A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-29 / 27. szám
Éli» Darazs Rozalia: Ikarosz (bronz, 1979), Magántulajdon. Fotó: Prand! Sándor Vitet lÜPwSü A humor kísérő eleme az életerő, a fiatalság. Ezeket a készségeket minden ember magában hordozza, ki nagyobb mennyiségben, ki gyérebben. Az előbbi embercsoporthoz, a humort értő és gyakorlók közé tartozik Darázs Rozália szobrászművész. Ömlik belőle a jókedv, az időnként csípős megjegyzést takaró humor, az ízes, fantáziadús anekdotázás. Nyilvánvaló, hogy emberi karakterét hordozzák művei, körplasztikái, kisplasztikái, plakettjei, sőt dekorativ megoldású üveg-falai is. Mentalitása meghatározza pedagógiai tevékenységét is. Azt a hozzáállást, ahogyan a fiatal, jövőbeli óvónők fantáziájának kibontakozását irányítja: a képi világban való tájékozódást, az anyagban: textilbe^, gipszben, papírban megoldott használati, didaktikus játékok megoldásában. Darázs Rozália egyike azon fiatal képzőművészeinknek, akiknek művei még tanulmányai időszakában eljutottak nemzetközi seregszemlére. Először 1975-ben szerepeltek plakettjei Krakóban a FIDEM (Nemzetközi Kisplasztikái Bienálé) kiállításán, majd a főiskola befejezése után 1977-ben Budapesten, és 1979-ben Lisszabonban. Gondolom, egy fiatal induló szobrász számára ez lehet a legnagyobb elismerés. Azóta számtalan hazai gyűjteményes és önálló kiállításon mutatta be műveit. 1977 Bratislava, 1977 Prága, 1981 Trencín, ‘0-, L\:'‘ Q ji'X' "í 0^ 1982 Nitra, 1983 Komárom (Komámo). Fiatal képzőművészünk szobrászi nyelvét önállósította a Képzőművészeti Főiskola vezető szobrászegyéniségétöl Rudolf FVibis mesterstílusjegyeitől. Darázs Rozália a szobrászi megfogalmazás egyensúlyát nem a nagy klasszikus formákhoz köti mint mestere, hanem inkább sajátos formai eszköztárát használja fel, amely az emberi figura konstrukciójára, az ember könnyed, kecses mozdulataira épül és a helyenként komikus helyzetképekre, amelyeknek nagyszerű felismeréséről és lapos domborműként való feldolgozásáról tanúskodik a Komédiások 1979-ben készült sorozata, a bohócok különböző pózai, a zsonglőr, az egyensúlyozó, sőt a Sziszifusz 1981 és Noé 1978 címet viselő plakettje. E kisplasztikák tükörképei a művésznő világfelfogásának, s hogy véleményét elmondja az ember helyéről a társadalomban, az univerzumban, találóan választja a karakteréhez illően a legtöbb esetben a karikírozó, a groteszk felé hajló hangvételt... Teszi ezt azért, hogy felfedje az ember napi küzdelmeit a megmaradásért, a létért, amelyek helyenként hasonlóak, mint a karikán egyensúlyozó bohóc veszélyhelyzetei. Darázs Rozália arc nélküli, emberi karaktert nem hordozó bohócai, komédiásai természetesen velejárói a témának, de többek is annál, hiszen e figurák nem és rang nélkül szólnak az emberről szépségében és nehézségeinek különböző fázisaiban. Szobrásznőnk emberi sajátja nemcsak a humor, de a líra is. Az emberi nem, a férfi és a nő összetartozásának finom, költői megfogalmazása jelenik meg a Hold 1977, az Elillanok, Ketten 1979-ben készült műveiben. Kedvelt témáihoz tartoznak a mikrokozmosz élőlényei. Felhívja figyelmünket a természet apró lényeinek szépségére. Megmintázza a bolhát, a cseresznyelegyet és más rovarféleségeket, s olyan szobrászi tisztasággal, hogy a néző kénytelen megszeretni a nem éppen kedvelt rovarokat, ők ugyanúgy részei a világmindenségnek, mint mi emberek. A kisplasztika műfajában önálló válfajt képez az emlékérem. Ezek zömmel valamilyen évforduló alkalmából készülnek. Darázs Rozália is szívesen nyúl e témához. Példázza ezt a Guiseppe Verdi 1977, Antonie Bourdelle 1979, Albert Einstein 1980, Ján Botto 1981 c. plakettjei. Nyilvánvalóan, mint minden művészeti ág művelőit, s így a szobrászokat is izgatja a kozmosz és ennek új felfedezései az űrkutatás technikai apparátusa. Ezek közé a képzőművészek közé tartozik Darázs Rozália is. 1978-tól foglalkozik a témával s idáig 12 plakettet formált meg A világűr címen. Nagy ambiciózusú művészünk Darázs Rozália kár, hogy monumentális szobrászati munkára kevés ideje és lehetősége marad, egyéb elfoglaltságai miatt. Reméljük, rövidesen megoldódnak ezek a problémái és látjuk majd köztéri szobrait is városaink, falvaink kulturális centrumaiban. Darázs Rozália 1948. október 9-én született Hurbanovón. 1969-ben végezte el Bratislavában az Iparművészeti Középiskolát, a faragó művészi szakon Karol Drexler és Ludvig Korkos profeszszorok voltak a tanárai. 1976-ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát Bratislavában, a relief-szobrászaton Rudolf Pribis professzor vezetése mellett. Szülővárosában él, ahol 1978-tól tanít a Pedagógiai Középiskolán. FARKAS VERONIKA
