A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-04-06 / 15. szám
Hi GUSTAV STOPKA Az előléptetés Öt hosszú év óta dolgoztunk a „Hoplak" vállalat tervosztályán — három közgazdász. Egyszer csak új munkatárs jött hozzánk, René Michalsky, fiatal szakember. És nem is üres kézzel. — Ezt a bort nem az üzletben vettem — közölte szerény mosollyal. — Az apámnak szőlője van. Kóstoljátok meg. Meg is kóstoltuk. Az öreg Michalsky alighanem értette a dolgát: a bor remek volt. Mindenki osztotta ezt a véleményt, még a vezetők is. Ez már abból is kitűnt, hogy egy hónap múlva Michalsky a számítástechnikai osztály élére került. Az ő helyére Miro Petersky jött. Megismerkedésünket nagyszerű szilvapálinkával ünnepeltük meg. Arra nem jöttünk rá, hogy neki mi köze van ehhez az italhoz, őszintén szólva azonban nem is faggattuk különösebben. Csak az volt a fontos, hogy Petersky személye hivatalunkban olyan szilárdan egybeforrott a szilvapálinkával, hogy egyes kollégáinknak nyomban zúgni kezdett a feje, amint Petersky megjelent a szobában. Hiába, feltételes reflex. Nálunk azonban nem sokáig jelent meg — csupán két hónapig. Két hónap múlva már az értékesítési osztály helyettes vezetője volt. Majd Kamii Ivansky tűnt fel osztályunk egén. Nagybátyja egy élelmiszer-áruház húsosztályát vezette, s Kamii barátunk az egész „Hoplak"-ot állandóan a legfinomabb sonkával traktálta. A sonka nyilván mindenkinek ízlett — mert másfél hónap elteltével Ivansky már a meó vezetője lett. Én valahogy furcsán éreztem magam. Öt év óta dolgozom ezen az osztályon, és — bár nem kenyerem a dicsekvés — éppolyan jól értem a dolgomat, mint mások, mégsem Jogi tanácsok A szakszervezeti döntőbizottsági eljárásról Előző számunkban a szakszervezeti döntőbizottságok létesítéséről és összetételéről szóltunk. Most e döntőbizottságok jogkörére vonatkozó rendelkezéseket ismertetjük. Mindazokban a szervezetekben, ahol szakszervezeti döntőbizottságokat létesítettek, a munkajogi pereket e bizottságok tárgyalják és döntik el. Hatáskörükbe tartozik:, az alkalmazásról szóló bizonyítványok, a munkatevékenységről kiadott igazolás tartalmát kifogásoló — a munkaviszony kiigazítására vagy megváltoztatására irányuló — perek lebonyolítása, továbbá a dolgozóknak fegyelmi intézkedés megsemmisítésére irányuló indítványa, valamint a munkaviszonyból eredő kártérítési igényeknek az érvényesítése mind a munkaadó, mind pedig a dolgozó részéről (pl. amikor munkabérigényeit érvényesíti, vagy amikor munkahelyi balesetből vagy foglalkozási betegségből eredő kártérítést követel). A döntőbizottsági eljárás az igénylő írásbeli vagy szóbeli indítványára indul meg. Az írásbeli indítványt vagy a döntőbizottság megbízott tagjának, vagy a szervezet iktatójában kell leadni. A szóbeli indítványt a döntőbizottság megbízott tagjánál lehet megtenni, aki a panaszt jegyzőkönyvbe foglalja. Minden indítványban fel kell tüntetni az léptetnek elő. Ez a három ifjonc pedig már félvállról kezel engem. Tennem kellett valamit. Feszülten töprengtem. Gondolatban sorra vettem az összes rokonomat — minden elképzelhető vonalon. Uramisten — könyörögtem — küldj nekem valami szabász nagybácsit, színházi jegypénztárosnő nagynénit, szakács unokafivért, vagy beutalók elosztását intéző másodunokahugot! De sajnos egyetlen méltó jelölt sem ötlött eszembe. Csupa munkás, mérnök meg alkalmazott villant fel agyamban ... Hirtelen remek ötletem támadt. Hiszen az volt a fontos, hogy magamra vonjam a vezetőség figyelmét. Minthogy pedig nekem sem házi borom, sem remek szilvapálinkám, sem az ember szájában majdnem elolvadó sonkám nincs — hát akkor megmutatom mindenkinek, milyen szorgalmas vagyok, mekkora munkalelkesedés tombol a szivemben. Ettől kezdve minden áldott nap munkaidő után is ottmaradtam a hivatalban. Nemcsak a magam munkáját végeztem el, hanem a társaimét is. Már azt vettem