A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-06-01 / 23. szám
Ki mit gynjt? AZ EX LIBRIS A kisgrafika egyik kedvelt műfaja. Számos kitűnő képzőművész foglalkozott exlibris-tervezéssel. E latin szó jelentése: könyveiből (tehát valakinek a könyvtárából való könyv). A középkorban még csak írásos bejegyzéssel jelezték a könyv belső tábláján a tulajdonos nevét. A nyomdászat elterjedésével a 16. század elején tűnik fel a mai formájában Nálunk a legkorábbi ex I brist a bártfai (Bardejov) városi könyvtár nyomatta. Az exlibris-gyűjtőknek Bratislavában klubjuk is van, ahol érdekes előadásokat hallgathatnak meg a tagok és egymás között kicserélhetik a másodpéldányokat is. Jogi tanácsok A Ki mit gyűjt? című rovatunkhoz egyre több levél és kérdés érkezik, ezeket folyamatosan feldolgozzuk és ha szükséges, levélben válaszolunk. Leczky Zsuzsa, Zlaté Klasy h. sz. 127 kártyanaptárt gyűjt és tanácsot kér, hol lehet ezeket Csehszlovákiában liapni. Különösen olyan naptárak iránt érdeklődik, amelyeken énekesek, színészek, együttesek képei vannak, vagy esetleg áruházak hirdetései. De nem rajzosak, hanem fényképek. Válaszunk: a tártyanaptárokat ősszel és az év elején az üzemek, áruházak adják a vevőknek és a dolgozóknak, de csere útján is hozzá lehet jutni. Nem tudunk arról, f ogy nálunk színészek, együttesek fényképei jelennek-e meg zsebnaptáron. Aki tud ilyenről, Írjon a szerkesztőségbe. Pál Elemér, zalabai olvasónk egészségüggyel, családi élettel és az alkoholizmus elleni propagandával foglal-Több ezer éve, mivel már a régi krétaiaknál, görögöknél és rómaiaknál is voltak bikajátékok és bikaviadalok. Spanyolországban a középkor óta népszerűek, a XII. században egyenrangúnak tartották őket a lovagi tornákkal. A mai bikaviadaloknak minden mozdulatát ősi rend szabályozza. A kivétel nélkül XVII. századi divat szerint öltözött kétlábú szereplők összessége, a cuadrilla négy csoportból áll. Először a picadorok lépnek színre. Többnyire sovány gebék hátán érkeznek, hogy dárdáikkal ingereljék a bikát. Őket követik a gyalogos banderillerók, akik rövid horgos botokozó magyar és szlovák nyelvű lapokat gyűjt, és ezeket be is kötteti. Mindegyiket más-más színben. (Népegészség, Családi Lap, Rodina, Protialkoholicky obzor, Alkohológia.) Amint írja: végleg abbahagyta az alkohol fogyasztását és igy több lett a szabadideje, melyet hasznos dolgok olvasásával tölt el. Azért köttette be az újságokat, hogy majd később is fellapozhassa az őt érdeklő cikkeket. „Sokszor a négy-öt évvel ezelőtt megjelent folyóiratokban is találunk még mindig aktuális és érdekes írásokat. A gyűjtést sose késő elkezdeni, ha már előfizetjük az újságokat, ne sajnáljuk az évfolyam bekötéséért a 25—30 koronát. Tapasztalatból mondom, hogy a sajtótermékek gyűjtése, rendszerezése hasznos dolog" — írja levelében Pál Elemér. Várjuk a további leveleket, hozzászólásokat. kát, úgynevezett banderillákat döfnek az állat izmos nyakába, majd a vörös köpenyüket lengető capeadoro, chulók ingerük a végre támadókedvre hangolt bikát. Csak ezek után vonul be a viadal bajnoka: az espada, a lovas torreádor, vagy a lándzsás torero, hogy az agyonkínzott torónak- azaz bikának a kilencven centi hosszú, egyenes karddal megadja a kegyelemdöfést. Minden nagyobb spanyol és latin-amerikai városban van aréna, azaz Piazza de toros, és a körkörös lelátók egy viadalon sem maradnak üresen. R. L-né Ipolysági (Sahy) olvasónk az autóján harmadik személy által okozott kár megtérítési költségei iránt érdeklődik. Azt kérdezi, hogy a biztosító által megfizetett javítási költségeken kívül kérhet-e még további kártérítést a kárt okozótól azért, hogy az autóját a javítás ideje alatt, ami három hónapig tartott, nem használhatta ? A Polgári Törvénykönyv szerint a kárt okozó köteles az eredeti állapotot helyreállítani, s ha ez nem lehetséges, akkor készpénzben kártalanítást nyújtani. Az eredeti állapot helyreállítása a megsérült autó megjavítását jelenti, ezeket a javítási költségeket a biztosítás alapján a kárt okozó helyett a biztosító fizeti. Minthogy a törvény értelmében a kárt okozó csak a tényleges kárt köteles megtéríteni — nem az elmaradt hasznot — tőle sem azért, hogy az autót a javítás alatt a tulajdonos nem használhatta, sem azért, hogy az autó vesztett értékéből — már nem olyan szép, mint a baleset és a javítás előtt volt —, további kártérítést nem igényelhet. G. L. sülyi (Su/any) olvasónk a házastársak kölcsönös örökösödési joga iránt érdeklődik, ha nincsenek leszármazottaik. Örökösödési jogszabályaink értelmében