A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-10 / 33. szám

Tudomány-technika mm FRONT ELŐTT - FRONT UTÁN Mit jelez a reumád? — És a te migréned? — Köszönöm, megvan. Egy-két napja levegőt is nehezebben kapok. Szokványos párbeszéd, amely, ha kicsit.jgbbao odafigyelünk rá, kétségtelenné teszi számukra, hogy mindnyájan többé-kevésbé az időjárás fogtvMÁfbMnk . .. Az orvostudomány már Hippokratész kora óta tudja, hogy a természeti és klimatikus körülmények s ezek változásai lényeges ha­tást gyakorolnak az egészségre, befolyásol­ják a mindennapi emberi tevékenységet. Oe csak a XX. században vált általános gyakor­lattá, hogy az újságok az időjárás-előrejelzé­sek mellett tanácsadó orvosi kommentáro­kat is közölnek. E tanácsok különösen fonto­sak azok számára, akiknek magas a vérnyo­mása, a szív vérellátási zavaraiban, szívrit­mus-zavarokban, s hasonló, egyes időjárási változások, frontátvonulások esetén súlyos­bodó betegségben szenvednek. A Nap is jócskán beleszól Nézzük tehát, mit is tudunk arról, hogyan befolyásolja közérzetünket az időjárás? Leg­először is azt kellene meghatároznunk, hogy tulajdonképen mi az „időjárás". Mai fogalmaink szerint: a légkör fizikai állapota, amelyet a napsugárzás és a légköri folyama­tok jellege határoz meg. A légkör fizikai (meteorológiai) tényezői közé tartozik a leve­gő hőmérséklete, a légnyomás, a levegő nedvességtartalma, a felhőzet, a csapadék és a szél. E tényezőkön kívül a meteorológusok és orvosok még a napfolttevékenységnek és a földmágnességnek az emberi szervezetre gyakorolt hatását is kutatják. Nagy mennyi­ségű adatot gyűjtöttek össze és elemeztek annak megállapítása érdekében, hogy az úgynevezett nap-geofizikai komplexum leg­fontosabb tényezői hogyan hatnak a betegek közérzetére. Számos beteg kórtörténetének vizsgálata, a mentők munkájával kapcsolatos adatok, közvetlen klinikai megfigyelések le­hetővé tették, hogy ezek alapján a meteoro­lógusok néhány soros kommentárokat tűzzenek az újságokban közzétet időjárásjelzéseikhez. Nem kevésbé fontos az együttműködés másik oldala sem. Az orvosok, a mentőszol­gálat, a szanatóriumok és a fürdőhelyek rendszeresen kapnak „időjárás- és közér­zet-előrejelzéseket" a meteorológusoktól. Segítségükkel jó előre felkészülhetnek az esetleges szövődmények elhárítására, kiala­kíthatják a szükséges gyógyszerezést. A szakemberek ma már meglehetősen jól tudják, hogyan változnak egy adott nap, illetve az egész év folyamán a napisugárzási viszonyok, legfontosabb meteorológiai té­nyezők (nyomás, hőmérséklet, nedvességtar­talom). a légköri elektromosság mutatói, amelyek befolyásolják az ember biológiai és élettani ritmusait. A legfontosabb meteorológiai tényezők ritmikus, illetve periodikus ingadozásai a Föld számos körzetében meglehetősen ál­landók, így az ott élők szervezete jól alkal­mazkodik hozzájuk. Néha észre sem vesszük Tettenérés Angol kutatók már egy éve dolgoztak azon, hogy az üvegházi zöldségkultúrákat pusztító új betegség kórokozóját megtalálják. A fertő­zés után a levelek elsárgultak, majd lehullot­tak és a növény elpusztult. Az uborka és a paradicsom kevésbé, a káposzta és a retek nagyon érzékenynek bizonyult a „kórokozó­val" szemben. Miután semmiféle „hagyomá­nyos" kártevőt nem lehetett kimutatni és az agrotechnikát is rendben találták, a kutatók 16 az ilyen elváltozásokat. Sőt, a kisebb időjá­rás-változásokat á legtöbb ember számára természetes élettani „edzést" jelentenek. A kutatások során az is kiderült, hogy a külön­féle káros külső hatások (mérgező anyagok, ionizáló sugárzások, fertőzések, oxigénhiány stb.) iránti érzékenység és az ellenállóképes­ség szoros kapcsolatban állnak az élettani ritmusokkal. A belső elválasztásé mirigyek szezonális ingadozásai pedig összefüggést mutatnak a növekedés lelassulásával, az energia- és anyagcsere télen megfigyelhető csökkenésével. Az átmeneti évszakokat a változékony hangulat, a belső elválasztásé mirigyek működésének fokozódása jellemzi. Ne menj őszből a nyárba A belső elválasztásé mirigyek és a vegeta­tív idegrendszer az átállás során hatást gya­korolnak a vérkeringésre is. Közismert példá­ul, hogy januártól áprilisig az emberek több­magát az üvegházat kezdték gyanúsítani. Kiderült, hogy a betegség csak a két évnél fiatalabb vagy az ez időn belül felújított üvegházakban fordul elő, s így sikerült lokali­zálni a tettest, egy új, lágy PVC-tömítöanya­­got, amelyet a gitt helyett alkalmaztak az üvegtáblák szigetelésére. A lágyítóként hasz­nált dibutil-ftalát volt az