A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-22 / 26. szám
A Csemadok életéből A JÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYE mind a színpadi megjelenítésben eleget tettek a kabaré legfontosabb küldetésének: őszintén beszéltek a mindennapjainkat érintő dolgokról, s tették mindezt ötletesen, mértéktartó derűvel. A pozitívumokat sorolva kell említést tenni középiskolai szintű'diákszínjátszásunk fejlődéséről, terebélyesedéséröl is. A Nagykaposi (Veiké Kapusany) Magyar Tannyelvű Gimnázium, a Kassai Schönherz Zoltán Magyar Tannyelvű Ipariskola és az Alistáli (Hrobonovo) Helyi Művelődési Otthon Csiribiri Társulata egyaránt kiválóan szerepelt a Jókai-napokon, így érthető, hogy mindhárom diákegyüttesünk díjakkal indulhatott haza jeles regényírónk szülővárosából. Fentebb jeleztem már, hogy a díjazott, valóban sikerült előadások ellenére is az idei rendezvény nemcsak külsőségeiben, hangulatában, hanem színvonal tekintetében is halványabbnak tűnt fel a tavalyinál. A mostani seregszemle egyik legfőbb tanulsága, hogy a megérdemelt taps ellenére bőven van mit tanulniuk a csoportok tagjainak és rendezőinek. Gondolok itt a választott darabok elmélyültebb vizsgálatára, fölkészültebb értelmezésére, tudatosabb és letisztultabb rendezői megközelítésére; a mondanivaló és a cselekmény egységesebb, kiforrottabb, hitelesebb megjelenítésére. Ebben a tekintetben szinte valamennyi csoportunknak jócskán van mit tennie. A huszonegyedik Jókainapokon szerepelt, illetve az oda el nem jutott együtteseknek is! Befejezésképpen, általános tapasztalatként leszűrhető, hogy azoknak a népművelőknek, csoportszervezöknek, akik a hazai magyar műkedvelő mozgalmat irányítják, s azoknak is, akik gyakorlatilag vállalják az amatőrmunka sok-sok lemondással járó gondját és teendőit, még komolyabban kell foglalkozniuk a színpad dramaturgiai és esztétikai törvényszerűségeivel, mert csak így érhető el, hogy — a műfajok bármelyikében — művészileg érett, igazi színházi élményt nyújtó előadásokat tartsanak. Csak így érhető el a válogató és a műsorbizottság részéről a valóban gyönge, esetleg ennél is rosszabb teljesítményt nyújtó csoportok kiszűrése, s körültekintőbb irányítással és a jelenleginél nagyobb szakmai odafigyeléssel a hazai magyar amatőr színjátszó mozgalom olyan művészileg magas színvonalú, számszerűleg is telített állapotának a létrehozása, hogy a sok jó együttes közül majd valóban csak a legeslegjobbak nyerhessék el az országos szemlére való meghívás jogát. Hogy miért fontos mindez? Mert egyetlen lépés hátra még nem jelent komolyabb bajt, „fesztiválnyelven" a seregszemlék egy-egy gyöngébb évjáratát jelenti... De két lépés már esetleg behozhatatlan lépéshátrányt eredményezhet. Az amatőrmozgalomban különösképpen. MIKLÓSI PÉTER Prand! Sándor felvételei A CSEMADOK Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága nemrégiben értékelte a Szövetség megalakulása óta eltelt időszakot és a 35. évforduló alkalmából emlékéremmel jutalmazta az alapító tagokat, a kulturális munka kiváló irányítóit szervezőit; a legeredményesebben tevékenykedő népművészeti együttesek emlékplakettet kaptak. A munkaértekezleten nagyra értékelték a párt- és állami szervekkel, a társadalmi szervezetekkel és a különböző intézményekkel kiépített jó kapcsolatot A járási pártbizottság dolgozói közül mindig voltak tagjai a CSEMADOK járási elnökségének. Gyurcsík József a Dunaszerdahelyi Városi Nemzeti Bizottság elnöke már több mint két évtizede a CSEMADOK járási bizottságának is elnöke. A különböző intézmények vezetői közül szintén többen dolgoznak az elnökségben. Néger Károly, a járási népművelési központ igazgatója minden téren segíti a CSEMADOK munkáját A sokoldalú kapcsolat kialakításában nagy része volt Fél Miklósnak, a