A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-27 / 18. szám
Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: PETRIN ÉS A VENCEL TÉR Csanaky Eleonóra: A KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK Csanda Sándor: VOZÁRI DEZSŐ Kamocsai Imre: TÉNYEK Cs, Molnár László: BIOTECHNOLÓGIA MA ÉS HOLNAP Rétvári László: EURÓPA—ÁZSIA HATÁRÁN ... Címlapunkon Kontár Gyula és D. Kittíer felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Telefon : 336-686, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdetések: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. Index: 492 11. Május elseje a dolgozók ünnepe, a munkásosztály szolidaritásának egyik legszebb szimbóluma. Egykor május elsején a világon szinte mindenütt a munkáért, a nagyobb darab kenyérért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért tüntettek a felvonulók. Számos országban —- főleg ott, ahol még ma is a tőke az úr — a dolgozók a mostani május elsején is a munkáért és a nagyobb darab kenyérért kénytelenek tüntetni. A szocialista országok dolgozói május elsejét új jelleggel ünnepük. Nekünk van munkánk is és kenyerünk is. Nálunk május elseje a békéért és a társadalmi haladásért vívott harc megnyilatkozása. Ám a májusi ünnep alkalmából gyakran visszaforgatjuk az idő kerekét és a harcos napokra, a régi májusokra is emlékezünk. Az 1984-es május alkalmából a legtöbbet talán a közelmúltat, a tizenöt éve történt eseményeket emlegetjük. Tizenöt éve, 1969 áprilisában és májusában Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia egész népe életében döntő fontosságú esemény történt Az ország vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja a párt és a társadalom akkori problémáinak megoldását a lenini elvek következetes visszaállításában látta. A lenini úton és módszerrel fogott hozzá az élet normalizálásához. A CSKP Központi Bizottságának az 1969. április 17-én megtartott plenáris ülésén megválasztott pártvezetőség, majd az 1969. május 29—30-án megtartott ülésen kidolgozott és elfogadott irányelv meghatározta, hogy a XIV. kongresszusig tartó időszakban milyen feladatok várnak elvégzésre. A májusi irányelv értelmében: meg kellett újítani a kommunista párt egységét és vezető szerepét; hatékony intézkedéseket kellett foganatosítani Csehszlovákia súlyos gazdasági problémáinak megoldására; meg kellett szilárdítani a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szervének, a szocialista államnak a funkcióját; elvszerűen, a szilárd barátság szellemében rendezni kellett kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a szocialista országok kommunista pártjaival. A CSKP Központi Bizottságának az 1969-es ülésén elfogadott végrehajtási irányelve kiinduló pontjává vált a viszonyok határozott és következetes rendezésének. Egyben szilárd alapja lett annak, hogy a párt — a marxizmus—-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján — helyreállítsa egységét, a társadalom szocialista fejlődése zavartalanná, a csehszlovák állam nemzetközi helyzete pedig szilárddá váljék. A végrehajtási irányelv lehetővé tette azt is, hogy a párt eszmei és politikai harcot indítson a revizionisták és a jobboldali opportunisták ellen. Később a CSKP XIV, XV. és XVI. kongresszusa olyan tervet hagyott jóvá, amely az ingadozás és a bizonytalanság évei után társadalmi-gazdasági fejlődésünknek szilárd alapot és távlatot biztosított. A tizenöt évvel ezelőtti májusi felvonulás kissé még magán viselte a társadalmi válság jeleit. Ennek ellenére az 1969-es május is örömteljes és bizakodó volt. Éreztette, hogy a vezetés jó kézbe került, hogy határozott léptekkel haladunk előre. A Gustáv Husák elvtárs vezette Központi Bizottság törekvését siker koronázta. A mostani május elsején a jó