a törvényes örökösök első csoportjába az örökhagyó gyermekei és házastársa tartoznak, mégpedig egymás közt egyenlő arányban. Ha az örökhagyó valamelyik gyermeke nem örököl (pl. azért, mert már előbb meghalt), akkor a helyébe az ő gyermekei lépnek (tehát az örökhagyó unokái), akik ezt az örökrészt szintén egymás közt egyenlő arányban öröklik. Ha nem az elhunyt leszármazottai, akkor a törvényes örökösök második csoportjába tartozók örökölnek, tehát az elhunyt házastársa, valamint a szülei, továbbá azok a személyek, akik az elhunyt halálát közvetlenül megelőző egy évig vele közös háztartásban éltek, és a közös háztartás ellátásáról gondoskodtak, vagy pedig eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. A második csoportba tartozó örökösök egymás közt egyenlő arányban örökölnek, az elhunyt házastársa azonban mindig legalább az örökség felét kapja. »Ha az elhunytnak nem örököl sem a házastársa, sem a szülei, akkor az örökösök harmadik csoportjába tartozók örökölnek, tehát az elhunyt testvérei, valamint ismét azok a személyek, akik az elhunyttal a halálát közvetlenül megelőző egy évben közös háztartásban éltek, s a közös háztartásról gondoskodtak, vagy pedig eltartásukkal az örökhagyóra voltak utalva. Abban az esetben, ha az elhunytnak nincs törvényes örököse és a vagyonáról érvényes végrendelettel sem rendelkezett, tehát örökös nélkül halt meg, akkor a vagyona az államra száll. Az örökhagyó a vagyonáról — a törvényes öröklési rendtől eltérően is rendelkezhetik és végrendelettel a vagyonát más személyre is hagyhatja. A végrendeletnek két formáját ismerjük: az egyik az ún. magánvégrendelet — ebben az esetben a végrendeletet az örökhagyónak saját kezűleg kell írnia, a végrendeletet keltezéssel (év, hónap és nap megjelölésével) ellátnia és saját kezűleg aláírnia. Tanúkra nincs szüksége. Érvénytelen az olyan végrendelet, amelyet nem saját maga ír (pl. géppel vagy más személlyel íratná), még ha alá is írná vagy tanúkat venne igénybe. A végrendelkezés másik formája az állami közjegyző által hivatalos jegyzőkönyvbe foglalt végrendelet. A végrendelkezésnek ezt a formáját azoknak kell betartanjok, akik Írástudatlanok, vagy mert betegség, testi fogyatékosság miatt erre nem képesek. Mindenkinek saját magának kell külön végrendelkeznie. Több személy közös végrendelete (a házastársaké isi) érvénytelen. A szabad végrendelkezési jogot a törvény csak a szülők számára a gyermekeik, illetve leszármazottaik érdekében, ezek javára korlátozza. Ezek szerint végrendelkezés esetén is a kiskorú leszármazottaknak meg kell kapniok teljes törvényes örökrészüket, a nagykorú leszármazottaknak pedig a törvényes örökrészük háromnegyed részét. Amennyiben a végrendelet ezeket az igényeket sérti, ebben a részében érvénytelen. Ha a házastársaknak nincsenek gyermekeik, sem más leszármazottaik, akkor vagyonukkal végrendeletileg teljesen szabadon rendelkezhetnek. A többi törvényes örökösnek (pl. a szülőknek, testvéreknek, közös háztartásban élő személyeknek) nincs ilyen ún. köteles részre való igényük. Olvasónk és házastársa — mindegyikük külön-külön végrendeletben a másikat teheti meg minden vagyona örökösévé. Ezzel automatikusan kizárja az öröklésből a törvényes örökösök körébe tartozó szülőket, illetve testvéreket. Végezetül megjegyezzük, hogy a közjegyzői jegyzőkönyvbe foglalt végrendeletet a közjegyző őrzi meg és tartja nyilván, míg a magánvégrendeletet a végrendelkező magánál tarthatja, vagy más személy megőrzésére bízhatja, de az állami közjegyzőnél is — megőrzés végett — közjegyzői letétbe helyezheti. A végrendeletet később meg lehet semmisíteni vagy úgy, hogy a végrendelkező későbbi érvényes végrendelettel másképpen rendelkezik, vagy a végrendeletét kifejezetten visszavonja, végül úgy is, hogy a végrendeletét tartalmazó iratot megsemmisíti (széttépi, elégeti). K. O. olvasónk azt kérdezi, hogy a jogosult személy halálával megszűnnek-e a készpénzkövetelései, illetve a munkaviszonyából származó igényei, vagy átszál/nak-e ezek az örököseire? A jogosult személy (hitelező) halálával a készpénzkövetelései nem szűnnek meg, hanem ezek az örökösére szállnak át. Kivételt képeznek a személyéhez kötött jogok, valamint a fájdalomdíjra és a társadalmi érvényesülés megnehezüléséért járó kártérítésre való igénye, amelyek a halálával megszűnnek. — A dolgozó halálával a háromhavi átlagfizetésének megfelelő bér (munkadíj) — igények közvetlenül a házastársra, gyermekeire és szüleire szállnak, ha közös háztartásban éltek. Dr. B. G. RÉGEN VAN BIKAVIADAL? 19
