A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-06 / 15. szám

Hi GUSTAV STOPKA Az előléptetés Öt hosszú év óta dolgoztunk a „Hoplak" vállalat tervosztályán — három közgazdász. Egyszer csak új munkatárs jött hozzánk, René Michalsky, fiatal szakember. És nem is üres kézzel. — Ezt a bort nem az üzletben vettem — közölte szerény mosollyal. — Az apámnak szőlője van. Kóstoljátok meg. Meg is kóstoltuk. Az öreg Michalsky alig­hanem értette a dolgát: a bor remek volt. Mindenki osztotta ezt a véleményt, még a vezetők is. Ez már abból is kitűnt, hogy egy hónap múlva Michalsky a számítástechnikai osztály élére került. Az ő helyére Miro Petersky jött. Megismer­kedésünket nagyszerű szilvapálinkával ünne­peltük meg. Arra nem jöttünk rá, hogy neki mi köze van ehhez az italhoz, őszintén szólva azonban nem is faggattuk különösebben. Csak az volt a fontos, hogy Petersky szemé­lye hivatalunkban olyan szilárdan egybefor­rott a szilvapálinkával, hogy egyes kollégá­inknak nyomban zúgni kezdett a feje, amint Petersky megjelent a szobában. Hiába, felté­teles reflex. Nálunk azonban nem sokáig jelent meg — csupán két hónapig. Két hó­nap múlva már az értékesítési osztály helyet­tes vezetője volt. Majd Kamii Ivansky tűnt fel osztályunk egén. Nagybátyja egy élelmiszer-áruház hús­osztályát vezette, s Kamii barátunk az egész „Hoplak"-ot állandóan a legfinomabb son­kával traktálta. A sonka nyilván mindenkinek ízlett — mert másfél hónap elteltével Ivansky már a meó vezetője lett. Én valahogy furcsán éreztem magam. Öt év óta dolgozom ezen az osztályon, és — bár nem kenyerem a dicsekvés — éppolyan jól értem a dolgomat, mint mások, mégsem Jogi tanácsok A szakszervezeti döntőbizottsági eljárás­ról Előző számunkban a szakszervezeti döntőbi­zottságok létesítéséről és összetételéről szóltunk. Most e döntőbizottságok jogkörére vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük. Mindazokban a szervezetekben, ahol szakszervezeti döntőbizottságokat létesítet­tek, a munkajogi pereket e bizottságok tár­gyalják és döntik el. Hatáskörükbe tartozik:, az alkalmazásról szóló bizonyítványok, a munkatevékenységről kiadott igazolás tartal­mát kifogásoló — a munkaviszony kiigazítá­sára vagy megváltoztatására irányuló — pe­rek lebonyolítása, továbbá a dolgozóknak fegyelmi intézkedés megsemmisítésére irá­nyuló indítványa, valamint a munkaviszony­ból eredő kártérítési igényeknek az érvénye­sítése mind a munkaadó, mind pedig a dolgozó részéről (pl. amikor munkabérigé­nyeit érvényesíti, vagy amikor munkahelyi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő kártérítést követel). A döntőbizottsági eljárás az igénylő írás­beli vagy szóbeli indítványára indul meg. Az írásbeli indítványt vagy a döntőbizottság megbízott tagjának, vagy a szervezet iktató­jában kell leadni. A szóbeli indítványt a döntőbizottság megbízott tagjánál lehet megtenni, aki a panaszt jegyzőkönyvbe fog­lalja. Minden indítványban fel kell tüntetni az léptetnek elő. Ez a három ifjonc pedig már félvállról kezel engem. Tennem kellett vala­mit. Feszülten töprengtem. Gondolatban sorra vettem az összes rokonomat — min­den elképzelhető vonalon. Uramisten — kö­nyörögtem — küldj nekem valami szabász nagybácsit, színházi jegypénztárosnő nagy­nénit, szakács unokafivért, vagy beutalók elosztását intéző másodunokahugot! De saj­nos egyetlen méltó jelölt sem ötlött eszem­be. Csupa munkás, mérnök meg alkalmazott villant fel agyamban ... Hirtelen remek ötletem támadt. Hiszen az volt a fontos, hogy magamra vonjam a veze­tőség figyelmét. Minthogy pedig nekem sem házi borom, sem remek szilvapálinkám, sem az ember szájában majdnem elolvadó son­kám nincs — hát akkor megmutatom min­denkinek, milyen szorgalmas vagyok, mek­kora munkalelkesedés tombol a szivemben. Ettől kezdve minden áldott nap munkaidő után is ottmaradtam a hivatalban. Nemcsak a magam munkáját végeztem el, hanem a társaimét is. Már azt