A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-27 / 18. szám

Hétvégi levél Következő számunk tartalmából: Miklósi Péter: PETRIN ÉS A VENCEL TÉR Csanaky Eleonóra: A KAZINCZY NYELVMŰVELŐ NAPOK Csanda Sándor: VOZÁRI DEZSŐ Kamocsai Imre: TÉNYEK Cs, Molnár László: BIOTECHNOLÓGIA MA ÉS HOLNAP Rétvári László: EURÓPA—ÁZSIA HATÁRÁN ... Címlapunkon Kontár Gyula és D. Kittíer felvételei. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 815 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­­zor Kiadóvállalat gondozásában, 815 85 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Strasser György. Tele­fon : 336-686, főszerkesztő-helyette­sek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon: 332-864. Grafikai szerkesz­tő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfi­zetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. c. 6. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciame n. p., Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Vállalati hirdeté­sek: Vydavatelstvo Obzor, inzertné oddelenie, Gorkého 13, VI. poschodie tel.: 522-72, 815-85 Bratislava. In­dex: 492 11. Május elseje a dolgozók ünnepe, a mun­kásosztály szolidaritásának egyik leg­szebb szimbóluma. Egykor május elsején a világon szinte mindenütt a munkáért, a nagyobb darab kenyérért, az emberi jo­gok tiszteletben tartásáért tüntettek a felvonulók. Számos országban —- főleg ott, ahol még ma is a tőke az úr — a dolgozók a mostani május elsején is a munkáért és a nagyobb darab kenyérért kénytelenek tüntetni. A szocialista országok dolgozói május elsejét új jelleggel ünnepük. Nekünk van munkánk is és kenyerünk is. Nálunk május elseje a békéért és a társadalmi haladásért vívott harc megnyilatkozása. Ám a májusi ünnep alkalmából gyakran visszaforgatjuk az idő kerekét és a harcos napokra, a régi májusokra is emléke­zünk. Az 1984-es május alkalmából a leg­többet talán a közelmúltat, a tizenöt éve történt eseményeket emlegetjük. Tizenöt éve, 1969 áprilisában és májusában Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia egész népe életében döntő fontosságú esemény történt Az ország vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja a párt és a társadalom akkori problémáinak megoldását a lenini elvek következetes visszaállításában látta. A lenini úton és módszerrel fogott hozzá az élet normali­zálásához. A CSKP Központi Bizottságának az 1969. április 17-én megtartott plenáris ülésén megválasztott pártvezetőség, majd az 1969. május 29—30-án meg­tartott ülésen kidolgozott és elfogadott irányelv meghatározta, hogy a XIV. kong­resszusig tartó időszakban milyen felada­tok várnak elvégzésre. A májusi irányelv értelmében: meg kellett újítani a kom­munista párt egységét és vezető szere­pét; hatékony intézkedéseket kellett fo­ganatosítani Csehszlovákia súlyos gaz­dasági problémáinak megoldására; meg kellett szilárdítani a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szervének, a szoci­alista államnak a funkcióját; elvszerűen, a szilárd barátság szellemében rendezni kellett kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a szocialista országok kommunista pártjaival. A CSKP Központi Bizottságának az 1969-es ülésén elfogadott végrehajtási irányelve kiinduló pontjává vált a viszo­nyok határozott és következetes rendezé­sének. Egyben szilárd alapja lett annak, hogy a párt — a marxizmus—-leninizmus és a proletár internacionalizmus alapján — helyreállítsa egységét, a társadalom szocialista fejlődése zavartalanná, a csehszlovák állam nemzetközi helyzete pedig szilárddá váljék. A végrehajtási irányelv lehetővé tette azt is, hogy a párt eszmei és politikai harcot indítson a revizionisták és a jobboldali opportunis­ták ellen. Később a CSKP XIV, XV. és XVI. kongresszusa olyan tervet hagyott jóvá, amely az ingadozás és a bizonyta­lanság évei után társadalmi-gazdasági fejlődésünknek szilárd alapot és távlatot biztosított. A tizenöt évvel ezelőtti májusi felvonu­lás kissé még magán viselte a társadalmi válság jeleit. Ennek ellenére az 1969-es