A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-23 / 13. szám
Hallottukolvastukláttuk Innen'onnan KÖNYV Egri Viktor: Fény és kenyér A burzsoá Csehszlovák Köztársaság idején Fábry Zoltán Szlovenszkó regényírójának nevezte Egri Viktort. Tehetsége hallatlan szorgalommal párosult, és haláláig forgatta tollát. De nemcsak regényíróként, alkotásaiban emelkedett ki, szerkesztőként, irodalomszervezőként is hasznos munkát végzett. A felszabadulás után az ö szervezési készségének köszönhető a csehszlovákiai magyar irodalom megindulása, az indíttatás első szakasza. Egri Viktor tavaly karácsonykor töltötte volna be 85. életévét. Kissé késve, erre az alkalomra jelent meg a Madách Kiadónál Fonod Zoltán válogatásában és utószavával Fény és kenyér című elbeszélésfüzére. Az író bőséges terméséből Fonod Zoltán jó érzékkel és ízléssel válogatta ki Egri kisprózájának legjobb darabjait, hogy az író emlékét felidézve, átnyújtsa az olvasóknak. Harminc elbeszélés, Egri Viktor eddig megjelent novelláinak legjava kapott helyet a kötetben, amelyek így egybegyűjtve, átgondolt szerkesztésben megemelik a novellista Egri irásművészetének szintjét. A realista Egri tematikáját tekintve sokirányúan mutatkozik be ebben a poszthumusz kötetében, de egyfajta kohézió, a humánum erkölcsi törvénye és a szociális érzékenység mégis szervesen fogja egybe ezeket az írásokat. A kötetet bevezető „Ezer életem" című Írás eleve meghatározza az író esztétikai-etikai alapállását, amely Egri Viktor krédóját is jelenti. Azt a belső erőfeszítést, amellyel az író a szépségre, jóságra és igazságra való törekvését munkálja, alakítja: „Két világ közt őrlődve, állva, ezer lélekben, ezer életben támadtam és lázadtam, elbuktam és felkeltem újra és újra. Gyűlöltem, ami álszent és hamis, amihez a rossznak mocska tapad. Két világ közt csak az igaz, a jó csillagának fényét követtem, ez volt minden bűnöm kezdettől mindmáig .. „Új a kötetben Egri „Fény és kenyér" című kötetzáró írása, amely az író hagyatékában maradt kézirat kivonata. Érdekes, az író személyével, életével, sorsával összefüggő epizódok sorakoznak benne. Dicsérni kell Fónod Zoltán utószavát, amelyben a novellista Egri szerepét, művészetét, helyét igyekszik megrajzolni hozzáértő, emberi szavakkal, az író emlékének, munkásságának kijáró figyelemmel. A könyv kiállítása is méltó Egri Viktor emlékének felelevenítéséhez és megőrzéséhez.-dénes-Karsai László: A nemzetiségi kérdés Franciaországban Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: vannak-e Franciaországban nemzetiségek? A francia kormány az 1960-as évek második feléig azt állította, hogy nemzetiségek az országban nincsenek, így tehát nemzetiségi problémák sem léteznek. A franciák nagy része tökéletesen bírja a hivatalos nyelvet. Ennek ellenére azonban nem mindenki tartja magát franciának. Korzikán nagyon jelentős autonomista mozgalom alakult ki, Bretagné-ban is igen sokan őrzik, ápolják anyanyelvűket, s ismét hódít a népművészet. A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent könyv szerzője, Karsai László megállapítja, hogy a franciaországi nemzetiségi kérdés története a legklasszikusabb polgári ország nemzetiségi beolvadásának, beolvasztásának története. 1945 után a francia szocialista és kommunista párt képviselői nyújtottak be törvényjavaslatot a parlamentben a breton, a baszk és a katalán nyelv oktatásáról. Az okszitánt csak utólag vették fel a listára. A parlament 1951-ben fogadta el a regionális nyelvekről szóló törvényt. A Deixonne-törvény csak az általános iskolai tanárképzésben irányozta elő a franciaországi nemzetiségek nyelvének, irodalmának, népművészetének oktatását. 1965-ben aztán felemelték a regionális nyelvek oktatására fordítható órák számát. Kilenc évvel később felvették a korzikai olaszt is az oktatható regionális nyelvek listájára. Ma az általános iskolákban tanítják a breton, a baszk a katalán, az oc és a korzikai nyelvet. A flamandot és az elzászi németet továbbra sem tekintik teljes értékű regionális nyelvnek. A regionális nyelvek ma már teljes jogú érettségi tantárgyak, a fakultatívan választható tárgyak közé sorolták ezeket. A felsőoktatásban a regionális nyelvek és kultúrák tanítása több egyetemen folyik ma Franciaországban. A nemzetiségi kérdés élő probléma Franciaországban. A kommunista párt nemegyszer figyelmeztette a kormányt, hogy a kérdést a leghatékonyabban a marxista elvek alapján lehet megoldani. Ábel Gábor FOLYÓIRAT Árion 14 Árion görög költő volt i. e. 600 körül Periandrosz korinthoszi tirannus udvarában; a hagyomány szerint elsőként költött az antik tragédia csiráit magában hordó dithüramboszt. Arión nevét illesztette a budapesti Corvina Kiadó általában évenként megjelenő kiadványának élére a szerkesztő, Somlyó György. Az Árion először az 1966-ban Budapesten megrendezett európai költőtalálkozó alkalmából látott napvilágot, s az ott elhangzott