A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-01-20 / 4. szám
A Gsemadok életéből Méry Béla, a járási bizottság elnöke, mögötte A legkisebbek, az óvodások műsora Kovács László előad Füle Károly ÚJBÓL INDÍTOTTAK A főváros tőszomszédságában fekszik egy 766 lakosú község, a neve: Gútor (Hamuliakovo). A lakosság hetvenkét százaléka (549) — a legutóbbi népszámlálás adatai alapján — magyar nemzetiségű. A községben — erről néhány színdarab és egyéb kulturális megmozdulás tanúskodik — egykor jól működő CSEMADOK szervezet volt. A hetvenes évek elején egyre ritkábbak lettek a rendezvényeik, majd megszűnt a szervezet. Hogy miért? Ennek okait taglalni, most, mikor az újjáalakításáról írok, ünneprontás lenne. Járási konferenciákon, plénum- és elnökségi üléseken gyakran szóba került a gútori — akkor már nem létező — szervezet. A vélemények summázata mindig ugyanaz volt: a szervezet megszűnhetett, de az anyanyelvi kultúra iránti igény nem. S ha ez így igaz, akkor lehetőség van a szervezet újjáalakítására. Az iskolások játéka Az elnökségnek eme véleményét a gútori nemzeti bizottság és a pártszervezet vezetői csak megerősítették. Szükség van a CSEMADOK-szervezetre, szívesen segítenek az újjászervezésben, hiszen egy jól működő tömegszervezet csak javára válhat a falu kulturális életének. így aztán — többszöri megbeszélés, előkészítő ülés, összejövetel után — 1983. december 4-én megtartotta újjáalakuló ülését a CSEMADOK gútori helyi szervezete. Művelődési otthon nincs a községben, így a régi óvoda épületében gyülekeztek a meghívottak. Mire a gyűlés megkezdődött lehettünk vagy százhúszan, s bizony szűkösnek bizonyult a helyiség. Füle Károlynak, a helyi pártszervezet elnökének megnyitója és üdvözlő szavai után a legkisebbek, az óvodások és kisiskolások mutatták be műsorukat; szavaltak, énekeltek, játszottak felszabadultan, magától értetődő természetességgel. A kultúrműsor részeként még Illyés Gyula, Füst Milán és Babits-versek hangzottak el. A vezetőség megválasztása, a munkatervi és a határozati javaslat elfogadása után Méry Béla, a járási bizottság elnöke köszöntötte járásunk nyolcadik szervezetét, majd Lukács Tibor, a CSEMADOK Központi Bizottságának vezető titkára szólt Szövetségünk szerteágazó munkájáról, feladatairól. Arról a munkáról, azokról a feladatokról, célkitűzésekről, melyek eléréséhez most már a gútoriak is hozzájárulhatnak, ha pontosan elvégzik a munkatervben rögzített feladatokat. Melyek is ezek? Népművészeti, néprajzi és kézimunka-kiállítás, jogi előadás, néhány rendezvény a könyvhónap alatt, a SZŐTTES fogadása a községben, színházlátogatás, néprajzi és helytörténeti előadás szervezése, együttműködés az iskolával, a polgári ügyek testületével és a községben lévő többi tömegszervezettel, a taglétszám emelése, Radnóti-est, közös szórakozás és társadalmi munka. Legelőször abban segítenek, hogy újra megnyílhasson a községi könyvtár, és ha művelődési otthon is épül majd a faluban (márpedig Vass Lajosné. a helyi nemzeti bizottság elnöke szerint lehetőség vari), akkor a CSEMADOK-tagok is ott lesznek és segítenek. Az alakuló ülés után a jelenlevők meghallgatták és végignézték Kovács László Erdélyi barangolások című diaképekkel illusztrált előadását. Az előadást áramkiesés zavarta meg. S hogy van igény, érdeklődés, az ilyen és hasonló rendezvények iránt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a talán félórás kényszerszünet