A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)

1984-03-30 / 14. szám

Tudomány-technika

/

A Triton rejtélye

A Neptun bolygó legnagyobb holdját, a Tritont olyan légkör veszi körül, amelynek térfogata akár ezerszeresen is változhat, a felszínét pedig a cseppfolyós nitrogén óceánja borítja, amelyen szilárd metán „jéghegyek" úsznak. Minthogy a Neptun nagyon messzire (4,5 milliárd kilométernyire) van a Naptól, a csillagászok keveset tudtak eddig a Tritonról, a Neptun nagyobbik holdjáról. Két tényt mindenesetre ismertek: azt, hogy a Triton körülbelül akkora, mint a mi Holdunk, és hogy a Neptun tengelyforgásával ellentétes irányban kering bolygója körül. Emiatt pályája nagyon instabil, a számítások arra vallanak, hogy spirális pályán a Neptunhoz közelít és egyes csillagászok szerint 10—100 millió év múlva becsapódik majd a bolygóba. Ez a különös pálya az oka — amint a legújabb kutatások megállapították —, hogy a Triton különböző részeit érő napsugárzás iránya és mennyisége szélsőséges határok között változik, és emiatt az évszakos változások is szélsőségesek ezen a nagyon hideg holdon. Ennek következtében a illékony anyagok, mint pl. a metán és a cseppfolyós molekuláris nitrogén, a hold sarkvidéki térségeiben helyezkednek el. A legújabb vizsgálatok szerint a sarkvidéki sapkák szabják meg a Triton légkörének tulajdonságait. Enyhe évszakok, nyarak és telek váltakoznak rendkívüli telekkel és nyarakkal — ez utóbbiak 650 évenként jelentkeznek. Az évszakos változás hatására a légkör a sarkvidéki hőmérsékletnek megfelelően tágul és összehúzódik — a következő 30 évben például annyi illékony anyag párologhat el, hogy a jelenleginek 30-szorosára tágítja majd ki a Triton légkörét.

E lüktető légkör alatt helyezkedik el a folyékony nitrogén-óceán, de ez sem egyenletesen oszlik el a Triton felszínén — amerikai csillagászok legújabb megfigyelései szerint. A felszíni hőmérséklet mínusz 218 fok. A csillagászok arra gondolnak, hogy szilárd metánjégtömbök úszhatnak az óceánon, és lehetnek állandó „kontinensek" is a metánjégből azokban a térségekben, ahol állandóan rendkívüli a hideg. A Triton a második hold a Naprendszerben, amelyen nitrogént találtak. A másik a Szaturnusz holdja, a Titán, amely elég közel van a Naphoz, hogy nitrogénkészletét gáz halmazállapotban őrizhesse.

Hamis

vészreakció

Orvos érkezik a beteg kórházi ágyához. A beteg tudja, hogy most ráerősíti majd a karjára a vérnyomásmérő felfújható karmantyúját és megméri a vérnyomását. Tudja, mégis magasba szökik a vérnyomása és felgyorsul a pulzusa — akár nem létező betegséget ismerhet fel és kezdhet kezelni az orvos. A kor, a nem, a szokásos vérnyomás nem befolyásolhatja az eredményt. Jóllehet ezt a „vészreakciót" már vagy 20 évvel

ezelőtt felismerték a kutatóorvosok, eddig, nem tudták összehasonlítani a vérnyomás vizit előtti, alatti és utáni szintjeit. Most egy érdekes kísérlet során a milánói Ospedale Maggiore orvosai katétert helyezve az alkari verőérbe, regisztrálják a vérnyomást és a szívdobogás értékeit. A vizsgált 48 betegből (25 férfi, 23 nő, életkoruk 17—67 év) mindössze egy akadt, akinek a vérnyomása nem emelkedett, amikor az orvos megjelent az ágyánál. Egy esetben a szisztolés nyomás (normális értéke 120 higanymilliméter) 75 higanymillimóterre! ugrott fel, jóllehet a beteg tudta, hogy milyen kísérletről van szó. Az olasz orvosok arra következtetnek: legalább három vagy négy vérnyomásmérésre van szükség tíz perces időközönként, hogy pontos mérési eredményhez juthassanak és kiküszöbölhessék az orvos kezdeti zavaró jelenlétét.

Az evolúció vezérlő anyaga ?

Amerikai kutatók véleménye szerint eddig a tudomány túlságosan felületesen foglalkozott a melanin pigmentanyaggal. Ez a csaknem átlátszatlan anyag a felelős a nyári lebarnulásért és a nyári szeplőkért — a bőr sugárvédője. De ez a bőrfesték, mint a legújabb vizsgálatokból kiderül, máshol is megtalálható a szervezetben. Számos anyagcsere-folyamatban nyilvánvalóan kulcsszerepe van: a legújabb vizsgálatok megállapításai szerint befolyásolja a biokémiai reakciókat a szervezetben. A vegyileg stabil fehérje — változatlanul kimutatható például az egyiptomi múmiákban is — egyes szakértők szerint hat a sebgyógyulásban, sőt, az öregedés folyamataiban is. Ezenkívül szabályozza az információk áramlását az agysejtek között, létrehozza a különböző hangulati állapotokat, és vegyi „tároló" formájában, lipofuszcinként valószínűleg a hosszú távú emlékezés alapja is. Talán magát az evolúciót, a törzsfejlődést is a melanin vezérelte — vélik egyes kutatók —: minél fejlettebb valamely élőlény, annál nagyobb a melanin-koncentráció központi idegrendszerében.