hozzászólásokat tartalmazta. Az almanach érdekessége, sajátossága, hogy az abba besorolt anyagok — többnyire a magyar költészet, a magyar irodalom egy-egy jelenségét, fejezetét bemutató összeállítások — többnyelvűéit, s a magyar irodalom külföldi megismertetésének, terjesztésének, népszerűsítésének gondját vállalják föl. Az elmúlt esztendőben immár 14. alkalommal jelent meg a példaadóan gondos szerkesztésű és szép kivitelezésű Árion. Somlyó György a Babits-centenárium alkalmából a XX. századi modern magyar irodalom e nagy alakját állította legújabb összeállításának középpontjába: „Most, születésének százéves évfordulóján a magyar irodalom mint egyetemes történetének egyik legnagyobb alakjára emlékezik rá. Az ÁRION, kezdettől fogva vállalt feladatához híven, ezt az emlékezést szeretné kiterjeszteni, amenynyire csekély lehetőségeitől telik, arra az Európára, amely hazájánál sem kevésbé hazája volt, s amely ma is legfőbb értékeinek nem kisebb veszélyeztetettségében él, mint Babits életében" — olvashatjuk a kiadvány előszavában. Az almanachban Babits-versek és tanulmányok, valamint az íróról szóló emlékezések és dolgozatok sorjáznak egymás után magyar, francia, angol, orosz, spanyol, német, lengyel, román, finn, olasz, szerb-horvát, holland és eszperantó nyelven. A lírikus epilógja Jindŕich Pokorný és Veronika Heéová fordításában csehül is szerepel a kiadványban és Somlyó György besorolta a Fortissimo Vojtech Kondrót által készített, s a Jónás imájának Valentin Beniak nevéhez fűződő szlovák fordítását is. Tóth László HANGLEMEZ Macskajáték Prága utcáin lépdelve, a hanglemezboltok egyikének kirakatában váratlanul feltűnő blikfang üti meg a szemem: „A Macskajáték — hanglemezen!" hirdeti a pirosbetűs felirat. Elegendő belépni a boltba, hogy az ember csodálattal vegye tudomásul: a Supraphon Hanglemezgyártó Vállalat kiadásában megjelent album három nagylemezére ráfért Örkény István kiváló emberismerettel és szerzői tökéllyel megírt, világhírű darabjának teljes szövege. E felvétel a Macskajátéknak a prágai Nemzeti Színházban 1974-ben tartott bemutatója alapján készült, természetesen, a sokadik előadás után s ugyancsak magától értetődően, a színpadi produkcióval azonos szereposztásban. így a lemezen is Dana Medfická, Vlasta Fabiánová, Nadéžda Gajerová, Miroslav Doležal, Vlasta Matulová, Luba Skoŕepová, Jin Sovák, Marie Glázrová és Eduard Pavlíček játsszák a prágai Nemzetiben kirobbanó sikert aratott és a négyszázas szériánál is több előadást megért Örkény-darab szerepeit. A felvételt Jan Hollý hangkulisszái teszik hitelesebbé, a hanglemez rendezője pedig Jirí Šrámek. Persze, ezt az albumot nem elég csak csodálattal elegy örömmel kézbe venni, hanem meg kell hallgatni; s akkor arra is rádöbbenünk, hogy ez a három lemez egyben az időközben elhunyt Dana Medfická színészi pályafutása legemlékezetesebb színházi sikerének örökérvényű emléke. Művészetének méltatói ugyanis nemegyszer leszögezték, hogy színészetének csúcsa éppen a Macskajáték Orbán Erzsijének megelevenítése volt. Ö érezhette, tudhatta ezt, mert előadásról előadásra úgy játszott, mintha az élete függött volna ezen. Mintha csak sejtette volna, hogy ez lesz karrierjének utolsó nagy szerepe. Ebben az alakításban megtalálni Medfická színpadi művészetének kulcsát, és felülmúlhatatlannak tűnő teljesítményét elemezve kibonthatók egyben játékának mindazon pozitívumai, amelyekkel e kiváló tehetségű színésznő nemcsak a kortársi, hanem az egyetemes cseh színházművészetet is gazdagította. Egy lemezfölvétel, érthetően, nem tudja reprodukálni a színészi játék vizuális hatását, meghallgatása mégis élményt jelenthet annak is, aki a négyszázvalahány előadás egyikén sem látta a prágai Macskajátékot. Hála a színészek parádés játékának, akik szövegkönyv nélkül, szövegeiket fejből mondva játszották föl ,a darabot. A prímet ezúttal is Dana Medfická viszi, hiszen nagy skálán játszó, pillanatról pillanatra színt és érzelmet változtatni képes hang az övé. A lemezalbum megjelenése pedig igazi kiadói tett! Miklósi Péter Ugyan hol rendeznének teakészítö versenyt, ha nem Angliában? Az egyik legújabb verseny győztese egy nyolcéves kisfiú, Tony lett, aki két hét alatt 2713 személyt kínált meg teával. Jutalomként két aranyérmet és 25 kiló teát kapott. Ez a bájos hajadon nem más, mint Pauline Lafont, a temperamentumos Bernadette Lafont francia színésznő és Medveczky György magyar szobrász leánya, aki édesanyja mellett egyik szereplője a tévében sugárzott francia nyelvlecke-sorozatnak. Az új sportág — a betontalpúak sportja — csak annyiban különbözik ősétől, a vízisízéstől, hogy lécek helyett, egy drótkötél trapézba kapaszkodva pucér talpával szántja az ember a vizet. A legügyesebbek és legvakmeröbbek fejükön bukósisakkal időnként lélegzetelállító akrobatamutatványokkal fűszerezik olykor a száz kilométeres sebességet is meghaladó félelmetes száguldásukat. 8
