A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-22 / 26. szám
Tudomány-technika Vékony mint a papír az Ovonicsnapelem, amit — akár a vásznat a szövödék — 300 méter hosszú végekben gyártanak az automata rotációs gépek PAPIRVEKONY NAPELEMEK Öt esztendeje, amikor az immár világhírű amerikai feltaláló, Stanford R. Ovshinsky bejelentette, hogy új napelemei mintegy fél dollárnyi beruházás árán egy watt villamos energiát szolgáltatnak, számos szakértő „szédelgőnek" minősítette. Öt év után mindazok, akik annak idején szélhámossággal vádolták, ma mélyen hallgatnak: Ovshinsky ugyanis időközben megépítette és üzembe helyezte azt a teljesen automatizált „napelemnyomtató rotációsgépet'', amely szalagban ontja magából a napfény energiájának csapdába ejtésére és átalakítására alkalmas papírvékony elemeket. A feltalálónak a szemfüles japán cég, a Sharp segített abban, hogy valóra válthassa fél évtizeddel ezelőtti elképzelését, aminek az volt és marad a lényege, hogy (a jelenlegi gyakorlattal ellentétben, amikor is szupertiszta szilíciumbevonattal látnak el tizedmilliméter vékonyságú lemezeket) amorf — kristályosán rendezetlen — szilícium „gőzt" fújnak célszerűen hűtött fémfelületekre. Szemben a szabályos kristályszerkezetből álló szilícium napelemekkel, az amorf bevonatú Ovshinsky-napelemeknek nemcsak az előállítása egyszerűbb és olcsóbb (az alapfelületre csak leheletvékony, 0,5—1,5 ezredmilliméter vastagságú hártyát kell rágőzölögtetni), hanem az érzékenységünk is sokkal nagyobb a napfény színképe iránt. Ovshinsky annak idején azt is megjósolta, hogy napelemei — a rendkívül csekély anyagfelhasználásnak és a meghökkentően kicsiny előállítási ráfordításnak köszönhetően — drámaian leszorítják a piacon az árakat, feltéve — tette hozzá —, hogy sikerül megoldani a találmánya szerinti napcsapdák tömeges gyártását. Ezt a jövendölést is igazolta az idő. A japánok már 1979-ben „ráharaptak" a mesés lehetőségre, amelyben alkalmas eszközt láttak nagy álmuk valóra váltására: annak a célnak elérésére, hogy az 1990-es évekre behozhatatlan előnyre tegyenek szert a fényelektromos energia óriási keresletű piacán, hiszen az előrejelzések szerint a század vége felé a „vevők" évente 12—15 milliárd dollárt költenek majd arra, hogy a napenergiát közvetlenül hasznosítva jussanak villamos áramhoz. A legóvatosabb prognózisok szerint is az 1990-es években a világ villamosáram-szükségletének hét százalékát már napelemek szolgáltatják. A szakértők és a gyártók mindeddig a mono- vagy polikristályos szilícium-elemeket tekintették lekörözhetetlen favoritnak a napenergia hasznosításának területén. Hatásfokuk ugyanis fölöttébb kedvező: elméletileg 27 százalékos, gyakorlatilag — nagy napelemek esetében — 11—15 százalékos, vagyis a csapdába ejtett fényenergia 11—15 százalékát alakítják át villamos energiává. Miután számos országban sikerült megalapozni a szilícium-kollektorok automatizált tömeggyártását, a napelemekkel nyert villamos áram ára 1/25-ére mérséklődött, s egyes számítások szerint 1985-ig a kezdeti ár századrészére csökken. A kristályos és az amorf bevonatú napelemek között az idei évtől kegyetlen verseny várható. A teljesítménynél ugyanis fontosabbak az árak. A Japánban felépített új gyár már az idén megkezdte az Ovshinsky-féle napelemek szalagszerű gyártását — és ebben az esetben a „szalagszerű" kifejezés szó szerint értendő: a nyomdagépekhez hasonlóan működő rotációs masinák hengereiről végeláthatatlan szalagként tekeredik le a napelemek sokasága, olyanformán, ahogyan a fényképezőgépekbe vagy filmkamerákba való filmszalagokat ontják a nagy gyárak gépei. Ovshinsky teljesen önműködő berendezésének egyik végén 30 cm széles, 300 méter hosszú rozsdamentes acélszalag fut be az „etető" nyílásába, a másik végén viszont kész napelemek hosszú sora fut ki késztermékként. Útközben — a gép belsejében — az acélfólia mikroszkópos vékonyságú szilícium-, hidrogén- és fluor-réteget kap, illetve fémrácsot is nyom a kékes-fekete energiaszolgáltató bevonatra az automatika. Ez a fémháló azután 20 éven át elvezeti az elemről a fényenergiából nyert villamos áramot. A szalagon sorakozó napelemek nemcsak a tűző nap fényéből, hanem diffúz (szórt) fényből is villamos áramot állítanak elő. A kereskedők az Ovshinsky-féle napelemeket tekercsben kapják