Kerékpár

kardánnal

Nincs több bosszúság a mindig olajszennyes és le-leugráló (vagy éppen túlfeszülő) biciklilánccal: a nyugatnémet piacon megjelentek

az első példányai annak a kerékpárnak, amelyet a nyergébe pattanó tulajdonos kardántengellyel hajt. A konstruktőréről, Fendt-röl Fendt Cardano-nak elnevezett kerékpárnak lengéscsillapítós rugózása is lehet. A rugózott példányok súlya 16,8, a rugózatlanoké 15,8 kilogramm. A kardános kerékpár hajtóműve alig igényel gondozást: csak 10 ezer kilométerenként kell pótolni a kenőanyagot. A kétváltozatú új terméknek mindössze egy hibája van: a különleges erőátvitel és az egyelőre kissorozatú gyártás miatt egyelőre még meglehetősen borsos az ára.

Színes

képmagnó

Novgorodban megkezdték az „Elektronika 592-video" típusjelzésű új szovjet színes képmagnó sorozatgyártását. A készülék hordozható, nemcsak hálózati árammal működik, hanem autóakkumulátor vagy telepek áramával is. A mágnesszalag viszonylag kis sebessége révén egy tekercsre 110 perces színes felvételt lehet készíteni, vagy ugyanannyi színes tévéműsort lehet vele rögzíteni.

Ipari robotok

A Szovjetunió volgográdi kísérleti üzemében megkezdték a KS—160 M—1 tipusjelzésű ipari robotok gyártását. E kis költséggel előállítható, eredeti konstrukciójú manipulátorok jelentősen megkönnyítik a traktorgyárak és mezőgazdasági gépgyárak munkásainak munkáját. Megkezdték a MAN—63 SZ típusú manipulátorok (képünk) gyártását is — ezeket a 63 kilopond emelőképességű berendezéseket a munkadarabok és félkésztermékek mozgatására használják.

C-vitamin az öregedés ellen

Az öregedés elleni küzdelemben a C-vitamin éppoly hatásos fegyver, mint az E-vitamin — ezt bizonyítják a tokiói egyetem vegyészeti intézetének legújabb kísérletei. Mindkét nagyfontosságú vitamin antioxidáns, az oxidálódás ellen védő anyag — védelmezi testünk sejtjeit az oxidálódás pusztításától.

A szerves anyagok — például az étolajak, a szálas- és műanyagok — kivétel nélkül hajlamosak az oxidáció okozta lassú elbomlásra. Nem kivétel az élő sejt sem — az öregedés egyik elmélete szerint szervezetünknek az a természetes védelme csökken, amellyel ellensúlyozzuk e vegyi típusú (nem enzim-természetű) oxidálódást.

Ugyanakkor viszont a zsíroknak, a szénhidrátoknak és táplálékunk más összetevőinek oxidálódása létfontosságú életünkhöz. Ezt az oxidálódást azonban nagy pontossággal enzimek vezérlik, és a reakcióknak olyan ártalmatlan melléktermékeik vannak, amilyen a szén-dioxid és a víz. Annál veszedelmesebb termékei vannak a nem enzimes oxidációnak : szabad gyökök.

E veszedelmes reaktiv termékek egész sereg nem kívánatos vegyi reakciót indíthatnak el az élő sejtekben, s talán hozzájárulnak a rákbetegség kialakulásához is. Érthetően szervezetünk védekezik ellenük: antioxidánsokat hoz létre, hogy leszámoljon e veszélyes anyagokkal. Az egyik legismertebb ilyen antioxidáns az E-vitamin, amely oxidálódás ellen védő hatásával ellene hat a szervezet öregedésének is.

A tokiói egyetem kutatói elhatározták, hogy laboratóriumi kísérletekkel behatóan megvizsgálják a vitaminok oxidálódás ellen védő magatartását. Egyfajta zsírt, metillinoleátot választottak modellnek, különböző oldószerek keverékével feloldották, s olyan anyagokkal keverték össze, amelyek szabad gyököket tartalmaztak. Modelljüket testhőmérsékleten (37 fokon) tartották, és mérték a felhasznált oxigén mennyiségét.

Amíg E-vitamin volt az oldatban, nem kerülhetett sor oxidálódásra, egészen addig, amíg a szabad gyökök ellen munkáló valamennyi vitamin fel nem használódott. A C-vitamin ugyancsak jó antioxidánsnak bizonyult, ha nem is olyan jónak, mint az E-vitamin. Kitűnő hatást figyeltek meg az E- és C-vitamin alkalmas keverékének esetében is — a kutatók arra gondolnak, hogy a C-vitamin elősegíti a felhasznált E-vitamin regenerálódását. A C- és E-vítaminok jótékony együttműködését kísérleti patkányokon figyelték meg. Arra a következtetésre jutottak, hogy feleslegesen nagy mennyiségű E-vitaminra nincs szükség a táplálékban, a C-vitamin szedése éppúgy eredményre vezet. A japán kutatók napi 60 milligrammos C-vitamin adagot ajánlanak — ez a kis mennyiség is elegendőnek tűnik az E-vitamin regenerálására.

Az ember nem hozhatja létre szervezetében az életműködéshez szükséges C-vitamint és a túlzott sütés-főzés is elbontja a táplálékban levő C-vitamint. A jelekből ítélve a több C-vitamin nem hosszabbítja meg az életet, de egészségesebbé teszi az öregkort.

18