. A platina oxigénelnyelő képességét a repülőgépek ózonátalakító berendezéseiben is hasznosítják. A nagy magasságok ózondús levegője a repülőgépek személyzetét is, utasait is elbágyasztja. A platinás ózonátalakító a háromatomos oxigénből felvesz egy oxigénatomot, s ezzel az ózont a földi friss levegőben jelen levő kétatomos oxigénné alakítja. A berendezés mindaddig fogva tartja a felesleges oxigénatomot, amíg abból — egy másik ózonmolekula harmadik oxigénatomjával — újabb „szabályos" oxigénmolekulát alkothat. Azokban az ipari létesítményekben, ahol tengervizet használnak hűtésre, a csővezetékek a tengeri élőlényektől gyorsan eldugulnak. Az eltömődést eddig veszélyes megoldással akadályozták meg: halálos mennyiségű klórgázt vezettek a rendszerbe, ami valóban elpusztította a csövekbe került élőlényeket, de a környéken dolgozó emberekre is veszélyes volt. A legújabb védő eljárás lényege olyan platinával burkolt anód alkalmazása, amely elektrolízissel alakítja át a tengervíz sóját nátrium-hipoklorittá, ami azután egy-kettőre elpusztítja a „dugót okozó" tengeri élőlényeket. A platina kémiai állandóságának (intakt, érintetlen marad a vegyi folyamatokban) előnyös tulajdonságát az orvostudományban is hasznosítják: csontpótló protéziseket készítenek vagy vonnak be vele. Szintén vegyi állandósága miatt alkalmazzák a platinát elektródként, nagyértékű tárgyak korrodálódásának megakadályozására. 1962-ben a michigani egyetemen Barnett Rosenbeng biofizikus és munkatársai, akik azt vizsgálták, hogy a villamos áram akadályozza-e a baktériumok szaporodását, kísérleteikben platina elektródot alkalmaztak. Az ő megfigyeléseik igazolták először, hogy a villamos áram valóban gátolja a baktériumok szaporodását, s ők figyelték meg azt is, hogy amikor kikapcsolták az áramot, a baktériumok nem kezdik újra szaporodásukat. Ezt a hatást a kutatók a platinaelektródnak tulajdonították. Ezután számos kísérlet következett abban a reményben, hogy esetleg a sejtek kóros burjánzását — a rákos folyamatokat — meg lehet fékezni platinával. A kutatás eredménye: egy platina tartalmú gyógyszer, a cisplatin, amelyet immár másfél évtizede a világ minden táján sikeresen alkalmaznak a petefészek- s heredaganatok kezelésében. A jövő további távlatokat Ígér a platina alkalmazásának. A daganatos betegségek ellen hatásos fegyver a cisplatin, ez a platina alapanyagú gyógyszer, amelyet 1968-ban fedeztek föl, és azóta bizonyos daganatos betegségek gyógyításában sikeresen alkalmazzák 16