járási bizottság vezető titkárának, aki több mint 20 esztendeje tölti be a jelentős funkciót s emellett alaposan kiveszi a részét más közéleti tevékenységből. A helyi szervezetek vezetőségeinek hasonló a kapcsolata a falusi és városi szervekkel és szervezetekkel. Nem véletlen tehát hogy a szerdahelyi járásban van a legtöbb tagja a CSEMADOK-nak (az SZSZK-ban) és sokrétű népművelő tevékenységet folytatnak. A CSEMADOK helyi szervezetei egész sorozat előadást tartottak társadalompolitikai, szakmai és kulturális kérdésekről. Az utóbbi években különösen nagy az érdeklődés a történelmi és helytörténeti előadások iránt Az irodalom A klub 1969-től működik Kassán (Kosice). Középiskolás társaimmal együtt időnként magam is ellátogattam a rendezvényeire. Ez az „időnként" nem nevezhető túl gyakorinak. Pár hónapja azonban felkeltette érdeklődésemet a klub tarka, változatos programja. Ezért is döntöttem úgy, hogy felkeresem Palencsár Istvánt, a Fábry Zoltán Művelődési Klub jelenlegi vezetőjét. Először arról faggattam, hogyan került kapcsolatba a művelődési klubbal. — 1980-ban végeztem el a Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskolát, azután jelentkeztem a Műszaki Főiskola Gépészeti Karára. Teljesen új környezetbe kerültem, új emberek közé. Hiányzott a megszokott közösség. Az iskolatársaimtól tudtam meg, hogy létezik ez a klub, ahol időnként összejönnek a magyar anyanyelvű diákok. Első látogatásom alkalmával rögtön kezembe nyomtak egy igazolványt, és bejegyeztek a „nagykönyvbe" mint klubtagot. Ez 1982 szeptemberében volt. Ekkor a klubot Básti Róbert vezette, de mivel ő tavaly végzett a Műszaki Főiskolán, a klub vezetését nem folytathatta. így 1983 szeptemberében klubtagból klubvezetővé léptem elő. — A Fábry Zoltán Művelődési Klub a CSEMADOK III. városkerületi helyi szervezetéhez népszerűsítése érdekében rendszeresen szerveznek író-olvasó találkozókat, s a toll forgatói szívesen mennek az irodalomszerető közönség közé. Az ének és zenekultúra fáklyavivői főleg a kórusok, énekcsoportok, a népi, valamint a citerazenekarok. A járásban országos viszonylatban is népművészeti együttesek működnek, mint a somorjai (Samorín) Csalié és a járás székhelyén tevékenykedő Csallóközi Dal- és Táncegyüttes. A színjátszó mozgalomban rangos szerepet töltenek be a megyeri (Calovo), dunaszerdahelyi és vámosfalusi (Horné MytoJ csoportok, amelyek nemcsak otthon, hanem az egész környéken, sőt magasabb szintű versenyeken is szerepelnek. Annak ellenére, hogy a dél-szlovákiai járások közül a dunaszerda helyiben van a legtöbb CSEMADOK-tag, a taglétszám további növelését elsőrangú feladatnak tartják. Molnár József, a városi művelődési központ igazgatója — szintén elnökségi tag, a munkaértekezleten javaslatot tett egy tagtoborzási versenyre, amelyben a legjobb eredményeket elért helyi szervezeteket jutalmazzák. A versenypontok értelmében, attól függetlenül, hogy mennyi a helyi szervezet létszáma, egy-egy szervezetben a százalékarány dönti el a helyezéseket A javaslatokkal kapcsolatban voltak olyan vélemények, hogy egy kisszámú csoportnak könynyű lesz százalékarányban jó eredményt elérni, viszont a nagylétszámú községi szervezetekben, ez sokkal nehezebb. Dr. Molnár János másképp látja: „Az utóbbi években elég nagy egyes szervezetekben a lemorzsolódás. Vidékről, főleg az apróbb faNakból sokan költöznek a községekbe és a városokba. A lakóhelyet tartozik. Munkáját egy héttagú vezetőség irányítja, amely kassai főiskolás fiatalokból áll. Mi változott a klub életében 1983 szeptembere óta? — Először is arra törekedtünk, hogy a klub tevékenységét állandósítsuk, illetve rendszeresítsük, ne csak hébe-hóba legyen valamilyen műsor. