A Hét 1984/2 (29. évfolyam, 28-52. szám)

1984-08-03 / 32. szám

enki sem akarta elhinni, hogy az alaszkai Anchorageba az Északi-sarkon keresztül repü­lünk. Viszont tény, hogy a leg­rövidebb út Koppenhágából (vagy akármelyik más nyugat-európai re­pülőtérről) Tokióba az Északi-sarkvidéken keresztül vezet. Koppenhágából nyolc óra negyven perc alatt ér el amerikai célpont­jába a repülő. Nem sokkal tizenhét óra előtt indultunk, s célunk helyszínére ugyan­azon a napon tizenhárom órakor érkez­tünk meg. Ez azzal magyarázható, hogy a közép-európai és az alaszkai idő között tizenegy óra eltérés van. Mivel nyugatra repültünk, megelőztük a Napot, amely a repülés egész ideje alatt megvilágította az alattunk elterülő jeges tájat. Amikor An­­chorageban leszálltunk (délután egykor), nálunk már késő éjszaka volt... Májusban utaztunk, amikor a sarkvidé­ken az északi fény egész nap világít. — Hogy érezték magukat az Északi-sar­kon? — kérdezték tőlünk egy adag iróni­ával az anchoragei repülőtér alkalmazot­tai. — Az igazat megvallva, nem tudjuk ... — válaszoltuk kissé zavartan. A terjedelmes jéggel és hóval fedett sarkvidéken egy hétköznapi utazó nehe­zen tudja meghatározni, mely pont jelent­heti az Északi-sarkot. Igaz, négy és fél órányi repülés után a repülő pilótája fi­gyelmeztetett bennünket, hogy az Esza­­ki-sark fölött vagyunk, s az ablakhoz ha­joltunk mindannyian, de az egyhangú je­ges tájon nem találtunk semmi figyelem­reméltót ... Persze így is jó érzéssel töl­tött el bennünket a tudat, hogy a „világ egyik végén” voltunk. Alattunk sík, jeges vidék terült el, a befagyott Északi-tenger, amit helyenként jellegtelen jég- és hótöm­bök tagoltak. Az életnek semmi jele. — Üdvözöljük önöket Alaszkán — mondta az útlevélvizsgálatot végző tiszt —, üdvözöljük önöket az Amerikai Egye­sült Államok legnagyobb államában. Ezt a statisztikai adatot csak akkor tudatosítottam, amikor láttam, hogy a 49. állam lakói mennyire büszkék erre, meny­nyire érzik, hogy területük az anyaország­hoz viszonyítva különleges helyzetben van. Más e vidék természeti jellege, a szociálpolitikája is. Alaszkában a fehér bevándorlókon kívül más népek is élnek, akik Ázsiából költöz­tek ide. A négerekből és a latin-amerikai­akból kevesebb van. Az őslakosok az esz­kimók, aleuták, az athabaska és a tlingit indiánok. Alaszkát az orosz vadászok és kereskedők fedezték fel, s 1867-ig az orosz cár tulajdona volt. Az akkori főváros 20

Next

/
Thumbnails
Contents