fontolóra, hogy a szomszéd osztályokról is vállalok majd munkát — amikor hivatott a főnök. Sokáig csóválgatta a fejét, miért, miért nem, sóhajtozott, majd végül rám nézett, és így szólt: — Kellemetlen nekem ez a beszélgetés, de attól tartok, hogy magának más állást kell keresnie. Sajnos, képtelen megbirkózni a munkájával. Igen, igen, tudom: maga szorgalmas, mindennap a legtovább marad benn a hivatalban, kekünk azonban munkabíró dolgozókra van szükségünk, akik a munkaidő alatt el tudják végezni a teendőiket! Ford.: Gellért György indítványozót és azt, hogy ki ellen irányul a panasza, továbbá ismertetni kell azokat a tényeket és bizonyítani azokat az állításokat (tanúkkal, okiratokkal stb.), amelyek az igény elbírálása szempontjából szükségesek és bizonyítékul szolgálnak. A döntőbizottság az indítvány tárgyalására beidézi a feleket (esetleg a képviselőjüket), s ha valamelyik résztvevő kiskorú (tehát 18 évnél fiatalabb), akkor annak törvényes képviselőjét is. A tárgyalás helyét és idejét rendszerint úgy határozza meg, hogy az munkaidőn kívül legyen, s hogy a tárgyalás az indítvány beadásától számított 30 napon belül befejeződjön. A bizottság elsősorban arra törekszik, hogy a pert a felek kölcsönös megegyezéssel oldják meg. Ha ilyen egyezség létrejön, akkor a bizottság azt jóváhagyja, feltéve, ha nincs ellentétben a jogszabályokkal. A bizottság a felek meghallgatása, a bizonyítékok ismertetése és a tanúk kihallgatása után, zárt ülésen határoz. A döntést a bizottság elnöke hirdeti ki, s röviden meg is indokolja. A bizottság döntését a felekkel mindig írásban is kell közölni. Ha valamelyik fél a döntéssel nincs megelégedve, akkor 15 napon belül írásban vagy szóban (jegyzőkönyvbe foglalva) fellebbezhet ellene. Ebben az esetben a bizottság az ügyet az illetékes járásbírósághoz teszi át, amely a további eljárás során a Polgári Perrendtartás Szabályai értelmében jár el és dönt. A bizottság által jóváhagyott egyezség, vagy a bizottságnak az a döntése, amely ellen senki sem adott be fellebbezést, jogerőre emelkedik és végrehajtható. Abban az esetben, ha az indítvány beadáTudja-e ? Miért fogunk kezet? A kézfogás semmiképp sem higiénikus szokás, köszönni pedig sok más módon is lehet, például szíves szóval, kalapemeléssel, meghajlással. Barátainkat mégis kézfogással üdvözöljük. Van ennek valami rejtett értelme? Ma már alig, de egykor annál inkább. Valamikor a kézfogással még nem a másikat köszöntötték; a békés szándékkal közeledő azért nyújtotta a kezét, hogy bizonyítsa, nincs nála fegyver, baráti érzelemmel jött. „Itt a kezem, nem disznóláb!" — mondjuk még ma is rég elfeledve már, hogy valaha a pisztolyt nevezték e tájon disznólábnak, tehát a mondás azt jelenti: nincs a kezemben pisztoly, nem kell tőlem tartani. Nos, a betyárvilágban indokolt szokásból idővel divat lett. A pisztolyok, nemkülönben a bicskák, azóta kikoptak a hétköznapi érintkezésből, a baráti kézfogás azonban megmaradt, és semmi jel nem mutat arra, hogy sok más régi szokásunkkal együtt ez is eltűnik. Mire jó a fürjtojás? Nemrég az asszonyok, lányok, sőt az avatott kozmetikusok is fennen hirdették, hogy a fürjtojásból készült arcpakolás szépít, fiatalít, majdhogynem üdvözít. S akkora hajsza indult a kis tojások után, hogy egy jó humorú író még tévéjátékot is kanyarított az új divatról. A szóban forgó tojások produkálására hivatott japán fúrj az egyik legújabb, s a szakemberek szerint nagy jövő előtt álló háziállatunk. A fúrj tenyésztése megéri a sától számított 30 nap alatt a döntőbizottság nem fejezte be az eljárást, tehát sem a felek egyezségét nem hagyta jóvá, sem az ügyben érdemben nem döntött, a döntőbizottsági eljárást szintén eredménytelennek kell tekinteni; bármelyik fél kérésére a bizottság az ügyet további tárgyalásra és döntésre átteszi az illetékes járásbírósághoz. B. M. Stúrovo címére ingatlanperi