alatt senki sem mozdult a helyéről. Kis túlzással azt mondhatnám: úgy tűnt, tán többen lettünk. Eljövetelünk előtt a huszonegy tagú vezetőség nevében a szervezet'elnöke. Telek Barnabás azon reményének adott kifejezést, hogy a többi helyi szervezet, a járási bizottság és a helyi szervek segítségével, az esetleges nehézségekkel megbirkózva, eredményes munkáról adhatnak számot az évzárón, 1984-ben. S hogy nagyon előre ne szaladjunk az időben, egyelőre ennyi biztos: Gútoron december negyedikén megalakult a CSEMADOK 514-ik helyi szervezete. GÖRFÖL JENŐ A szerző felvételei ... ISMÉT Néhány évvel ezelőtt kollégáimmal azon tanakodtunk. hogy milyen nevet adjunk a csehszlovákiai magyar táncdalénekesek központi versenyének. Sokféle javaslat hangzott el, a variációk többségére már nem emlékszem; a lényeg az. hogy a „Melódia" győzött, s azóta — őszintén remélem — bejutott a köztudatba. Az idén harmadszor rendezi meg a CSEMADOK ezen a néven a hazai magyar amatőr táncdalénekesek versenyét Mikor hosszú szünet után ismét sorra került ez a fesztivál, szívügyünknek éreztük, hogy ne legyen csupán „ez is megvolt — kipipálva " akció, hanem könnyűzenei ünnep, fesztivál a szó szoros értelmében. A táncdalok művészi színvonaláért nem felelünk, de a rendezésért, a feltételek megteremtéséért igen! 1979-ben a bratislavai PKO színpadán először kísérte az amatőr táncdalénekeseket szimfonikus tánczenekar. A hangszerelést és a zenekar dirigálását Botos Jenő (akinek neve a Melódia kapcsán már bekerült a köztudatba) vállalta. Igaz ugyan, hogy a nagyobb zenekar nagyobb költséget jelentett, de megteremtette azt, amit nagyon akartunk: a fesztivált országos rangra emelte. Fő szempontunk az volt. hogy eleget tegyünk a nézők elvárásainak. Úgy érezzük, hogy ez lehetőségeinkhez mérten sikerült is. A Melódia járási versenyekkel kezdődik, ahonnan a versenyszabályok értelmében a legjobbak továbbjutnak az országos elődöntőbe, illetve onnan a döntőbe. Az idén két területi döntő volt (ezek az országos elődöntőnek felelnek meg). A nyugat-szlovákiai kerület versenyzői Dunaszerdahelyen (Dun. Streda). Közép- és Kelet-Szlovákia versenyzői pedig Füleken (Fifakovo) harcoltak az élmezőnybe való bejutásért. Az országos döntőt Kassán (Kosice) rendezik meg 1984 januárjában. Fontosnak tartjuk, hogy milyen a döntőbe jutás módja, hogy a kritériumok mindenütt egyformák és igazságosak legyenek. Mindkét területi döntőt ugyanaz a zsűri bírálta, s mindkét alkalommal nyilvánosan pontozott A szlovákiai döntőbe a területi fordulók 10—10 legtöbb pontot kapott előadója, ill. saját szer-BARÁTSÁGI A Kassai Városi Nemzeti Bizottság kulturális osztálya, a CSEMADOK járási és városi bizottsága, valamint az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének városi bizottsága a Nagy Októberi Forradalom 66. évfordulója tiszteletére a csehszlovák—szovjet barátsági hónap alkalmából ünnepi estet rendezett Kassán (Kosice) a MATESZ Thália Színpadán. A december 5-én megtartott rendezvényre, amelyet hagyományosan a barátsági hónap záróünnepségén szerveznek, az idén tizenötödik alkalommal került sor. E másfél évtizedes hagyomány egyrészt a CSEMADOK és az UDKSZ folyamatos és jó együttműködésének a bizonyítéka, másrészt példa arra, hogy a CSKP lenini nemzetiségi politikáját hogyan lehet hétköznapjaink gyakorlatává tenni. Az idei rendezvényen Jurij Magun, az UDKSZ városi bizottságának titkára és Ritz-6