a vegyület, amely elpárologva bejutott a légtérbe és a növé­nyek fotoszintézisét gátolva, azok pusztulá­sát okozta. A Mezőgazdasági Kutatási Ta­nács figyelmeztetésére a gyártók gyorsan intézkedtek: a veszélyes lágyítószert mással pótolták, és kicserélték a növénypusztító tömítéseket. „Még egy ilyen blamázs és befellegzett az angol növényházgyártásnak" — fenyegetöd­­zött dr. Jeff Moorby, a Tanács képviselője. ségénél bizonyos mértékű vérnyomás-emel­kedés figyelhető meg. Számos betegség is összefügg az évszakokkal. Télen és ősszel például a nagyvárosokban és környékükön a legrosszabb a magas vérnyomásban szenve­dők állapota. A tapasztalatok szerint általában a napi és az évszakos ritmusváltozásokhoz alkalmaz­kodunk a legkönnyebben, egy hosszabb re­pülőút viszont már komoly idegrendszeri zavarokat okozhat. Az élettani funkcióknak nemcsak a napi, hanem az évszakos ritmusa is felborulhat. Bebizonyosodott, hogy az em­beri szervezet számára nem a megszokott évszakos ritmus felgyorsulása a legkellemet­lenebb — vagyis a tavaszból a nyárba „uta­zás", hanem e ritmus megfordulása, ami akkor következik be, ha az ember őszből utazik a nyárba. A megszokott szezonális ritmus ilyen jellegű megbomlása még egész­séges emberben is az alapvető élettani funkciók jelentős változásához vezet, a bete­geknél pedig egészen súlyos következmé­nyekkel is járhat. A megszokott éghajlati körülmények kö­zött is megbomolhat a napi és évszakos meteorológiai ritmus hirtelen időjárás-válto­zások idején, olyankor, amikor „váratlanul" eltérő fizikai-kémiai tulajdonságú légtöme­gek érkeznek egy adott terület fölé. Ilyen napokon erősen megváltoznak a legfonto­sabb meteorológiai mutatók megszokott rit­musuk felbomlik. A legutóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy ilyen esetekben megvál­tozik a levegő oxigéntartalma. Ezzel a jelenséggel érdemes külön is fog­lalkozni. Olyankor figyelhető meg, amikor melegfront-betöréskor egy adott térségben alacsony nyomású terület alakul ki — példá­ul ciklon esetében. Ezt az időjárást általában fölmelegedés és a levegő nedvességtartal­mának növekedése jellemzi. Ilyen napokon csökken a levegő oxigéntartalma, úgy érez­zük magunkat, mintha síkságról a hegyekbe utaztunk volna. Az ilyen úgynevezett atipu­­sos, rendellenes napokon növekszik a szív­ós érrendszeri, idegrendszeri légzőszervi és mozgásszervi megbetegedések száma. Az oxigénhiány mellett mutatkozhat még lehű­lés, a légnyomás emelkedése és szél erősö­dése is — ezek általában a hidegfront betö­rését, a magasnyomású területek kialakulá­sát kísérik. Az ilyen időjárási körülmények általában elősegítik az ér-, hörgő-, epegörcs és más hasonló betegségek kialakulását. Nem elegendő azonban felismerni az idő­járási tényezők és a betegségek közötti kap­csolatokat — meg is kell előzni a betegségek kialakulását. Ezt szolgálja, egy új tudomány­ág, amely orvosmeteorológiai és orvos­földrajzi előrejelzések összehasonlításával foglalkozik. E terület szakembereinek kettős feladatuk van: kutatniuk kell a nem specifi­kus betegségek kialakulásának és terjedésé­nek okait az ország különböző időjárási és éghajlati övezeteiben, és ki kell dolgozniuk azokat a legfontosabb megelőző intézkedé­seket, amelyek csökkéntik az időjárás- és éghajlatváltozásokat kísérő kóros reakciók kialakulását. Minthogy fiatal tudományágról van szó, a látványos, nagy eredmények egye­lőre még váratnak magukra. Annyi azonban bizonyos, hogy a küszöbönálló időváltozás legérzékelhetőbb jele a légköri elektromos­ság. Ennek legfőbb jellemzői ugyanis már egy-két nappal az időjárás megváltozása előtt érezhetően módusulnak. S minthogy a légköri elektromosság mérhe­tő, van mód az időjárási változásokra való felkészülésre. így válik a várhatóból várt időjárás. (IPM) (Fotó: Bilsky) Szövettervezés a képernyőn A képernyőn megjelenő bonyolult skót koc­kás minta bizonyítja annak a szimulációs programnak a sokoldalúságát, amely a terve­ző elé varázsolja az új szövetet, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni a szövőgéphez. Hatmil­lió színárnyalatot lehet létrehozni vele — ennyit ismer fel az emberi szem —, és ezer pontocskával ábrázolja a legfinomabb kelme részleteit is. A tervező kitalálhatja, tanulmá­nyozhatja, módosíthatja a mintát a mintada­rab költséges megszövése nélkül. Ezt a min­tát azután elraktározhatja, és módosíthatja is, mielőtt megkezdődne a gyártása. Az új számítógépes berendezéssel a tervezési költségek 20 százalékát takaríthatják meg. .1

Next

/
Thumbnails
Contents