ügyben A szomszédjával folyó ingatlanperben a mérnöki felmérés után a bíróság ítéletet hozott, amelynek írásbeli kiadványát még nem kézbesítették. Az ítélet leírása és kézbesítése néha — a bírósági iroda túlterheltsége miatt — hosszabb ideig is eltart. Az ítélet ellen fellebbezni azonban a kézbesítéstől számított 15 napon belül kell. A fellebbezésről a kerületi bíróság dönt. — Ha megkapja az ítéletet, forduljon ügyvédhez és tőle kérjen tanácsot, hogy kell-e fellebbeznie. vagy szükséges-e a jogi képviselet, akkor, ha az ellenfele fellebbezne. N. I. Ipolyság (Sahy) címére eltartási kötelezettség — és nyugdíjügyben A házastársak kölcsönös eltartási kötelezettségéről a Családi Törvény rendelkezik. Ha valamelyik fél nem teljesíti a kötelezettségét és nem járul hozzá a közös háztartás ellátásához — akár azért, mert külön élnek, akkor a bíróság készpénzben fizetendő tartásdíjat állapít meg. Abból az elvből indul ki, hogy a házasfelek anyagi és kulturális életszínvonala egyenlő kell legyen, az összeg magassága fáradságot, mert takarmányértékesítése kitűnő, húsa pedig rendkívül ízletes. A tojó súlya 150—180 gramm. Évente 280—320 mintegy tíz grammos tojást tojik, de nem hajlandó kikölteni őket, ezért törpetyúkok, keltetögépek gondoskodnának arról, hogy az új fürjnemzedék kibújhasson a napvilágra. Hogy a fürjtojásból készült arcpakolás holmi matrónából üde bakfist varázsló csodaszer volna, még nem nyert igazolást tudományosan, az viszont igen, hogy a fürjtojás zsírokban, vitaminokban és az idegsejtek anyagcseréjét serkentő vegyületekben gazdag, tehát bőrtápláló hatása kétségtelen. Új ötlet-e a tapétázás? Kínában a papír őshazájában már réges-régen használtak különféle papírokat a falak beborítására és díszítésére. Európában az 1300-as évek derekán készültek az első tapéták, mégpedig színes nyomatokkal díszített, vászonból. 1425-ben a melki apátságban látványosan erezett piros és sárga pergamen-tapétával kísérleteztek. Kontinensünkön az első papírtapétákat Franciaországban gyártották. 1586-ban, majd néhány évtized múlva alig volt Párizsban olyan előkelő lakás, amelynek falait ne díszítette volna színes tapéta. Európa többi részén csak a XVIII. században terjedt el, és napjainkban vált tömegcikké. Közben persze készültek tapéták selyemből, brokátból és számos más anyagból is. Hogy végül mégis a papírnál maradtunk, ennek gyakorlati oka van, mert a papírtechnika a legolcsóbb és a legkönnyebben kezelhető anyag. pedig a jogosult személy indokolt szükségletei és a kötelezett személy képességei (kereseti viszonyai) és lehetőségei szerint állapítja meg. A tartásdíj megállapításához a bíróság rendszerint a felek utolsó 6 vagy 12 havi átlagkeresetéből indul ki. Munkaviszonyban lévő személynél a munkaadójától beszerzett kimutatás alapján, természetesen a rendszeresen folytatott melléktevékenység esetén, az ebből származó jövedelem tekintetébevételével dönt. Ha nyugdíjasról van szó, aki már nem dolgozik, akkor csak a nyugdíjjövedelem jön számításba. Ha azonban a nyugdíjas a jelenleg érvényben lévő 1983. évi 142. sz. kormányrendelet adta lehetőséggel él és a nyugdíja mellett tovább dolgozik, akkor a tartásdíj összegének megállapításánál a bíróság a nyugdíjat és a munkaviszonyból származó keresetét is tekintetbe veszi. Mint ez évi 5-ik számunkban ismertettük a munkás-, üzemeltetővagy kezelői munkakörben dolgozók, vagy az idézett rendelet 2-ik szakszóban felsorolt foglalkozásokban alkalmazott nyugdíjasok továbbra is megkapják teljes nyugdíjukat, ha meghatározott időre kötött munkaszerződés alapján dolgoznak. Más munkát végző nyugdíjasok, nevezetesen adminisztratív beosztású dolgozók, csak akkor kapják továbbra is a teljes nyugdíjukat, ha legfeljebb egy évre kötött munkaszerződés alapján, az illető naptári évben brutto keresetük nem haladja meg az évi 22.000.— Kcs-t. Dr. B. G.-21