majd. Mindig anynyit vágnak le belőle, amennyire a vevőnek szüksége van. Az Ovonics-nak elnevezett napelem-szalagok első típusa tavaly áprilisban már kereskedelmi forgalomba került: 2,5 centiméteres csíkokban árulják milliószámra a Sharpzsebszámológépekhez. Az Ovonics gyár jelenlegi évi kapacitása annyi napelem előállítására elegendő, amennyivel összesen három .megawattnyi villamos energiát lehetne „kiszűrni" a napfényből. A teljesítőképességet tervszerűen tovább bővítik a következő években, minthogy a piac mind több olcsó napelemet igényel, mégpedig komplett modulok formájában, vagyis úgy „szabva", hogy ezek az egységek beépíthetők legyenek akár háztetőkbe, akár a kempingezők utánfutóinak karosszériájába, illetve úszómedencék fűtésére. A piac ilyen irányú igényeit a japán szakértők évi 20 megawattra becsülik. Emellett a napelem-ipar további sok ezer megawattos keresettel is számol még ebben az évtizedben, abból a megalapozott feltevésből kiindulva, hogy az Ovonics-gyártmányok árát gyorsan lehet majd csökkenteni. Azokkal a — már az idén forgalomba kerülő — 60 X 120 centiméter felületű Ovonics-modulokkal, amelyeket a gyár nagy tömegben készül rázúdítani a piacra, a vásárló mintegy féldolláros beruházás árán juthat hozzá egy watt villamos energiához. A papírvékony Ovonics napelem-szalagok megjelenésével nemcsak dinamikusan fejlődő új iparág született, hanem forradalom is kitört a napenergia-felhasználás terjedésében. Japán szaktekintélyek szerint Ovshinsky nem alaptalanul mondta, amikor az első röfnyi napelemszalag kifutott a gépből, hogy úgy érzi magát, ahogyan Henry Ford érezhette, amikor látta legördülni első autóit a futószalagról. CSEREPES VIRÁGOK GOMBA VESZEDELME Már régóta tudják, hogy a szobanövények cserepeiben levő föld különböző kórokozó Aspergillus-gombafajoknak lehet a búvóhelye, de az orvosok eddig jobbára kevés figyelmet fordítottak erre a fertőzésforrásra. Az egészséges ember valóban nem reagál rá, ha belélegzi a gombának a szoba levegőjébe került spóráit, de a krónikus tüdőbetegek szervezetében — mutattak rá a nyugat-berlini Robert Koch Intézet kutatói — súlyos következményekkel: az erek roncsolódásával, halálos vérzéssel is járhat a gombaspórák belélegzése és a gombák megtelepedése. Kivált a csökkent immunvédelmű betegekre jelenthet végzetes veszélyt a rendszeres gombafertőzés. A nyugat-berlini kutatóorvosok azt ajánlják, hogy a legyengült ellenállású betegektől mindenképpen tartsák távol a gombákkal fertőzött cserepes virágokat. A gyógyszeres beavatkozás is csak a gombafertőzés helyes és korai felismerésének esetében lehet eredményes. ÉLSPORT ÉS CSONTBETEGSÉGEK A női élsportolókra ható káros mellékhatásoktól óvnak a kaliforniai egyetem orvosai. Ha olyan kemény edzésmunkát írnak elő, hogy az igénybevételtől kimarad a nők menstruációja, növekszik a veszély, hogy csontritkulásban betegszenek meg. A kutatócsoport 38 női sportolót vizsgált meg a 18—50 éves életkor között — egyikük-másikuk hat hónap óta, mások már tíz éve nem menstruálnak. Szervezetükben oly kevés ösztrogént találtak, mint a változás évein túli nők szervezetében, továbbá a csontszövetek olyan mértékű csökkenését észlelték, ami hátgerincferdüléshez, továbbá életveszélyes csonttörésekhez vezethet. Hogy a nők menstruációja erős testi stresszhelyzetben zavart szenvedhet, korábban már a vékony testi felépítésű balett-táncosnőkön is tapasztalták. A kutatócsoport kalciumban gazdag étrendet ajánl a női sportolóknak a csontkárosodás megelőzésére. VÉDŐOLTÁS A ZÖLDSÉGFÉLÉKNEK A leningrádi növényvédelmi kutatóintézetben 12 évvel ezelőtt kezdtek kísérletezni egy új védőottásos módszerrel a paradicsomnövénynek a dohány mozaikbetegségét okozó vírustól való megvédésére. Kezdetben nem tudták, hogy miként reagálnak majd a fiatal növények a legyengített vírusra, így újabb négy év telt el, amíg a kísérleti eredmények alapján S7 jelzésű oltóanyagukat a kertészetben szélesebb körben alkalmazhatták. Az oltást permetezéssel végzik oltóanyagoldat és koptató por keverékével, ez utóbbi piciny sebet ejt a fiatal növényeken, amelyen át a vírus behatolhat a növényi szervezetbe. A paradicsom oltása ma már széles körben alkalmazott eljárás a Szovjetunióban és most a módszert más növényekre, egyebek között az uborka és a dinnye megvédésére is kiterjesztik. 16