vettem fontolóra, hogy a szomszéd osztályokról is vállalok majd munkát — amikor hivatott a főnök. Sokáig csóválgatta a fejét, miért, miért nem, sóhaj­tozott, majd végül rám nézett, és így szólt: — Kellemetlen nekem ez a beszélgetés, de attól tartok, hogy magának más állást kell keresnie. Sajnos, képtelen megbirkózni a munkájával. Igen, igen, tudom: maga szor­galmas, mindennap a legtovább marad benn a hivatalban, kekünk azonban munkabíró dolgozókra van szükségünk, akik a munkaidő alatt el tudják végezni a teendőiket! Ford.: Gellért György indítványozót és azt, hogy ki ellen irányul a panasza, továbbá ismertetni kell azokat a tényeket és bizonyítani azokat az állításokat (tanúkkal, okiratokkal stb.), amelyek az igény elbírálása szempontjából szükségesek és bi­zonyítékul szolgálnak. A döntőbizottság az indítvány tárgyalására beidézi a feleket (esetleg a képviselőjüket), s ha valamelyik résztvevő kiskorú (tehát 18 évnél fiatalabb), akkor annak törvényes kép­viselőjét is. A tárgyalás helyét és idejét rendszerint úgy határozza meg, hogy az munkaidőn kívül legyen, s hogy a tárgyalás az indítvány beadásától számított 30 napon belül befejeződjön. A bizottság elsősorban arra törekszik, hogy a pert a felek kölcsönös megegyezéssel oldják meg. Ha ilyen egyezség létrejön, akkor a bizottság azt jóváhagyja, feltéve, ha nincs ellentétben a jogszabályokkal. A bizottság a felek meghallgatása, a bizonyítékok ismerte­tése és a tanúk kihallgatása után, zárt ülésen határoz. A döntést a bizottság elnöke hirdeti ki, s röviden meg is indokolja. A bizottság döntését a felekkel mindig írásban is kell közölni. Ha valamelyik fél a döntéssel nincs megelégedve, akkor 15 na­pon belül írásban vagy szóban (jegyzőkönyv­be foglalva) fellebbezhet ellene. Ebben az esetben a bizottság az ügyet az illetékes járásbírósághoz teszi át, amely a további eljárás során a Polgári Perrendtartás Szabá­lyai értelmében jár el és dönt. A bizottság által jóváhagyott egyezség, vagy a bizottságnak az a döntése, amely ellen senki sem adott be fellebbezést, joge­rőre emelkedik és végrehajtható. Abban az esetben, ha az indítvány beadá­Tudja-e ? Miért fogunk kezet? A kézfogás semmiképp sem higiénikus szo­kás, köszönni pedig sok más módon is lehet, például szíves szóval, kalapemeléssel, meg­hajlással. Barátainkat mégis kézfogással üd­vözöljük. Van ennek valami rejtett értelme? Ma már alig, de egykor annál inkább. Vala­mikor a kézfogással még nem a másikat köszöntötték; a békés szándékkal közeledő azért nyújtotta a kezét, hogy bizonyítsa, nincs nála fegyver, baráti érzelemmel jött. „Itt a kezem, nem disznóláb!" — mondjuk még ma is rég elfeledve már, hogy valaha a pisztolyt nevezték e tájon disznólábnak, te­hát a mondás azt jelenti: nincs a kezemben pisztoly, nem kell tőlem tartani. Nos, a be­tyárvilágban indokolt szokásból idővel divat lett. A pisztolyok, nemkülönben a bicskák, azóta kikoptak a hétköznapi érintkezésből, a baráti kézfogás azonban megmaradt, és semmi jel nem mutat arra, hogy sok más régi szokásunkkal együtt ez is eltűnik. Mire jó a fürjtojás? Nemrég az asszonyok, lányok, sőt az avatott kozmetikusok is fennen hirdették, hogy a fürjtojásból készült arcpakolás szépít, fiatalít, majdhogynem üdvözít. S akkora hajsza in­dult a kis tojások után, hogy egy jó humorú író még tévéjátékot is kanyarított az új divatról. A szóban forgó tojások produkálására hi­vatott japán fúrj az egyik legújabb, s a szakemberek szerint nagy jövő előtt álló háziállatunk. A fúrj tenyésztése megéri a sától számított 30 nap alatt a döntőbizott­ság nem fejezte be az eljárást, tehát sem a felek egyezségét nem hagyta jóvá, sem az ügyben érdemben nem döntött, a döntőbi­zottsági eljárást szintén eredménytelennek kell tekinteni; bármelyik fél kérésére a bi­zottság az ügyet további tárgyalásra és dön­tésre átteszi az illetékes járásbírósághoz. B. M. Stúrovo címére ingatlanperi ügyben A szomszédjával