május is örömteljes és bizakodó volt. Éreztette, hogy a vezetés jó kézbe került, hogy határozott léptekkel haladunk előre. A Gustáv Husák elvtárs vezette Köz­ponti Bizottság törekvését siker koronáz­ta. A mostani május elsején a jó munkát, az elmúlt tizenöt év alatt született sikere­ket is ünnepeljük. ÚJSZERŰÉN ÉLNI, DOLGOZNI A szocialista brigádok megalakulása egybeesik a szoci­alista népgazdaság intenzív fejlesztésének kezdetével. A szocialista brigádok megalakulása mintegy demonstrálta a széles dolgozó tömegek, de főleg a munkásosztály öntudatos hozzáállását a pártunk által kitűzött célok és konkrét feladatok megvalósításához. A szocialista bri­gádmozgalom megalakulásának kezdete óta nagy fejlő­désen ment keresztül. A brigádok belső életében a munkafeladatok és kötelezettségvállalások teljesítése mellett egyre nagyobb tért hódított a brigádok tagjai kulturális közösségi életének szervezése, a politikai és szakmai önképzés. így váltak a szocialista munkabrigá­dok fokozatosan az öntudatos cselekvés fórumaivá. Per­sze csak ott, azokban az üzemekben, ahol a vezetés helyesen fogta fel a szocialista brigádmozgalom jelentő­ségét, azok úttörő szerepét. A szocialista brigád egyik fö feladatát a termelés minőségi és mennyiségi fejlesztése területén legutóbb 1981-ben határozta meg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Bizottsága. Az elfogadott alapelvek hangsúlyozzák: a szocialista brigádok egyik fö küldetése elmélyíteni azok részesedését a termelés és az egész népgazdaság intenzifikációja folyamatának megvalósítá­sában. Ezen alapelv betartását ellenőrizte nemrég a központi szakszervezeti bizottság 483 szocialista brigád­ban. Az ellenőrzés sok pozitívum mellett megállapította, hogy a szocialista brigádoknál sok kérdésben gyakori az egyhelyben topogás. Például tanácstalanok, hogy mit kell tenni a bérezés területén megnyilvánuló egyenlősdi ellen, hogyan tovább a szocialista életstílus további elmélyítése területén, hogyan kielégíteni a továbbképzéssel kapcso­latos igényeket stb. E problémák állandósulásának fö okozója — állapítja meg az ellenőrzés — abban rejlik, hogy a szocialista munkabrigádok kevés hatásos segítsé­get kapnak a különböző szintű üzemi vezetéstől. Ezt a tényt igazolja az is, hogy az ellenőrzött brigádok 41 százaléka a brigádtagok saját kezdeményezésére jött létre, ami ugyan dicséretes, pozitív jelenség, de az már kevésbé, hogy az alakulás szervezésénél nem mindig vett részt az üzem vezetése. Azt is megállapították, hogy az ellenőrzött brigádok 48,2 százaléknál a kötelezettségvállalások megvitatása és jóváhagyása során nem képviseltette magát a külön­böző szintű üzemvezetés és sok esetben a szakszervezeti üzemi bizottság kiküldöttje sem volt jelen. E jelenségek­kel kapcsolatban a brigádok több esetben felhívták az illetékesek figyelmét. E téren mégsem történt változás az egyes ágazatok szocialista brigádjainak konferenciái után sem. Joggal felvetődik a kérdés: mi az oka annak, hogy a különböző szintű üzemvezetés nem nyilvánít kellő érdek­lődést a szocialista brigádok problémái iránt? Erre a kérdésre meg kell találni minél előbb a választ. Annál inkább is szükséges ez, mert a szovjet és a többi szocialista országok tapasztalatai alapján egyre aktuáli­sabb kérdés a jutalmazás brigád formáinak bevezetése, ami kétségkívül elsősorban a szocialista brigádokat érin­ti. Az új jutalmazási formák bevezetése azonban megkö­veteli, hogy az üzem vezetése pontosan ismerje a szoci­alista brigádok munkáját, lehetőségeit, kötelezettségvál­lalásait, a brigádok egész életét. A vezetésnek egyszerű­en együtt kell élni a brigádok problémáival. A munka szervezésének és jutalmazásának brigád formái rövide­sen reálissá válnak, amire kellőképpen fel kell készülni. A felkészülés döntő része a vezetés, a szakszervezetek, a pártszervezetek és a szocialista munkabrigádok közötti viszonyok és kapcsolatok elmélyítése, illetve lényeges megjavítása, a brigádokról való gondoskodás tökéletesí­tése. VARGA JÁNOS 2

Next

/
Thumbnails
Contents