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a fiatalokban rögződjön: ha szerda, akkor a Fábry Klubban biztosan program várja őket. Klubunk a Moyzes utca 8. szám alatt működik egy régi épületben. Nem nevezhető éppen ideálisnak, de sajnos be kell érnünk ennyivel, mert nincs kilátás tágasabb helyiségre. így aztán ezt a termet próbáljuk klubszerűvé varázsolni. A klub kifestését is a tagok vállalták, az ö munkájuk eredménye az újjászületett klub. 1984 januárjától minden szerdán programmal várjuk a kassai fiatalokat. A műsort megpróbáljuk úgy összeállítani, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót. Van szórakoztató műsor, irodalmi és ismeretterjesztő előadás. Megemlítenék egypárat azok közül, akik a közelmúltban a klub vendégei voltak: Gálán Géza színművész „Petőfi percei" című műsorával, Noviczky Béla „Napjaink számítástechnikája" című előadásával, és Feszty István, Feszty Árpád unokaöccse, aki nagybátyjáról mesélt. Tervünk, hogy bemutatjuk a klubban a városunkban működő amatőr csoportokat. Ezt már féligmeddig megvalósítottuk. Márciusban az Új Nemzedék tánccsoport mutatta be műsorát „Menjünk Székre ..." címmel. Áprilisban a változtatók közül a legtöbben nem jelentkeznek az ottani társadalmi szervezetekbe, így a CSEMADOK-ba sem. Ezeket kell megnyerni, ezáltal jelentősen emelkedne a taglétszám a nagyközségekben, városokban." Remélhető, hogy a verseny eredményes lesz, s legalább ezer taggal emelkedik a létszám, s így elérik a 13 ezret a járásban. A jó együttműködést igazolja az is, hogy több mint egy évtizede a nemzetközi szövetkezeti nap jegyében rendezik meg a járási dal- és táncünnepélyt. A kimagasló kulturális esemény előkészítését már megkezdték, s remélhetőleg az idén is színvonalas műsorban gyönyörködhet a nagyszámú közönség. Gyurcsik József járási elnök az összejövetel ünnepi részében méltatta a kulturális szervezet három és fél évtizedes tevékenységét, s azt, hogy a CSEMADOK az elmúlt évtizedek során mindig fő feladatának tartotta a nemzetek és nemzetiségek közötti barátság elmélyítését. Nyári István, a járási pártbizottság titkára is köszöntötte az összejövetel résztvevőit, s négy a CSEMADOK-ban is dolgozó kommunistának „A járás fejlesztéséért" emlékérmet adományozta. A CSEMADOK-ban dolgozók közül heten kapták meg a szövetség emlékérmének aranyfokozatát, s ketten az ifjabb nemzedékből az ezüstfokozatot A legjobb hét népművészeti együttes munkáját arany, ezüst és bronzplakettel jutalmazták. TÓTH DEZSŐ Kodály-napokra készülő Csermely kórus vendégszerepeit nálunk. Reméljük, közönségünk hamarosan a Szép Szó és a Parázs irodalmi színpadát, és a Pinceszínpad műsorát is megtekintheti. Munkánkban segít a Schönherz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskola is, és azok a főiskolás épitészlányok, akik plakátjainkat tervezik és rajzolják. — Népszerű a klub a fiatalok körében? — Attól függ, hogy mivel mérjük a népszerűséget. Átlagban 50 ember jön össze szerda esténként: középiskolások, főiskolások, dolgozó fiatalok. Jól érzik itt magukat. A főiskolások egy kis csoportja például állandó látogatónk. Ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Természetesen azt szeretnénk, ha a középiskolások többen és gyakrabban jönnének a klubba. Főleg az ismeretterjesztő előadásokon hiányoljuk a 15—18 éveseket. Segíteni szeretnénk a Kassán élő és tanuló fiataloknak az ismerkedésben, abban, hogy barátokra találjanak. — Mit csinál a klub nyáron? — Nyáron a fiatalok nagyon kis százaléka tartózkodik a városban, ilyenkor programot szervezni nem kifizetődő. Mi is vakációzunk tehát, illetve segítünk a nyári járási művelődési tábor szervezésében. Szeptemberben újra nekikezdünk a munkának, várjuk a fiatalokat szerda esti műsorainkkal. Remélem, többen jönnek majd közénk, mint az első félévben. MISLAY EDIT FÁBRY ZOLTÁN MŰVELŐDÉSI KLUB 7
