A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-20 / 17. szám
A nagy amerikai tévétársaságok sikeres műsora a „dokumentumdráma": híres emberek élete, minél több „intim" részlettel. A nagy BB, Franciaország egykori kiváló exportcikke, akit ma inkább csak a bébifókák érdekelnek, élénken tiltakozik mozgalmas életének dokumentáris filmrevitele ellen. Perrel fenyegeti a CBS társaságot, és egykori rendezője és férje, Roger Vadim is úgy nyilatkozott, hogy a terv „ízléstelen". Ö pedig csak tudja: 1960 táján Vadim rendezte a legízlésesebb erotikus filmeket. Részben BB főszereplésével. Az egyik képen Bardot, amikor még divatos volt, a másikon Jessica Lange, aki a filmben alakítaná BB-t. A japán Suzuki gyár új, LT-120 típusjelzésű robogója rossz utakon, nehéz terepen sem akad el. Erőforrása négyütemű OHC- motor. A fß ^ jeles napokhoz fűződő népszokások gyökerei a messzi múltba nyúlnak vissza. A népszokások alapvető és közös célja a gazdaság fellendítése, a vagyon védelme, az ember egészségének és boldogságának megóvása volt. Ezek a szokáshagyományok a téli és a nyári napfordulóhoz, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőséghez kapcsolódtak. A Bratislavától néhány kilométerre fekvő Vajnory község a mai napig megőrizte jellegzetes hagyományait és a múlt tárgyi emlékeit annak ellenére, hogy fekvése miatt kezdettől fogva minden érintette. Megmaradtak a festett szobák és konyhák, a jellegzetes faragott és festett bútorok, népviseletek, népszokások, népdalok és a folklór egyéb jegyei. A 13. században történik először említés a településről, amelyet akkor még Pracának hívtak. A tavaszi népszokások közül különösen sok kötődik virágvasárnaphoz — a húsvétvasárnap előtti vasárnaphoz. Ezek közül a legfontosabb a nyárköszöntés és a télűzés szertartása. Vajnoryban is szokás volt, hogy a lányok a nyár, az új élet szimbólumát — a HÚSVÉTI NÉPSZOKÁSOK „lésolát" — körbevigyék a faluban. Ez egy dús fűzfaág, amelyet szalagokkal, papír- és szalmalánccal, papírból kivágott madárfigurákkal díszítettek fel. A „lésola" tartozéka volt egy harmonikaszerüen összehajtogatott színes papírszalag, amelyet középen színes fonállal átkötöttek, színes papírdarabkákkal és hímestojásokkal díszítettek. Érdekes, hogy Vajnoryban nem egy, hanem két „lésolát" készítettek a lányok, egyiket az alvégen, másikat a felvégen. Nagy volt a versengés, hogy kiknek sikerül szebb „lésolát" készíteni, és ki jut el előbb a bíróhoz vagy a paphoz. A lányok énekelve vonultak végig a falun. A „lésolát" váltakozva két-két lány vitte a menet élén, a többiek pedig kosarakban hímestojásokat vittek, amelyeket útközben szétosztogattak a gazdasszonyoknak. Amikor a menet egy házhoz közeledett, dallal hívták ki a gazdasszonyt, majd hímestojással ajándékozták meg, a lányok pedig jutalmul pénzt kaptak, amin megvehették a tojásdíszítéshez szükséges fonalat. Húsvétvasárnapot a virágvasárnaptól nagyszombatig tartó ún. nagyhét előzi meg. Ilyenkor már hétfőn megkezdődött a faluban a nagytakarítás, a házak meszelése. Ezzel akartak a házakból minden rosszat és tisztátalan dolgot kiűzni. Nagyszombat a húsvéti előkészületekkel telt el. Sonkát főztek, megsütötték a hagyományos húsvéti kalácsot, megfőzték, majd kifestették a húsvéti tojásokat. Húsvétvasárnap a gazdasszony mindezt egy kosárba rakta, letakarta kendővel. Ügyelni kellett arra, hogy a húsvéti tojások száma megegyezzen a család tagjainak számával. Húsvéthétfőn már kora reggel járták a falut a legények hangoskodó csoportjai. Kezükben ott volt a nyolc fűzfaágból font, színes szalagokkal feldíszített korbács. A húsvéti korbácsolás elsősorban az iskoláskorú fiatalabb fiúk kiváltsága volt. Jutalmul hímestojást és pénzt kaptak. Különösen szépek voltak a fonalrátétes tojások. A tavasz megünneplése népszokás. Dal, korbács, locsolás, tojások, öröm, vidámság. A tavaszünnep még ma is élő, a városból eltűnöfélben levő népszokás. Mégis: minden házban készítenek majd húsvéti tojásokat. Festetteket, rátéteseket, ragasztottakat. TOMÁS BENDA (A szerző felvételei) 9