A Hét 1984/1 (29. évfolyam, 1-27. szám)
1984-03-23 / 13. szám
A nagymúltú város hűen őrzi forradalmi és kulturális hagyományait. (Pavel Lisy festőművész tollrajza) Archívumi felvételek Az Elba folyó termékeny völgyének szívében fekszik ez a 13. században, II. Premysl Otakar korában kiépített város. Nymburknak és környékének nagy forradalmi múltja van. A város a huszita hadak egyik legfontosabb támasza volt, ezenkívül részt vett az I. Ferdinand királlyal szemben kifejtett ellenállásban. A megtorlás és a harmincéves háború Nymburk hanyatlását jelentette — új életet a nemzeti megújulás korszaka hozott számára. A 20. század első évtizedei a korabeli fejlődés szintjére hozták a várost, azonban a korszak politikai és gazdasági viszonyait és ellentmondásait is tükrözték. Mély gyökereket eresztett itt a forradalmi gondolat és a munkásmozgalom. 1945. május 2-án Nymburk az ún. Cseh—Morva Protektorátus első városa volt, amely felkelt a fasiszta megszállók ellen. Nymburk városához és környékéhez több cseh irodalmi emlék fűződik. Itt születtek vagy éltek s alkottak Josef Svatopluk Machar, Otakar Theer, Jan Nebesky (írói álnéven Jan z Wojkowicz), FrantiSek Rachlík, Ladislav Ptácek és mások. Másfél esztendőt töltött Nymburkban a Nagyanyó alkotója is, Bozena Némcová. Itteni ihletésű, de későbbi keletű írása a pletykás hölgytársaságot figurázza ki, sőt egyik elbeszélésének rokonszenves alakját, a helybeli orvosról mintázta meg. A merésztollú írónőnek szobrot emelt a város. Több mint százéves hagyományai vannak a Hlahol elnevezésű énekkarnak és a műkedvelő színtársulatnak, amely Vítézslav Hálek cseh költő nevét vette fel, akárcsak a mai modern városi színház, ahol a rendszeres előadásokon kívül évente megrendezik a Közép-csehországi Kerület amatőr színjátszóinak seregszemléjét és a dalegyletek kerületi ünnepélyét is. A sok magyar és szlovák vonatkozású hagyomány közül ki kell emeljük, hogy Nymburkban született 1877. augusztus 22-én a forradalmár újságíró, Antonín Janousek, aki a magyar Vörös Hadsereggel érkezett szlovák területre 1919-ben és az Ebben az épületben alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártjának járási szervezete Nymburk főtere; a város 1975-ben ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját Eperjes (Presov) varosban kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság direktóriumának elnöke lett. JanouSek 1922-töl a Szovjetunióban élt 1941. március 30-án Moszkvában halt meg. Szobrát — Olga Hejná alkotását — szülővárosában, a Csehszlovák-Szovjet Barátság Ligetében állították fel. A nymburki járásban fekszik Opoőnice község, ahol a Csehszlovákia Kommunista Pártja kiváló harcosa, Bohuslav Vrbensky született, aki a nemzetgyűlés tagja és miniszter is volt, 1934-ben pedig a Szovjetbarátok Szövetségének az élén állt. A második világháború végét és hazája felszabadulását ő sem érte meg, 1944-ben halt meg, ugyancsak Moszkvában. Nymburk évtizedek óta fontos vasúti csomópont, amelyet azonban nemcsak az államvasutak fejlődésének mai szintje tesz nevezetessé, hanem a vasutasok munkáját és egész életét megkönnyítő létesítmények sora, pl. a korszerűen kiépített és felszerelt vasúti rendelőintézet. A város méltán büszkélkedik a közlekedéstechnika haladását szemléltető múzeumával. A városban és az egész járásban szembetűnő a lakosság anyagi jólétének és kulturális beállítottságának megannyi jele, pl. a magánházépítkezés, a különféle boltok áruforgalma, a színházak és mozik telt háza stb. A fejlődő ipar és mezőgazdaság, a vasút, az egészségügyi és más intézmények jó munkalehetőséget nyújtanak. Fejlett a városnak és környékének a társadalmi élete is, az ifjúság nem panaszkodhat, ha művelődni, szórakozni vagy sportolni vágyik. Élsportolóink felkészítését szolgálja a szép, fás környezetben kiépített sportközpont. Ám a nagyközönség sportszeretetét és mozgását is fokozni akarják — ezért létesítettek egy kizárólag kerékpárosoknak és gyalogosoknak fenntartott pályát, a folyó mentén, amelyet tavaly avattak fel a Februári Győzelem Gyalogmenetével. SZÁNTÓ GYÖRGY 4