munkát, az elmúlt tizenöt év alatt született sikereket is ünnepeljük. ÚJSZERŰÉN ÉLNI, DOLGOZNI A szocialista brigádok megalakulása egybeesik a szocialista népgazdaság intenzív fejlesztésének kezdetével. A szocialista brigádok megalakulása mintegy demonstrálta a széles dolgozó tömegek, de főleg a munkásosztály öntudatos hozzáállását a pártunk által kitűzött célok és konkrét feladatok megvalósításához. A szocialista brigádmozgalom megalakulásának kezdete óta nagy fejlődésen ment keresztül. A brigádok belső életében a munkafeladatok és kötelezettségvállalások teljesítése mellett egyre nagyobb tért hódított a brigádok tagjai kulturális közösségi életének szervezése, a politikai és szakmai önképzés. így váltak a szocialista munkabrigádok fokozatosan az öntudatos cselekvés fórumaivá. Persze csak ott, azokban az üzemekben, ahol a vezetés helyesen fogta fel a szocialista brigádmozgalom jelentőségét, azok úttörő szerepét. A szocialista brigád egyik fö feladatát a termelés minőségi és mennyiségi fejlesztése területén legutóbb 1981-ben határozta meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Bizottsága. Az elfogadott alapelvek hangsúlyozzák: a szocialista brigádok egyik fö küldetése elmélyíteni azok részesedését a termelés és az egész népgazdaság intenzifikációja folyamatának megvalósításában. Ezen alapelv betartását ellenőrizte nemrég a központi szakszervezeti bizottság 483 szocialista brigádban. Az ellenőrzés sok pozitívum mellett megállapította, hogy a szocialista brigádoknál sok kérdésben gyakori az egyhelyben topogás. Például tanácstalanok, hogy mit kell tenni a bérezés területén megnyilvánuló egyenlősdi ellen, hogyan tovább a szocialista életstílus további elmélyítése területén, hogyan kielégíteni a továbbképzéssel kapcsolatos igényeket stb. E problémák állandósulásának fö okozója — állapítja meg az ellenőrzés — abban rejlik, hogy a szocialista munkabrigádok kevés hatásos segítséget kapnak a különböző szintű üzemi vezetéstől. Ezt a tényt igazolja az is, hogy az ellenőrzött brigádok 41 százaléka a brigádtagok saját kezdeményezésére jött létre, ami ugyan dicséretes, pozitív jelenség, de az már kevésbé, hogy az alakulás szervezésénél nem mindig vett részt az üzem vezetése. Azt is megállapították, hogy az ellenőrzött brigádok 48,2 százaléknál a kötelezettségvállalások megvitatása és jóváhagyása során nem képviseltette magát a különböző szintű üzemvezetés és sok esetben a szakszervezeti üzemi bizottság kiküldöttje sem volt jelen. E jelenségekkel kapcsolatban a brigádok több esetben felhívták az illetékesek figyelmét. E téren mégsem történt változás az egyes ágazatok szocialista brigádjainak konferenciái után sem. Joggal felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy a különböző szintű üzemvezetés nem nyilvánít kellő érdeklődést a szocialista brigádok problémái iránt? Erre a kérdésre meg kell találni minél előbb a választ. Annál inkább is szükséges ez, mert a szovjet és a többi szocialista országok tapasztalatai alapján egyre aktuálisabb kérdés a jutalmazás brigád formáinak bevezetése, ami kétségkívül elsősorban a szocialista brigádokat érinti. Az új jutalmazási formák bevezetése azonban megköveteli, hogy az üzem vezetése pontosan ismerje a szocialista brigádok munkáját, lehetőségeit, kötelezettségvállalásait, a brigádok egész életét. A vezetésnek egyszerűen együtt kell élni a brigádok problémáival. A munka szervezésének és jutalmazásának brigád formái rövidesen reálissá válnak, amire kellőképpen fel kell készülni. A felkészülés döntő része a vezetés, a szakszervezetek, a pártszervezetek és a szocialista munkabrigádok közötti viszonyok és kapcsolatok elmélyítése, illetve lényeges megjavítása, a brigádokról való gondoskodás tökéletesítése. VARGA JÁNOS 2
