A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-15 / 25. szám
A Gsemadok életéből A XXL JÓKAI-NAPOK VERS ES PRÓZAMONDÓ VERSENYE A verset a gondolattömörités csodájának tartom. A költő által leírt gondolat jó tolmácsolását művészetnek. Ezért érzek elismerést azok iránt, akik felelősséggel, jó felkészültséggel és alapossággal küzdenek meg a verssel az örömért, hogy élményüket másokkal is megoszthassák. Latinovits Zoltán Verset mondok című könyvében ezt írja a szöveginterpretálásról : „Aki verset mond, annak költővé kell növekednie, azzá kell lennie, hogy eljátszhassa a költő szerepét, elmondhassa a verset." — Tehát nem a vers tartalmát kell eljátszani! Nem szabad, hogy az előadó színészi allűrökre kényszerítse magát, a versmondó feladata a költő gondolkodásmódjának a megközelítése! A jó vers mindig tükrözi a költő ars poeticáját, életfilozófiáját is. Ezt megközelíteni csak az érzelmek oldaláról nem lehet; hogy egészen pontos legyek; nem szabad!, mert így az előadó önmaga lelkének hatásvadászó mutogatójává válhat! A brechti színház törekvését tartom mérvadónak a vers- és prózamondók számára is; gondolkodni és gondolkodtatni! Az lenne a szép, ha mindenki. aki vállalta egy szépirodalmi műfaj (legyen az vers vagy próza) tolmácsolását, először önmagában tisztázná a szöveg szerepét, kül detését, ha olyan meggondolásból állna színpadra, amit a legegyszerűbben és legtömörebben egy Szilágyi Domokos-i idézettel tudok érzékeltetni; „ Szégyen a szó, ha nem vigasz, szégyen a vers, ha nem igaz; igaz vagyok s szégyenteien. akárcsak a történelem Vigasz? Idehordani mindent ami jó, mindent mindent idehordok, fölkutatok mindent mindent ami használ, mindent amit el sohasem felejthet az ember. hogyha szilárdítani szeretné magát —". Még az így végiggondolt és vállalt versmon dáselmélet mellett is nagyon nehéz a sokszor befelé tisztán hallott szöveg átadása, s százszázalékosan talán sosem sikerül az értelmezett, átért mondanivaló pontos tolmácsolása, de egyre többen törekszenek erre. Hogy milyen sikerrel? Egyelőre még nem felsőfokon. Sajnos az eredményekről még nem irhatok szupertativuszokban, de a törekvés megnyugtató, s fölfelé ívelő tendenciát mutat Sidó Zoltán, a CSEMADOK KB elnöke atad/a a di/akat a vers- és prózamondók verseny győzteseinek. Képünkön Weszelovszky Judit átveszi a díjat Gayyor Béla KaUnan Sarolta Szőke György énekeltetni, mint beépíteni egy népesebb csoportba. De a nézőközönség számára is az a vonzóbb, ha tömeg kap szereplési lehetőséget A szokásanyag feldolgozásakor vigyázni kell nagyon az eredetiségre. Az igazit játsszuk, de ne túlozzunk! Arra gondotok, hogy erkölcstelen, illetlen beszéd lehetőleg ne kerüljön a folklórjátékba. A múltból ne a durvaságot idézzük, hanem a nép alkotta kulturális értékeket mentsük, tegyen az dal. vagy bármilyen népszokás Véleményem szerint a már korábban polgárosít falvak, tájak felhasználhatnák más falvak, vidékek anyagát is, sőt az összegyűjtött és kiadott anyagot is Enélkül a Tavaszi szél... nem lehet egész Dél-Szlovákia versenye. A régebbi gyűjtéseken (Bartók, Kodály stb.) kívül — úgy tudom — a közelmúltban történt már gyűjtés Dél-Szlovákia egész területén. A gyűjtött anyag még csak részben került vissza a néphez feldolgozott formában. Mindez persze nagy munkát igényel, de célravezetőén szolgálja a mozgalom és a tömegek ügyét CSÓKÁS FERENC Az idei Jókai-napokra 35 versenyző jött el Komáromba (Komárno) a vers- és prózamondók országos versenyére, hogy részese legyen e nemes vetélkedőnek, s legjobb tudása szerint megküzdjön a döntőbe jutásért. A IV. kategóriában a gimnazisták és középiskolások, az V. kategóriában a felnőttek versenyeztek, az utóbbiak erősebb mezőnyben. Egy tartalmában nemes gondolatot is csak akkor érzünk