A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-04-06 / 15. szám

havonta kétszer végezünk. Az átvétel után a tejet a tároló tartályba engedjük, onnan kerül a tejüzem szívébe, a pasztörözőbe. A pasztőrözés 85 C°-on történik, utána az igények, a megrendelések, a napi program szerint elosztjuk, hogy mennyi megy teljes tejnek, mennyi túrónak, tejfölnek. A joghurt, a túró és a kefir készítéséhez speciális tejkultúrát használunk. A mi dolgunk még annyi, hogy gyártás közben és kiszállítás előtt is ellenőrizzük a minőséget. Ebben a kémcsőben Tánczos Magdaléna laboránssal együtt a kész túró minőségét vizsgálom.

(3. kép) Szaporán fut a szalag és telnek a tejes tasakok a töltőállomáson, amikor megérkezünk. A tasakok forrasztása is hibátlan, amikor lekerül a gépről. Ám mire a sor

végére ér, akad közte olyan, amely nem bírja a nyomást és előbb csak szivárogni, csöpögni, majd csordogálni kezd belőle a tej. Ezért van szükség (jobbról) Szabó Gizella, Gál Anna és Nagy Mária munkájára, aki a ládába való berakáskor mégegyszer ellenőrzi a forrasztás minőségét. (4. kép) A munkába bekapcsolódott Gulázsi Árpád műszakmester, aki a képen középütt látható. A kép bal oldalán kísérőnk, Snírc Vilmos mérnök üzemgazdász van.

(5. kép) Mindent átható tejpára és nagy zaj fogad a túrószobában. Vendégh Zsuzsa a csomagoló gépet kezeli, mellette kockás ingben Halász Jolán műszakmester a csomagok súlyát és a helyes dátumot ellenőrzi. A túrószoba belsejében Fogas Erika egy hatalmas fakanállal a savós kádban igazgatja

az összeállni készülő túrót. Ő nem látható a képen, de (6. kép) a kádat megcsapoló Sznoviczky Viola már igen. A munkamenet következő fázisában (7. kép) Sznoviczky Viola és Végh Mária gömbölyűvé formálja a zsákban merevedő túrót.

(8. kép) Sok-sok cső, lépcső és korlát között egy hatalmas dob, ez a szárító. 140 ezer liter tejet szárít meg naponta. Itt dolgozik az ezüstérmes szocialista brigád, amelynek vezetője Mikos Géza. Ö látható a képen Ábrahám Ágnessel, a száritórészleg vezetőjével.

(9. kép) A nagymegyeri tejüzem leghíresebb terméke a Bramilk tejpor. A csomagoló részleg új csarnokban dolgozik, a munkakörülmények itt kellemesebbek. Automata gépsor adagolja a tejport a dobozokba. A termelés mégsem teljesen automatizált. Zsoldos Éva és Németh Márta mérlegen ellenőrzi a mennyiséget, ha kell utánatölt.

Eddig tart a tej átváltozásainak az útja. Ahhoz, hogy jó minőségű tejterméket kapjunk elsősorban jó minőségű alapanyagra van szükség. Elkerülhetetlen, hogy a tejet makulátlan tiszta edényekben, hideg helyen tárolják. A feldolgozás korszerűsítéséről, a termékskála bővítéséről gondoskodni már a tejüzem feladata.

FISTER MAGDA Kontár Gyula felvételei

Hétvégi levél

Az emberek tudatformálásának egyik legfontosabb célja, hogy a dolgozó tömegek egy-egy történelmi időszakban megértsék, hogy milyen a társadalmi fejlődés fő irányvonala, és mit kell tenni ezen fejlődés meggyorsítása érdekében. Természetesen az egyes történelmi időszakban más és más problémák megoldása kerül előtérbe. Más a munkásosztály hatalmáért vívott harc időszakában és más a hatalom átvételét követő időszakban. A munkásosztály győzelme után a tudatformálás fő porondja a szocialista építés problétméinak sikeres megoldása, a termelés szakadatlan mennyiségi és minőségi fejlesztésének biztosítása. Ezen a síkon megy végbe hazánkban ma is a párt, valamint a társadalmi és tömegszervezetek tudatformáló tevékenysége, melynek fő célja, hogy a széles tömegek: munkások, parasztok, értelmiségiek megértsék és magukévá tegyék a párt politikáját, és célkitűzéseit a gyakorlatban valóra váltsák.

Az emberek tudatformálásának az is a célja, hogy minden dolgozó a saját munkahelyén legyen aktív harcosa a termelési feladatok teljesítésének. A tudatformálás legfontosabb területe az emberek körében végzett politikai munka. Ennek egyik legfontosabb fórumai a különféle nyilvános gyűlések, megbeszélések, melyeknek fő küldetésük és tartalmuk a feladatok teljesítésének értékelése és a további feladatok meghatározása. Ám a nyilvános gyűlések is csak akkor érik el céljukat, ha az ott elhangzott beszámolók és vita felszólalások bírálóak és konkrétak, egyszóval: ha emberközpontúak. Ám előfordul, elég gyakran, hogy a gyűlések beszámolói az eredményekről, a problémákról, a feladatokról csak számszerűen szólnak. Az ilyen beszámolókból eltűnik az ember s a kritika is általános. Több gyűlésen viszonylag keveset beszélnek azokról az emberekről és kollektívákról, akik példásan teljesítik feladataikat és kezdeményezően hozzájárulnak a nehézségek leküzdéséhez Hasonlóan nem beszélnek azokról a dolgozókról, akik munkájukban fegyelmezetlenek, felületesek, akik selejtet termelnek és így megkárosítják a társadalmat Ennek következtében több gyűlésen úgy néz ki a helyzet mintha az elért eredmények és az ismétlődő hiányosságok mindössze a számszerű összesítés kérdései lennének, nem pedig az emberek alkotótevékenységének eredményei, illetve nem az emberek felületes munkájának a következményei. Az ilyen gyűlések természetesen nem segítik elő a dolgozók tudatformálását, nem segítik elő a hiányosságok gyors felszámolását az eredményesebb munkát

Szükséges az is, hogy a nyilvános gyűléseken egyre többen aktívan vegyenek részt a vitában.

A bírálat és az önbírálat elvének az érvényesítése is nagyon szükséges.

A jól előkészített és sikeres gyűlés hozzájárul a dolgozók gondolkodásának kialakításához, a párt politikájának helyes értelmezéséhez, a célkitűzések maradéktalan teljesítéséhez.