folyó ingatlanperben a mérnöki felmérés után a bíróság ítéletet hozott, amelynek írásbeli kiadványát még nem kézbesítették. Az ítélet leírása és kéz­besítése néha — a bírósági iroda túlterhelt­sége miatt — hosszabb ideig is eltart. Az ítélet ellen fellebbezni azonban a kézbesí­téstől számított 15 napon belül kell. A fel­lebbezésről a kerületi bíróság dönt. — Ha megkapja az ítéletet, forduljon ügyvédhez és tőle kérjen tanácsot, hogy kell-e fellebbez­nie. vagy szükséges-e a jogi képviselet, ak­kor, ha az ellenfele fellebbezne. N. I. Ipolyság (Sahy) címére eltartási köte­lezettség — és nyugdíjügyben A házastársak kölcsönös eltartási kötelezett­ségéről a Családi Törvény rendelkezik. Ha valamelyik fél nem teljesíti a kötelezettségét és nem járul hozzá a közös háztartás ellátá­sához — akár azért, mert külön élnek, akkor a bíróság készpénzben fizetendő tartásdíjat állapít meg. Abból az elvből indul ki, hogy a házasfelek anyagi és kulturális életszínvonala egyenlő kell legyen, az összeg magassága fáradságot, mert takarmányértékesítése ki­tűnő, húsa pedig rendkívül ízletes. A tojó súlya 150—180 gramm. Évente 280—320 mintegy tíz grammos tojást tojik, de nem hajlandó kikölteni őket, ezért törpe­tyúkok, keltetögépek gondoskodnának arról, hogy az új fürjnemzedék kibújhasson a nap­világra. Hogy a fürjtojásból készült arcpako­lás holmi matrónából üde bakfist varázsló csodaszer volna, még nem nyert igazolást tudományosan, az viszont igen, hogy a fürj­tojás zsírokban, vitaminokban és az idegsej­tek anyagcseréjét serkentő vegyületekben gazdag, tehát bőrtápláló hatása kétségtelen. Új ötlet-e a tapétázás? Kínában a papír őshazájában már réges-ré­­gen használtak különféle papírokat a falak beborítására és díszítésére. Európában az 1300-as évek derekán készültek az első tapéták, mégpedig színes nyomatokkal dí­szített, vászonból. 1425-ben a melki apát­ságban látványosan erezett piros és sárga pergamen-tapétával kísérleteztek. Kontinen­sünkön az első papírtapétákat Franciaor­szágban gyártották. 1586-ban, majd néhány évtized múlva alig volt Párizsban olyan elő­kelő lakás, amelynek falait ne díszítette volna színes tapéta. Európa többi részén csak a XVIII. században terjedt el, és napjainkban vált tömegcikké. Közben persze készültek tapéták selyemből, brokátból és számos más anyagból is. Hogy végül mégis a papírnál maradtunk, ennek gyakorlati oka van, mert a papírtechnika a legolcsóbb és a legkönnyeb­ben kezelhető anyag. pedig a jogosult személy indokolt szükségle­tei és a kötelezett személy képességei (kere­seti viszonyai) és lehetőségei szerint állapítja meg. A tartásdíj megállapításához a bíróság rendszerint a felek utolsó 6 vagy 12 havi átlagkeresetéből indul ki. Munkaviszonyban lévő személynél a munkaadójától beszerzett kimutatás alapján, természetesen a rendsze­resen folytatott melléktevékenység esetén, az ebből származó jövedelem tekintetébevé­­telével dönt. Ha nyugdíjasról van szó, aki már nem dolgozik, akkor csak a nyugdíjjövede­lem jön számításba. Ha azonban a nyugdíjas a jelenleg érvény­ben lévő 1983. évi 142. sz. kormányrendelet adta lehetőséggel él és a nyugdíja mellett tovább dolgozik, akkor a tartásdíj összegé­nek megállapításánál a bíróság a nyugdíjat és a munkaviszonyból származó keresetét is tekintetbe veszi. Mint ez évi 5-ik számunk­ban ismertettük a munkás-, üzemeltető­vagy kezelői munkakörben dolgozók, vagy az idézett rendelet 2-ik szakszóban felsorolt foglalkozásokban alkalmazott nyugdíjasok továbbra is megkapják teljes nyugdíjukat, ha meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján dolgoznak. Más munkát végző nyugdíjasok, nevezete­sen adminisztratív beosztású dolgozók, csak akkor kapják továbbra is a teljes nyugdíjukat, ha legfeljebb egy évre kötött munkaszerző­dés alapján, az illető naptári évben brutto keresetük nem haladja meg az évi 22.000.— Kcs-t. Dr. B. G.-21

Next

/
Thumbnails
Contents