A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-06-29 / 27. szám

Éli» Darazs Rozalia: Ikarosz (bronz, 1979), Magántulajdon. Fotó: Prand! Sándor Vitet lÜPwSü A humor kísérő eleme az életerő, a fiatalság. Ezeket a készségeket minden ember magában hordozza, ki nagyobb mennyiségben, ki gyérebben. Az előbbi embercsoporthoz, a humort értő és gyakorlók közé tartozik Darázs Rozália szobrászművész. Ömlik belőle a jókedv, az időnként csípős megjegyzést takaró humor, az ízes, fantáziadús anekdotá­­zás. Nyilvánvaló, hogy emberi karakte­rét hordozzák művei, körplasztikái, kisplasztikái, plakettjei, sőt dekorativ megoldású üveg-falai is. Mentalitása meghatározza pedagógiai tevékenysé­gét is. Azt a hozzáállást, ahogyan a fiatal, jövőbeli óvónők fantáziájának ki­bontakozását irányítja: a képi világban való tájékozódást, az anyagban: textil­be^, gipszben, papírban megoldott használati, didaktikus játékok megoldá­sában. Darázs Rozália egyike azon fiatal képzőművészeinknek, akiknek művei még tanulmányai időszakában eljutot­tak nemzetközi seregszemlére. Először 1975-ben szerepeltek plakettjei Krakó­­ban a FIDEM (Nemzetközi Kisplasztikái Bienálé) kiállításán, majd a főiskola be­fejezése után 1977-ben Budapesten, és 1979-ben Lisszabonban. Gondolom, egy fiatal induló szobrász számára ez lehet a legnagyobb elismerés. Azóta számtalan hazai gyűjteményes és önál­ló kiállításon mutatta be műveit. 1977 Bratislava, 1977 Prága, 1981 Trencín, ‘0-, L\:'‘ Q ji'X' "í 0^ 1982 Nitra, 1983 Komárom (Komámo). Fiatal képzőművészünk szobrászi nyelvét önállósította a Képzőművészeti Főiskola vezető szobrászegyéniségétöl Rudolf FVibis mesterstílusjegyeitől. Da­rázs Rozália a szobrászi megfogalma­zás egyensúlyát nem a nagy klasszikus formákhoz köti mint mestere, hanem inkább sajátos formai eszköztárát hasz­nálja fel, amely az emberi figura konst­rukciójára, az ember könnyed, kecses mozdulataira épül és a helyenként ko­mikus helyzetképekre, amelyeknek nagyszerű felismeréséről és lapos dom­borműként való feldolgozásáról tanús­kodik a Komédiások 1979-ben készült sorozata, a bohócok különböző pózai, a zsonglőr, az egyensúlyozó, sőt a Sziszi­­fusz 1981 és Noé 1978 címet viselő plakettje. E kisplasztikák tükörképei a művésznő világfelfogásának, s hogy vé­leményét elmondja az ember helyéről a társadalomban, az univerzumban, talá­lóan választja a karakteréhez illően a legtöbb esetben a karikírozó, a groteszk felé hajló hangvételt... Teszi ezt azért, hogy felfedje az ember napi küzdelmeit a megmaradásért, a létért, amelyek he­lyenként hasonlóak, mint a karikán egyensúlyozó bohóc veszélyhelyzetei. Darázs Rozália arc nélküli, emberi ka­raktert nem hordozó bohócai, komédi­ásai természetesen velejárói a témának, de többek is annál, hiszen e figurák nem és rang nélkül szólnak az emberről szépségében és nehézségeinek külön­böző fázisaiban. Szobrásznőnk emberi sajátja nem­csak a humor, de a líra is. Az emberi nem, a férfi és a nő összetartozásának finom, költői megfogalmazása jelenik meg a Hold 1977, az Elillanok, Ketten 1979-ben készült műveiben. Kedvelt témáihoz tartoznak a mikro­kozmosz élőlényei. Felhívja figyelmün­ket a természet apró lényeinek szépsé­gére. Megmintázza a bolhát, a cseresz­nyelegyet és más rovarféleségeket, s olyan szobrászi tisztasággal, hogy a néző kénytelen megszeretni a nem ép­pen kedvelt rovarokat, ők ugyanúgy ré­szei a világmindenségnek, mint mi em­berek. A kisplasztika műfajában önálló vál­fajt képez az emlékérem. Ezek zömmel valamilyen évforduló alkalmából ké­szülnek. Darázs Rozália is szívesen nyúl e témához. Példázza ezt a Guiseppe Verdi 1977, Antonie Bourdelle 1979, Albert Einstein 1980, Ján Botto 1981 c. plakettjei. Nyilvánvalóan, mint minden művészeti ág művelőit, s így a szobrászokat is izgatja a kozmosz és ennek új felfede­zései az űrkutatás technikai apparátu­sa. Ezek közé a képzőművészek közé tartozik Darázs Rozália is. 1978-tól foglalkozik a témával s idáig 12 plaket­tet formált meg A világűr címen. Nagy ambiciózusú művészünk Da­rázs Rozália kár, hogy monumentális szobrászati munkára kevés ideje és le­hetősége marad, egyéb elfoglaltságai miatt. Reméljük, rövidesen megoldód­nak ezek a problémái és látjuk majd köztéri szobrait is városaink, falvaink kulturális centrumaiban. Darázs Rozália 1948. október 9-én született Hurbanovón. 1969-ben vé­gezte el Bratislavában az Iparművészeti Középiskolát, a faragó művészi szakon Karol Drexler és Ludvig Korkos profesz­­szorok voltak a tanárai. 1976-ban fe­jezte be a Képzőművészeti Főiskolát Bratislavában, a relief-szobrászaton Rudolf Pribis professzor vezetése mel­lett. Szülővárosában él, ahol 1978-tól tanít a Pedagógiai Középiskolán. FARKAS VERONIKA

Next

/
Thumbnails
Contents