igaznak, ha álpátosz nélkül, őszintén hangzik a szó. Nos, a IV. kategória legtöbb versenyzőjének előadásából épp ez a „nemes egyszerűség" hiányzott. Talán életkori sajátosság a pátosz szeretete, a türelmetlenségből fakadó hatásvadászat, az azonnal akarom érzékelni, hogy a közönségnek tetszett-törekvés, az érzelmek túlfűtöttsége — amit jó lenne, ha a jövőben a versenyzők akár önállóan, akár tanári segítséggel elhagynának. Persze voltak a mezőnynek olyan versenyzői is, akikre nem érvényes ez a megállapítás. Az előbb felsorolt hibákat leginkább a kassai (Košice) Gágyor Ildikónak sikerült elkerülnie, aki egy székely népballadát adott elő pózmentesen, mégis drámai feszültséggel; sajnos őt a döntőben nem láthattuk. Élmény volt a kategória győztesének, Gágyor Bélának az előadását hallgatni. A Kassáról érkezett versenyző Illyés Gyula Koszorú című versét mondta — kitűnően. A második helyezett Rancsó Dezső komáromi versenyző főleg szép hangjával tűnt ki, Dsida Jenő ritkán mondott versét a Psalmus Hungaricust szavalta. A IV. kategória harmadik helyezését Kiss Ildikó kapta Weöres Sándor Magyar etűdök című versének előadásáért. A IV. kategória prózamondói közül Weszelovszky Judit komáromi versenyző került az első helyre, erénye a kiváló jellemformálás, játékosság. A 2. helyezett Bock Andrea Dunaszerdahelyet (Dunajská Streda) képviselte, ö és a 3. helyezett Lázár Edina szép beszédükkel tűntek ki a többi prózamondó közül. Az V. kategória versenyzői erősebb mezőnyt alkottak, ők már inkább a gondolatiságot helyezték előtérbe. A pálmát ismét Vas Ottó, az ipolysági (Šahy) gimnázium tanára vitte el. Radnóti Miklós Negyedik eclogaját mondta, ahogy már megszoktuk tőle: tisztán, egyszerűen — nagyszerűen. A második helyezett Héger Rudolf komáromi versenyző lett. Ő Babits Mihály Jónás könyvének egy részletét adta elő. Tiszta beszéd, jó hang és értelmezés jellemezték az előadását, de még jobb eredményeket érhetne el, ha belső indulatosságát nem hangfokozással érzékeltetné, hanem visszafogottsággal teremtene feszültséget. Ezt sikerült megoldania a Dunaszerdahelyröl érkezett Kálmán Saroltának. aki Nagy László a Rege a tűzről és jácintról című versét mondta tisztán értelmezve, egyszerűen, mégis feszültséget teremtőn : lágy keménységgel. A prózamondók V. kategóriájának kellemes meglepetése volt a kassai Szőke György. Egy Brecht-szöveget tolmácsolt. Ha a cápák beszélni tudnának címűt, megteremtve a tartalom-forma-előadásmód hármasának kitűnő harmóniáját. Bedecs Imre bratislavai versenyző jellemmegjelenítő erejével aratott nagy sikert Mikszáth Kálmán Egy bevert fej című írásának interpretálásakor. Csicsákné Palcsó Erzsébet (Rozsnyó — Rožňava) lett a kategória harmadik helyezettje. az ő előadása az elődöntőben bizonyult jobbnak, igazabbnak. Az országos döntőt természetesen több körzeti, járási és kerületi elődöntő előzte meg, mi már a legjobbak versenyének voltunk tanúi. Rengeteg időt. energiát emészt fel, míg egy előadó kidolgozza a verset, a prózát, ne tűnjék hát kicsinyeskedésnek, ha a verseny körülményeinek optimálisabbá tétele érdekében az ilyen „apróságokról" is szólok, hogy jó lenne a jövőben a verseny ideje alatt az ajtónyitogatások, szaladgálások, székek nyikorgatásának az elkerülése, mert sajnos ez sűrűn előfordult, zavarván Így mind az előadókat, mind a közönség valóban figyelni akaró tömegét. Ne tegyük tönkre ilyen apróságokkal mások munkájának eredményét! Mindannyiunk számára élmény, ha felkészült, előadóktól színvonalas előadásokat hallhatunk. Szükségesnek tartanám ennek érdekében a vers- és prózamondók számára is az előadóművészet elméletéről, a verselemzések — versmegközelítések módjairól szóló előadások megszervezését. CSANAKY ELEONÓRA Prandl Sándor felvételei 7 1/áss Ottó
